Etelka, Aletta
1 °C
5 °C

Milyen bűnt követhettek el Szilvásyék?

2011.07.03. 21:38 Módosítva: 2011-07-03 21:57:12
Kapcsolódó cikkek (30)
Néhány napon belül két volt nemzetbiztonsági vezető és a volt titkosszolgálati miniszter ellen indult ügyészségi eljárás. Egy állítólagos vesztegetési ügy mostanra államellenes bűncselekményekig jutott, legalábbis a gyanú szerint. Hivatalos tájékoztatás híján csak találgatni lehet, miben lehetett egyszerre bűnös Szilvásy György, Galambos Lajos és Laborc Sándor. A leggyakrabban az oroszoknak adott Mol-részvényekről hallani, de politikai célokra felhasznált hackertámadás és az UD-ügy fejleményei is állhatnak a háttérben.

A hatályos magyar büntetőjogi szabályok szerint tíz bűntett tartozik az állam elleni bűncselekmények csoportjába: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, az alkotmányos rend elleni szervezkedés, lázadás, rombolás, hazaárulás, hűtlenség, az ellenség támogatása, kémkedés, szövetséges fegyveres erő ellen elkövetett kémkedés és az állam elleni bűncselekmények feljelentésének elmulasztása. Ezek legalább egyikével gyanúsítják az eddig napvilágot látott információk szerint Szilvásy György volt kancellária- és titkosszolgálati minisztert, akinél pénteken tartottak házkutatást, és akit aznap őrizetbe is vettek.

Öt mozgalmas nap

Hogy pontosan mivel, azt nem lehet tudni, az eljáró katonai ügyészség ugyanis semmilyen hivatalos tájékoztatást nem adott. És nemcsak az ő ügyében: a korábbi nemzetbiztonsági vezetők ellen nagyjából egy hete indult eljárássorozatról nagyon kevés ügyészség által megerősített információ jelent meg, így a részletekről szinte csak találgatni lehet.

Ami biztos: kedden a Budapesti Katonai Ügyészség gyanúsítotti meghallgatásra idézte be, majd őrizetbe vette Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatóját. Két nappal később kérték az előzetes letartóztatását, másnap, július 1-jén kiderült – ekkor sem az ügyészség közölte, hanem Galambos védője –, hogy kémkedéssel vádolják, bár a keddi házkutatást még vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt tartották. A bíróság a letartóztatási kérelmet visszautasította, így a nyugállományú vezérőrnagy jelenlegi házi őrizetben van.

Pénteken az ügyészség már nem rá fókuszált. Ezen a napon vették őrizetbe Szilvásy Györgyöt, miután házkutatást tartottak nála. Ezt már tényként közölte este több hírportál, majd a Hír Tv, illetve egy szombati Facebook-bejegyzésben Gyurcsány Ferenc is. Ez utóbbiban szerepelt először, hogy Szilvásyt államellenes bűncselekménnyel gyanúsítják.

Szintén szombaton közölte a Hír Tv, hogy ugyancsak őrizetbe vették Laborc Sándort, aki Galambos után vezette a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A tévé szerint őket szintén államellenes bűncselekménnyel vádolják. A volt NBH-főigazgató ügyvédje vasárnap az MTI-nek megerősítette, Laborcot gyanúsítottként kihallgatták, majd őrizetbe vették.

Laborc Sándor
Laborc Sándor

Az ügyészség hivatalosan nemhogy a gyanúról, az őrizetbe vételről sem adott tájékoztatást, nem kommentálta a felmerült híreket. Csak az biztos, hogy vasárnap estig nem tett indítványt a bíróságnak sem Laborc Sándor, sem Szilvásy György előzetes letartóztatására.

Az MTI azt írta: a nemzeti védelmi szolgálat több hónapig tartó, titkosszolgálati eszközök alkalmazásával végzett felderítés után, néhány héttel ezelőtt tett feljelentést az ügyészségen. A feljelentés alapján a védelmi szolgálat által összegyűjtött bizonyítékokra építve rendelte el a Budapesti Katonai Ügyészség a nyílt nyomozást, az ügy továbbra is szigorúan titkos minősítésű.

