Szilvásyval új lendületet vett az elszámoltatás

Az elszámoltatás, vagyis a különféle korrupciós-és egyéb bűncselekmények gyanújába keveredett politikusok, vezetők felelősségre vonása a Fidesz egyik legfontosabb kampányígérete volt. Orbán Viktor tavaly február 9-én, egy a TV2-nak adott interjúban az elszámoltatásról beszélve megjegyezte, hogy nem a kormányzó pártnak és nem is a leendő miniszterelnöknek a dolga, hogy ügyeket diktáljon a nyomozóhatóságok számára, de azért több konkrét ügyet is megnevezett, így a BKV, a sukorói kaszinó-beruházás, a MÁV Informatika, valamint a 2006-os "adathamisítás" ügyét.

Az Orbán által felsorolt négy és néhány más nagyobb ügy állását nézve nem a pénteken őrizetbe vett, hétfőn este háziőrizetbe helyezett Szilvásy György járt eddig a legrosszabbul, mióta beindult a Fidesz által megígért elszámoltatás, de nincsenek azért sokan, akik már ennyire a bőrükön érezhetnék.

Gyurcsány mentelmi joga és jó hírneve is levegőben lóg

A legnagyobb trófea címére esélyes Gyurcsány Ferenc közel került ugyan hozzá, de egyelőre nem hallgatták ki gyanúsítottként a sukorói telekcsereügyben. A volt miniszterelnököt még 2009-ben jelentette fel az LMP-s Schiffer András. Már tavaly ősszel benne volt a levegőben, hogy meggyanúsíthatják. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos sürgette a Legfőbb Ügyészséget, hogy kérjék Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését. Ez végül idén áprilisban történt meg, az ügyészség közölte, hogy hivatali visszaélés gyanújával tervezik kihallgatni Gyurcsányt.

Az ügy azonban elakadt a parlament mentelmi bizottságánál, amely májusban úgy döntött, hogy egyelőre iratokat kér be az ügyészségtől, olyan bizonyítékokat, amelyek ténylegesen alátámaszthatják Gyurcsány érintettségét. Az ügyészség egy hónappal később válaszolt, de iratokat nem küldött. Gyurcsány a Facebook-on erről azt írta: “az ügyészségnek ez az egy hónap arra volt elég, hogy visszakérdezett: pontosan mire is kíváncsi a bizottság? Hát ez elég soványka." A mentelmi bizottság június 21-én ülésezett, és válaszlevelet fogalmaztak meg az ügyészségnek. Újabb fejleményről azóta nincs hír. Egyébként Gyurcsány jelezte korábban, hogy ő maga is mentelmi jogának felfüggesztését kéri a parlamenttől.

A Sukoró-ügy több szálon fut már. Az ügyészség eredetileg 2009 áprilisában kezdett nyomozni, nem feljelentés miatt, hanem hivatalból, a Fejér Megyei Főügyészség közigazgatási szakági vizsgálata nyomán, az ott tett megállapításokat alapul véve. Idén februárban, miután a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) befejezte a magyarországi kaszinóberuházások koncessziós szerződéseinek vizsgálatát, büntetőfeljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a sukorói projekt ügyében. Az ügyészség el is rendelte a nyomozást hűtlen kezelés és hivatali visszaélés miatt ismeretlen tettes ellen. A Kehi elnöke a feljelentésről beszámolva megjegyezte: több olyan iratot tártak fel, amely
szerintük megalapozza annak gyanúját, hogy Veres János és Oszkó Péter volt pénzügyminiszterek érintettek lehetnek az ügyben.

Közben márciusban elindult az a személyiségi jogi per, amelyet Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc indított Budai Gyula ellen jó hírnevük megsértése miatt. A volt miniszterelnökök azt sérelmezték, hogy Budai egy tavaly nyári sajtótájékoztatón azt mondta: "dokumentumok igazolják, hogy Sukoró-ügyben Bajnai is és Gyurcsány is hamisan tanúskodott az ügyészség előtt". 3-3 millió forintot és elégtételt adó nyilatkozatot kértek Budaitól, de még várniuk kell: júniusban a a Pest Megyei Bíróság úgy döntött: felfüggeszti a tárgyalást, amíg jogerősen le nem zárul a sukorói kaszinóügy büntetőeljárása.

Adathamisítás: jobb későn

A Sukoró-üggyel egy sorban emlegette a 2006-os költségvetési “adathamisítás” ügyét Orbán Viktor a választási kampányban, amikor a tavaly februári tévéinterjúban elszámoltatást ígért. Ezt az ügyet az új kormány megalakulása óta fel-felemlegették, de konkrétumok nem történtek. Hogy az ügy nem merült teljesen feledésbe, azt bizonyítja, hogy amikor májusban Domokos László az Állami Számvevőszékről készülő új törvényről beszélt a Népszabadságnak, az ÁSZ-elnök a 2006-os adathamisítást hozta fel példának.

Domokos László

Az új törvény, amelyet azóta már el is fogadott az országgyűlés, lehetőséget ad arra, hogy minisztereket bíróság elé állíthassanak, ha akadályozzák a számvevőszék munkáját, például nem szolgáltatnak adatot. Ilyen esetben akár három évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak a vétkes tárca vezetőjére. "Emlékeztetnék a 2006-os költségvetési adathamisítási, adatvisszatartási ügyre. Ennek akkor nem lehetett következménye, júliustól már lenne" – fogalmazott az interjúban Domokos.

