Érezhető a feszültség a Fidesz és a KDNP azon képviselőin, akiket a
parlamenti ülés előtt szólítottunk le, és az IMF-ről kérdeztünk.
Egyikük szerint szó sem volt az IMF-ügyről a hétfő reggeli
frakcióülésen, mások viszont állítják, röviden szóltak róla, de
mondván, hogy Lázár János hamarosan tájékoztatja a sajtót, ők inkább
nem nyilatkoznának, mások szerint egyenesen nyilatkozatstop van.
Az újpesti Wintermantel Zsolt így egy szóval sem kommentálta a csütörtöki
bejelentést, míg Tasó László beszédesebb hangulatban volt, szerinte a
történtek ellenére folytatható az önálló gazdaságpolitika, és a
szabadságharc összeegyeztethető az IMF visszahívásával.
Hasonló véleményen volt a közgazdász Horváth János is, aki szerint Orbán Viktor szokott erősen fogalmazni, így tett, amikor szabadságharcról
beszélt, de azt nem kell szó szerint érteni, Matolcsyt pedig
felkészült közgazdásznak tartja.
Egyöntetű vélemény volt, hogy hitelvesztés nem történt a múlt héten a kormány részéről, a kormány egyszerűen hozott egy jó döntést az ország védelme érdekében.
A hétfői volt az első parlamenti ülés azóta, hogy az IMF-et eddig támadó kormány mégis a nemzetközi szervezethez fordult. Az ellenzék az irányváltás miatt bukásról beszélt, és Matolcsy György gazdasági miniszter távozását követelte. A Fidesz azonban kiállt mellette, Matolcsy pedig azt mondta, hogy a magyar gazdaságpolitika változatlan és sikeres. Elhalasztottá két sarkalatos törvény erre a hétre tervezett elfogadását: a bírósági és a választási törvényről leghamarabb a jövő héten szavazhatnak majd.
A jobbikos Egyed Zsolt szerint pártja kiemelt helyen szerepeltette a bányák újranyitását, ezért örülnek az erre szánt pénznek, bárhonnan is jöjjön az. Mégis, aggodalmakat kelt benne, hogy egy év alatt akarnak ezer bányásszal újranyitni egy bányát, mert a régi bányászok már kihaltak - ergo aggódik, hogy külföldiek kaphatnak munkát. Azért is aggódik, hogy a bánya külföldi kezekbe kerülhet. "A kormány és annak néhány tagja különös vonzalmat táplál a bányák iránt. Vannak-e kormánypártiak a bányát újranyitó cégekben" - kérdezte.
A hét másik fontos törvényét, az új választási rendszerről szólót is elhalasztották. Ezt írtuk ismertetésekor:
Vasárnap éjjel beterjesztették a választási törvényjavaslatot, amelyben a választókerületek kijelölése és a töredékszavazat-számítás rendszere is a jobboldalnak kedvez.
Ma tárgyalták volna a népszavazási törvényhez benyújtott módosító indítványokat, azonban a kormány javaslatára ezt is elnapolták egy héttel.
Gőgös sajnálja, hogy Illés "sikertörténetnek állítja be saját kedvenc ágazata tönkretételét". Pénz ugyanis erre a területre a költségvetésben nincs, ezt "az egykori pénzügyminisztérium illetékese maga erősítette meg a bizottság ülésén". A választ nem tudta elfogadni, a parlament viszont el tudta.
Ez a megosztás érvényesül majd a vízügyi rendszerben is, mert a Belügyminisztériumhoz kerülnek a dolgozók, köztük a közmunkások is, míg Illés államtitkárságánál nem tudjuk, hogy mi marad, mert azt elfelejtette elmondani.
A finanszírozási csőd pedig azt jelentené, hogy nincs pénz, márpedig a kormány a nehéz gazdasági helyzet ellenére is milliárdokat fordított gátépítésre. Szakmai csőd sincs, mert az erdészetek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartoznak, ellenőrzésük meg a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz.
Illés Zoltán szerint Gőgös Zoltán interpellációjában nem valós kérdésekről beszélt, hiszen, ha felszólalása érdekfeszítő lett volna, akkor a képviselők csendben hallgatták volna, ehhez képest zsibongott a ház. Ezután szövegelemzésbe kezdett, miszerint hiába beszél bóvlipolitikáról Gőgös, amikor a kormány politikája nem bóvli.