Öt mozgalmas év

Az ügyben érintett három személy 2004 és 2009 között kötődött a nemzetbiztonsághoz. Galambos Lajost 2004-ben Medgyessy Péter miniszterelnök nevezte ki az NBH élére, három év után távozott onnan (lemondásának körülményeire mindjárt visszatérünk). Őt 2007 júniusában Laborc Sándor váltotta az NBH élén, decemberig megbízott főigazgatóként (korábban, a Simicska Lajost váltó, jelenleg is adóhivatali elnök Vida Ildikó APEH-elnöksége idején az adóhatóság bűnügyi igazgatóságának igazgatóhelyettese volt). Laborc a végleges vezetői kinevezést a titokminiszteri székbe 2007 júliusában került – korábban a kancelláriaminisztériumot vezető, előtte államtitkári posztokat betöltő, 1998 és 2002 között Gyurcsány-cégeket irányító – Szilvásy felterjesztése nyomán kapta meg 2007 decemberében Gyurcsánytól. Laborc 2009 augusztusáig volt NBH-vezető, Szilvásy 2009 áprilisáig titkosszolgálati miniszter.

A kedd óta tartó eljárássorozat – azt minden forrás kész tényként kezeli, hogy az ügyészségi vizsgálatok összefüggnek – tehát egy nagyjából ötéves időtartamban valamikor történt eseményhez vagy eseményekhez kapcsolódik. Már önmagában emiatt nagyon nehéz a találgatás, az pedig tovább nehezíti a dolgot, hogy ebben az időszakban több, nemzetbiztonsági szempontból jelentős esemény történt.

Egy régi kapcsolat

Időrendben: már Galambos távozása is szokatlan körülmények között zajlott. Döntése, amit nem indokolt, időben nagyjából egybeesett az egykori rendőr alezredes Földesi-Szabó Lászlóhoz kötődő Egymásért Egy-másért Alapítvány körüli botrány kirobbanásával. Nem sokkal korábban, 2007 elején derült ki, hogy az alapítvány az országba adományként, vámmentesen behozott több ezer tonna élelmiszert kiskereskedelmi láncoknál értékesítette. A gyanú szerint több tízmilliárdos kárt okoztak 2005 és 2007 között a költségvetésnek. Az ügy azért volt kínos Galambosnak, mert az alapítvány munkájában, illetve kuratóriumában több nemzetbiztonsági tiszt és szakértő is tagságot vállalt. Maga Galambos is – aki, miután távozott az NBH-tól, egy Demján-cégnél volt igazgató, majd a közlekedési hatóság tanácsadója lett – kuratóriumi tag volt.

A most folyó eljárássorozatban is előkerült Földesi-Szabó neve. A csempészet miatt első fokon hét évre ítélt férfit – aki tavaly egyszerűen kisétált a bírósági tárgyalásáról – bő egy hónapja, idén májusban fogták el. Az MTI pénteken arról írt: a Galambos körüli titkolózás azzal függhet össze, hogy az elmúlt hetekben új információk alapján kezdtek nyomozni az ügyészek, miután az egykori NBH-főnök két közeli ismerősét is letartóztatták.

Két közeli ismerős

A két közeli ismerős egyike Földesi-Szabó, a másik a feltételezések szerint az a Jakubinyi Róbert, akit június közepén, a katonai ügyészség elfogatóparancsa alapján vett őrizetbe az osztrák rendőrség. Jakubinyi és Földesi-Szabó szintén régi ismerősök, igaz, különös módon: Jakubinyi a kilencvenes években a Merkantil Banknál volt egy részvénycsalási ügy gyanúsítottja, és az ügyet rendőrnyomozóként Földesi-Szabó vizsgálta. Jakubinyit most szintén részvényügylet miatt keresték: a gyanú szerint oroszok strómanjaként vásárolt, majd idegen kézre játszott több milliárd forintnyi Mol-részvényt.

Hogy mikor és milyen orosz vevőknek, arról sem tudni semmit. Bár a Mol és az oroszok kapcsolatáról valószínűleg mindenkinek a Szurgutnyeftyegaz-ügylet jut eszébe – a tisztázatlan hátterű orosz cég 2009 márciusában szerezte meg a Mol-pakett 21,2 százalékát –, abban az eddig ismert tények szerint nem voltak titkos ügyletek. Az oroszok ugyanis az OMV részvénycsomagját vették meg, miután az osztrákok belátták, hogy 2007-ben indított felvásárlási akciójuk sikertelen, nem tudnak többséget és irányítást szerezni a Molban.

