Homályos Orbánék drogstratégia-tervezete

2011.08.30. 07:01
A kormány új drogstratégia-tervezete a drogmentes társadalom utópiájára épül. A dokumentum az ártalomcsökkentést károsnak tartja, viszont az új drogstratégia már a határon túliaknak is szól majd.

Magyarországon eddig két drogstratégia készült. Az egyiket 2000-ben, még az első Orbán-kormány idején fogadták el, ami 2009-ben járt le, így a biztos bukásra álló Bajnai-kormány kénytelen volt új stratégiát kidolgozni alig fél évvel a kormányváltás előtt.

Nagy port kavart az érvényes drogstratégia 2010. decemberi felmondása, amikor létszámgazdálkodási okokra hivatkozva felmentették állásából a nemzeti drogkoordinátort, Portörő Pétert, és három másik munkatársát. A kormány emellett felére csökkentette a 2011-ben a kábítószerügyre szánt pénzügyi forrásokat, valamint a pályázatok kései meghirdetésével is vélhetően pénzt spórol meg. (Az iskolai prevenciós pályázatokat például csak a napokban hirdették meg szeptember 15-i határidővel, az új tanév első napjaiban viszont a tapasztalatok szerint pályázatírásra van a legkevesebb idejük a pedagógusoknak.)

Portörő Péter
Portörő Péter

A hétfőn kijött tervezetben nem okoz különösebb meglepetést, hogy az előbbi stratégiát „összességében hatékonynak” jellemzik, míg az utóbbiból hiányolják a „társadalmi, társadalompolitikai összefüggésrendszert”. (Az más kérdés, hogy Téglásy Kristóf, a Nemzetierőforrás-minisztérium ifjúsági főosztályának vezetője a Kossuth Rádió hétfő reggeli 180 percében azt mondta: csak az MSZP és az SZDSZ képviselőinek szavazataival fogadták el a 2009-es stratégiát, miközben ellenzéki politikusok és szakemberek is kritizálták, vagyis egyértelműen pártpolitikai okokkal is magyarázta a 2009-es anyag elvetését.)

A tervezetben ugyanakkor a 2009-es stratégia eldobását az azóta bekövetkező változásokkal, vagyis a gazdasági válság kiteljesedésével indokolják. Később az új kurzusra is van utalás, miszerint: „Új társadalomirányítási modell van kialakulóban, amely a nemzeti, társadalmi célok és értéktételezések megfogalmazására, az államigazgatás gyakorlatára, az intézményrendszerek működésére egyaránt kiterjed, és e – drogpolitika szempontjából is releváns – színterekre mélyreható, bár egyelőre pontosan nem megjósolható hatást gyakorol.”

Szintén új, de a korszellemnek megfelelő jelenség, hogy már egy drogstratégia sem kizárólag a magyarországiaknak, hanem a Kárpát-medencei összmagyarságnak, vagyis a határon túli magyaroknak is szól, ők is csatlakozhatnak a szakember-továbbképzésekre, valamint hozzáférhetnek a megelőző és felépülést szolgáló programokhoz, bár hogy melyek ezek, az a tervezetben nincs kidolgozva.

Résztvevők a nemzeti drogstratégiáról szóló beszámoló parlamenti vitájában 2007-ben. (Fotó: Kovács Attila)
Résztvevők a nemzeti drogstratégiáról szóló beszámoló parlamenti vitájában 2007-ben. (Fotó: Kovács Attila)

Az egész tervezetet áthatja a család és a közösség szerepének hangsúlyozása. A szöveg írói szerint ezek gyengülése nemcsak a fiatalok körében tapasztalható drogfogyasztás terjedéséért, hanem a játékszenvedélyért, a kényszeres vásárlásért, sőt, a testedzés-, szex-, pornó-, televízió és internet függőségért is felelős.

A tervezet szerint a megelőzés is a közösség dolga kell, hogy legyen – szemben a 2009-es drogstratégiával, ami a bírálók szerint tisztán drogszakmai alapon mutatta be és kezelte a problémát. „A társas, intézményes környezet valamennyi szereplője felelős azért, hogy a kábítószer-használat el se kezdődjön, vagy ha igen, abból ne alakuljon ki problémás használat, függőség” – írják. Arra viszont nem adnak választ, hogy mi lesz azokkal, akik éppen a „társas, intézményes környezetük”, azaz a családjuk vagy az iskolájuk miatt drogoznak.

Nos, a tervezet a családok erősítésére csak meglehetősen homályos, gyakorlatilag számonkérhetetlen feladatokat jelöl ki. Ilyeneket, mint például: „A családok problémamegoldását segítő szolgálatok és szolgáltatások hatókörét ki kell terjeszteni.” Vagy: „A helyi egészségfejlesztési és drogmegelőző programok tervezésekor és megvalósításakor messzemenően figyelembe kell venni a családok kulturális és szociális helyzetét, illetve egyéb sajátosságait”.

