Mégsem terjesztették be a választójogi törvényt

Bár kormánypárti forrásokból - a Magyar Nemzethez hasonlóan - úgy értesültünk, hogy még pénteken beterjeszti a kormány az új választójogi törvény tervezetét, erre este tíz óráig nem került sor.

Újrarajzolt választókerületek

Pedig úgy tudjuk, a Fidesz elnöksége a héten minden vitás kérdésben döntött, sőt, már az új, mindössze 106 választókerületet körülhatároló térkép javaslatára is rábólintottak. Az új szabályozás szerint ugyanis a parlament 200 fősre csökkentése miatt már csak 106 egyéni képviselő lenne, a többi 94-et listáról választanák meg, vagyis maradna az arányos és a többségi elemeket vegyítő vegyes rendszer, még ha az arányok el is tolódnának az egyéni képviselők javára.

Az eddigi koncepciók a választókerületek újrarajzolásával kapcsolatban csak annyit tartalmaztak, hogy a kerületek arányosságát tíz évente kell felülvizsgálni, az viszont tisztázatlan, hogy ki lenne erre jogosult.

Csak kicsit engedtek

Értesüléseink szerint a Fidesz elnökségében az is eldőlt, hogy az LMP kérése ellenére is eltörlik az eddigi kétfordulós választási rendszert, a jövőben egy fordulót tartanak majd, ahol - amennyiben a részvételi arány eléri az ötven százalékos érvényességi küszöböt - a legtöbb szavazatot szerző jelölt nyer.

Ez csak azért különös, mert korábban a Fidesz elnökségének több tagja is ragaszkodott volna az LMP támogatásának megszerzéséhez. Értesüléseink szerint Kövér László konkrétan azt mondta, hogy a törvényt csak az LMP támogatásával szabad elfogadni. Ehhez képest az elnökség értesüléseink szerint végül csak az ajánlás kérdésében tett engedményt, így a jövőben még a jelenleginél is könnyebb feltételekkel lehetne képviselőjelöltet állítani.

A jelenlegi rendszerben ehhez 750 ajánlószelvényt kell összegyűjteni. A tervek szerint a szám lényegében nem változna, de nagyobb választókerületekben - jelenleg átlag 40 ezer, a jövőben átlag 75 ezer választó lesz majd egy kerületben - kell ezt a mennyiséget összegyűjteni.

Koalíciós kényszer

Mint arra László Róbert, a Political Capital elemzője rámutatott, ezzel a Fidesz magának is kedvez, mivel a könnyebb jelöltállítással a kisebb pártok is jelöltet állíthatnak, a több jelölt pedig jobban megoszthatja az ellenzéki szavazatokat.

Ugyanezért lett volna logikus a második forduló megtartása is, az egyfordulós választás ugyanis összefogásra ösztönözheti az ellenzéki erőket. Fideszes forrásaink a második forduló eltörlését amúgy azzal indokolták, hogy ez így tisztább helyzetet teremthet, pont azért, mert már előzetesen koalíciókötésre kényszerítheti a pártokat.

Különös kompenzáció

A magyarországi választók a jövőben is két szavazatot adhatnak le, egyet az egyéni képviselőre, egyet pedig a megszűnő területi listák helyett az országos listára. Már amennyiben előzetesen nem nyilatkoznak arról, hogy a kisebbségi listára kívánnak szavazni, ez esetben ugyanis a pártlisták helyett a kisebbségi szervezetek listájára szavazhatnak majd.

Szavazati jogot kapnak a határon túli állampolgárok is, ők csak az országos listára szavazhatnak. Az országos lista egyben kompenzációs listaként is működne, erre gyűlnének a töredékszavazatok. A töredékszavazatok elszámolásánál újítás lehet, hogy a Fidesz elképzelései szerint a győztes jelölt azon szavazatait is mandátumot nem eredményező szavazatként értelmeznék, amelyek a győzelem megszerzéséhez már nem voltak szükségesek. Egyelőre nem tisztázott, hogy ez az ötven százalékon felül szerzett szavazatokra vonatkozna csak, vagy a második helyen végzett egyéni jelöltre leadott szavazatokon felül szerzett összes szavazatra.