Néhány százalék részvény

Ebben az ügyben bajosan lehetett volna stróman Jakubinyi, hiszen a Szurgut sosem utalt arra, hogy az osztrákoktól vettnél nagyobb Mol-pakettje lenne, és az üggyel foglalkozó parlamenti bizottsági ülésen sem merült fel a neve. Azonban elképzelhető, hogy 2007-ben, akár az OMV-felvásárlási hullám hátszelén – akkor mindenki az osztrákokra figyelt –, akár még azt megelőzően, már a márciusi Gyurcsány–Putyin-találkozó után valóban vásárolt és adott tovább Jakubinyi Mol-papírokat Moszkvába (igaz, a Mol tőzsdén forgó részvényeinek összesített piaci értéke meghaladja a 2000 milliárd forintot, így még egy tízmilliárdos tranzakció is csak a cég tulajdonrészének 0,5 százalékát érinthette).

Ha ez így történt, akkor lehetséges: Galambos tudott a stratégiai fontosságú energetikai vállalatként kiemelt nemzetbiztonsági védelem alatt álló Mol részvényeinek orosz kézbe kerüléséről, ám erről nem adott tájékoztatást (ami kimerítheti az állam elleni bűncselekmények feljelentésének elmulasztása bűntett kategóriáját). Ha stróman volt, akár az OMV-nek is vehetett részvényeket – az osztrák nyomulás mögött sokan már 2007 nyarán orosz érdekeket láttak –, márpedig akkor Galambos akár az OMV Mollal kapcsolatos szándékairól is tudhatott (és követhette el ezzel kapcsolatban a feljelentés elmulasztásának bűntettét).

Egy tárgyalás

Persze az is lehet, hogy mégsem a Mol áll a most indult eljárások hátterében. Akkor mégis mi? A néha egészen meglepő találgatások között – a Népszava például a Dietmar Clodo-ügyig nyúlt vissza – a Mol mellett leggyakrabban az UD Zrt.-ügy és annak mellékszálai szerepelnek. Magában az UD-ügyben már folyik eljárás Szilvásy ellen. Hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett egy rendbeli, különleges személyes adattal való visszaélés elkövetésével gyanúsították meg 2009-ben – szerinte ő csak a munkáját végezte –, mondván: jogtalanul sokszorosította és osztotta ki a parlament nemzetbiztonsági bizottságában az UD Zrt. ügyvezetője, valamint Demeter Ervin és Kövér László közötti telefonbeszélgetések szövegét.

Ebben az ügyben vádlottként áll a bíróság előtt, az első tárgyalása márciusban volt, a következő most kedden lesz a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A per áprilisi tárgyalásán Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság egyik korábbi MSZP-s tagja azt mondta: „mi [az MSZP-s politikusok] úgy láttuk... a nyilvánosságra került, nem titkos információkkal kapcsolatban a politikai véleményünket el fogjuk mondani”, amivel a Hír tévé szerint elismerte, hogy az adatok alapján politikai támadást indítottak a Fidesz-–KDNP ellen.

Számos támadás

A parlament mostani nemzetbiztonsági bizottságának egy albizottsága az UD-ügy előzményeit is vizsgálja. A testület tavaly novemberi ülésén a fideszes Demeter Ervin azt mondta: a volt titokminiszter megbízásából, az NBH-nak dolgozott az a hacker, aki számos támadást intézett kormányzati szerverek és a kormányzati gerincháló ellen. A hackert még Galambos Lajos NBH-főigazgatósága idején szerződtették, de lapunk korábbi információi szerint tevékenységének nagyobb része Laborc Sándor vezetői időszakára datálódott.

Ezekre az állítólagos betörésekre hivatkozva kezdte meg 2008-ban az UD Zrt. titkosszolgálati eszközökkel figyelését, a cég négy vezetőjének lehallgatását az NBH. A vizsgálatok nyomán Laborc Sándor hatféle törvénysértéssel gyanúsította meg a céget, amelynek zuglói központjára 2008 szeptemberében csapott le a rendőrség, többek között államtitkok-sértés és magántitkok jogosulatlan megismerése címén tett feljelentést.

Miután a nyomozások nagy részét megszüntették, mert a feljelentés legsúlyosabb pontjai alaptalannak bizonyultak, egy évvel később hamis vád miatt már őt jelentették fel. Akkor nem indult nyomozás, azonban tavaly a katonai ügyészség eljárást indított Laborc ellen.

Balogh Zoltán, a Budapesti Katonai Ügyészség szóvivője novemberben Laborc nevének említése nélkül azt mondta: hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt indult korábban egy, akkor még folyamatban lévő eljárás, amit egyesítettek a Demeter Ervin feljelentése nyomán indult üggyel. Demeter ismeretlen személy ellen jogosulatlan titkos információgyűjtés, hivatali visszaélés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, visszaélés személyes adattal, magántitok jogosulatlan megismerése és hamis vád gyanúja miatt tett feljelentést.