Már Hagyó sem ül

A BKV-botrány sem maradt ki Orbán tavaly február felsorolásából. Az ügy még mindig nyomozati szakban van, a Központi Nyomozó Főügyészségnél. Az utolsó - a szigorú elszámoltatásra vágyók szempontjából nem éppen kedvező - fejlemény az volt, hogy júniusban megszüntették Hagyó Miklós házi őrizetét. A volt szocialista főpolgármester-helyettest tavaly május 14-én, mentelmi jogának megszűnése napján gyanúsították meg egyebek mellett bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és zsarolással. A két tucat BKV-gyanúsított közül ő ült legtovább előzetesben, csak február végén engedték ki onnan a most megszüntetett házi őrizetbe.

MÁV Informatika

Az Orbán-féle elszámoltatási felsorolás utolsó, konkrétan megnevezett ügye a MÁV Informatika Zrt.-jé volt. A cégnél már 2009 novembere óta vizsgálódnak az előző kormány közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterének feljelentése alapján, hűtlen kezelés gyanúja miatt. Mint korábban beszámoltunk róla, több mint húszmiliárd forintot fizetett ki a MÁV Zrt. az előző hat évben informatikai fejlesztésekre saját leányvállalatának, a MÁV Informatika Zrt.-nek. A MÁV tájékoztatása szerint csak egymilliárd forintnyi szerződést előzött meg közbeszerzési eljárás.

Az ügyben már a kormányváltás előtt voltak látványos lépések. Tavaly februárban házkutatást tartottak a rendőrök a cég székházában. Két és fél hónappal később, 2010 áprilisában meggyanúsították H. Sándort, a cég akkori, valamint  H. Tamást, a cég korábbi vezérigazgatóját. Idén januárban csatlakozott a gyanúsítottakhoz a MÁV Informatika Zrt. értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója, Sz. György, őt nagyobb értékre elkövetett orgazdaság, valamint nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítják. Február közepén a rendőrség arról számolt be, hogy már nyolcra nőtt a gyanúsítottak száma. Azóta viszont csend van az ügyben.

Felfüggesztett börtön az államtitkárnak

Az elszámoltatás eddigi legnagyobb vesztese nem a leghírhedtebb ügyek érintettjei közül került ki. Márciusban jogerős ítélet született Benedek Fülöp, a vidéjfejlesztési minisztérium volt szakállamtitkára, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese ügyében. Benedek másfél év, három évre felfüggesztett börtönt kapott, miután a vád szerint egy természetvédelmi terület privatizálásában és építési telekké nyilvánításában segédkezett hivatali hatalmával visszaélve. Az ítélet viszonylag gyorsan meglett, a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség tavaly novemberben nyújtotta be vádiratát.

Eger, 2009. december 1. Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese beszél a Heves megyei bíróságon a hivatali visszaélése ügyében folytatott tárgyaláson

Szilvásynak egyébként Benedek Fülöp kapcsán is van egy kellemetlen ügye a hatóságokkal. Áprilisban hamis tanúzással gyanúsította meg a Budapesti Nyomozó Ügyészség, a gyanú szerint ugyanis valótlan tartalmú tanúvallomást tett 2010. július 27-én a volt agrárállamtitkár ellen folyó nyomozás során.

Vádemelés a vadászati adatgyűjtés miatt

Vádemelésig jutott már egy másik volt szocialista államtitkár ügye is. Keller László volt közpénzügyi államtitkár ellen hivatali visszaélés miatt emelt vádat áprilisban a Központi Nyomozó Főügyészség. Az ügyészség akkori közleménye szerint a Miniszterelnöki Hivatal egykori közpénzügyi államtitkárát, volt országgyűlési képviselőt azzal gyanúsítják, hogy 2004-ben indított vizsgálatakor jogellenesen gyűjtött adatokat a Somogy megyében, 2001-től történt vadászatok ügyében. Keller a magyar vadásztársaságoktól adatokat kért be arról, hogy bizonyos közéleti szereplők, köztük Polt Péter akkori és jelenlegi legfőbb ügyész, illetve politikusok kikkel vadásznak.

Moszkvai tanúk

Rendőrök kísérik ki az előzetes letartóztatásról folytatott tárgyalásról az egyik gyanúsítottat, Horváthné Fekszi Mártát (Fotó: Szigetváry Zsolt)

Miniszterek sora fordult meg az ügyészségen a moszkvai ingatlaneladás miatt indult nyomozás során, de csak tanúként. A 2009 novembere óta tartó eljárás gyanúsítottjai egyelőre hárman vannak: Horváthné Fekszi Márta volt külügyi államtitkár, Tátrai Miklóst, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezetője és Székely Árpád volt moszkvai nagykövet. A Központi Nyomozó Főügyészség tavasszal tanúskodni hívta Bajnait, Hiller István volt oktatási és Szekeres Imre akkori honvédelmi minisztert, Kiss Péter volt kancelláriaminisztert, Iváncsik Imre egykori titkosszolgálatokért felelős államtitkárt és Ficsor Ádámot, a titkosszolgálatokat felügyelő volt tárca nélküli minisztert, és Szűcs Erikát, a volt szociális és munkaügyi minisztert. Bár az elszámoltatási kormánybiztos szerint Veres János volt pénzügy- és Göncz Kinga volt külügyminiszternek is tudnia kellett az ingatlaneladásról, az ő ügyészségi meghallgatásukról egyelőre nem volt hír.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!