A drogstratégia tervezetét a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) múlt hét csütörtöki ülésén mutatták be. A civilek ott elhangzott véleménye szerint az anyag „zavaros fogalomhasználatú, kulturkampfos hitvallásnak tekinthető, amely tele van a fogyasztói társadalomról, a közmorálról és az azt romboló tényezőkről szóló általános spekulatív fejtegetésekkel.”

„A szöveg a drogmentes társadalom utópiájára épül, miközben nem lehet reális cél, hogy szermentessé tegyük a fiatalokat" – mondta kérdésünkre Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetője, a KKB egyik civil delegáltja, aki szerint a szöveg kimazsolázta a neki tetsző ajánlásokat a műhelykonferenciák javaslatai közül, míg többet agyonhallgatott.

Tűcsere automata a 2003-as Sziegeten
Tűcsere automata a 2003-as Sziegeten

A szövegben megvizsgáltunk két olyan területet, amiben a jobboldal véleménye markánsan eltér az eddigi, akár az előző Orbán-kormány idején kidolgozott gyakorlattól, illetve egy harmadikat, ahol a koncepció naprakészsége tesztelhető:

1. Ártalomcsökkentés: A 2009-es drogstratégia parlamenti vitájában a jobboldali képviselők élesen bírálták az ártalomcsökkentés szemléletmódját. De mi is ez? Az ártalomcsökkentés szembemegy azzal a tervezetben képviselt ideállal, hogy létezik drogmentes társadalom, és a fogyasztás okozta károk mérséklését tűzi ki célul. Ilyen a tűcsere-program (a többszöri fecskendőhasználat és megosztás általi fertőzések terjedések csökkentése a célja), szubsztitúciós kezelés (orvosi felügyelet alatt, tiltott szerrel gyógyítja a függőt) vagy a bulisegély.

A hétfőn megjelent tervezet – és ez jellemző a szöveg ürességére – semmit nem mond arról, mi lesz az ártalomcsökkentéssel, viszont negatív színben tünteti fel: „A drogok iránti kereslet nagysága miatt a szerek beszerzése és terjesztése szinte kriminális iparág lett, a függők önpusztító életmódja pedig kialakította az ártalomcsökkentés gyakorlatát, amely csak a szerfogyasztás egyes hatásainak tüneti ellensúlyozását tűzi ki célul.”

Egy másik helyen viszont pozitívan szól a tűcsere-programról: „Elő kell segíteni a kezelő-ellátó rendszer úgynevezett alacsony küszöbű (például: tűcsere) programjaiba történő könnyebb, és stigmatizáció mentes bekapcsolódást.”

A kapkodást jól jellemzi a már említett múlt csütörtöki KKB-ülés, ahol elhangzott: a jelenlegi dokumentum sem nem teljes, sem nem egységes – egy kompromisszumot tükröz.

2. A drogfogyasztók kriminalizálása: A koncepció erről semmit sem állít, viszont a kormány már javában dolgozik a Btk. módosításán. Eszerint beszűkítik azt a kört, aki az elterelést választhatja. Az elterelést csak egyszer lehetne választani, második alkalommal a kis mennyiségű kábítószerrel visszaélést akár pénzbüntetéssel vagy felfüggesztett szabadságvesztéssel, sokadik alkalommal pedig akár letöltendő szabadságvesztéssel lehetne büntetni.

Ez vélhetően az amúgy is kiszolgáltatott helyzetű csoportokat teszi mindinkább védtelenné. (Magyarán: egy rendszeresen igazoltatott, lepusztult környéken lakó alkalmi fogyasztó – és nem terjesztő – roma fiatal nagyon hamar börtönben találhatja magát.) Az külön kérdés, hogy mi számít kábítószernek, de erről majd a harmadik pontban. A Btk. szigorítása ezenkívül jelentősen megnöveli a büntető-igazságszolgáltatás kábítószerrel kapcsolatos kiadásait, pedig már jelenleg is négyszer annyit (évente kb. 8 milliárd forintot) költ az állam a fogyasztók üldözésére, mint megelőzésre és kezelésre együttvéve.

Fotó: Vajda János
Fotó: Vajda János

3. Új szerek A dizájner drogok használatával kapcsolatban a drogstratégia tervezete kizárólag a betiltás felgyorsítását tartja megoldásnak. A dizájner drogok olyan anyagok, amelyeket a kábítószerlistán szereplő tiltott anyagok apró változtatásaival állítanak elő, kijátszva ezzel a törvényt. Ezeket be lehet ugyan tiltani, ahogy legutóbb a kati becenevű mefedront, de az állandó kereslet mindig kitermeli a kínálatot.

A végleges drogstratégia még sokat változhat. A tervezet végén ugyanis ez olvasható: „A fenti Tervezetet munkaanyagnak tekintjük, amely a tárcaközi egyeztetések, és a különböző érdekhordozói csoportokkal, illetve szakmai közösségekkel való egyeztetések nyomán tovább alakulhat, finomodhat. A stratégia elfogadását követően veszi kezdetét az abból származtatott konkrét program- és akciótervek kidolgozása.”

A szöveget a drogstrategia.hu fórum rovatában bárki véleményezheti.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Eladnék
  • Biztosítás