Gőgös szerint a belügyminisztériumhoz tartozó közmunkaprogramok végrehajtása önmagában nem elég indok a vízügyi igazgatóságok áthelyezéséhez, az megoldható lett volna a mostani keretek között is. Gőgös szerint az átszervezéssel veszélybe kerül a belvíz és az árvíz elleni védekezés is.
A szocialista Gőgös Zoltán a vízügyi rendszer finanszírozási és szakmai csődjéről kérdezi Illés Zoltán államtitkárt, akit egyből emlékeztetett is kormányváltáskori nyilatkozatára, amely szerint tízezer fős, erős vízügyi igazgatóságok jönnek létre. Ehhez képest a minisztériumától a belügyminisztériumhoz kerülnek az igazgatóságok, az "észszerűtlen átalakítás veszélyeket rejt magában".
November elején, a bírósági törvény általános vitájának kezdetén Baka András főbíró élesen támadta a törvényt, amelynek zárószavazását most elhalasztották:
"Parlamenti felszólalásában a főbíró még a késő-kádári rendszertől is idegen hatalomkoncentrációnak nevezte az új bírósági igazgatási vezető szerinte példátlanul széles és ellenőrizetlen jogkörét. A törvényjavaslatokat alkotmány- és alaptörvény-ellenesnek, valamit Európában példátlannak tartja."
A héten döntött volna a parlament a bíróságok szervezetéről, a bírák jogállásáról, az ügyészségről és az ügyészek jogállásáról szóló törvényekről, de a kormány javaslatára egy héttel elhalasztották a zárószavazást.
Ahogy azt előzetesünkben már megjósoltuk, a kormánytöbbség ezúttal sem vette napirendjére a Jobbik két, az LMP egy napirend-kiegészítési javaslatát, így hiába próbálkoznak hónapok óta, most sem tárgyalhatják a kommunista nyugdíjak és a Rákóczi-szabadságharc emléknapjára, illetve a pártfinanszírozási reformra vonatkozó javaslatokat.
A kormány kemény fellépésére példaként a szerbiai kárpótlási törvényt hozta fel, ahol a magyar kormány a szerb EU-tagság megvétózásával fenyegetőzött a magyar érdekeket sértő törvény miatt. Marosvásárhelyen pedig magyar vendégprofesszorok vállaltak munkát, hogy akkreditálni lehessen a képzést. Ezután még hosszasan sorolt példákat, amelyek jellemzően templomok felújítására szánt költségvetési pénzek voltak.
A kormány nevében felszólaló Rétvári Bence igazságügyminisztréiumi államtitkár boldog névnapot kívánt Boldogi Olivérnek, a szlovákiai magyarnak, akitől elvették szlovák állampolgárságát. Boldogi saját bevallása szerint szlovák állampolgár - is - szeretne maradni. Rétvári szerint Szlovákia sajátosan jár el, amikor egy szövetséges ország állampolgárságának felvételét tiltja.
Pálffy még beszélt arról is, hogy a szlovákiai magyaroktól azonnal elvonják az állampolgárságukat, amint megkapják a magyart, pedig a cseh-szlovák kettős állampolgárságot elismerik. Ez ügyben is tenni kéne.
Pálffy szerint a szimbolikus a Marosvásárhelyi Orvosegyetem ügye, ahol a román kormány szabotálja a magyar fakultás indítását. "A magyar kormánynak azonnali és hathatós segítséget kell adnia a marosvásárhelyieknek". Kifogásolta azt is, hogy hiába rendelte el a magyar nemzeti tanács a referendumot a székelyföldi közigazgatási reformról, azt nem írták ki.
Hamar kiderült azonban, hogy ez sem békésebb terület, mert a határon túl rombolják a magyar kultúrát. "Verespatakon fel akarnak robbantani három hegyet" - mondta, majd arról is beszélt, hogy Marosvásárhelyen pedig egy műemléki hidat akarnak elbontani. Veszélyben vannak a határon túli magyar temetők is, mondta, bár elismerte, hogy ebben a kérdésben "nincs módunk a határon túlra terjeszkednünk".
"Lehangoló nézni, ahogy az ellenzék habzó-remegő szájjal ráugrik a kormányra és nagyon sokszor gazdasági műveltség nélkül próbál statáriális ítéletet hozni" - kezdte felszólalását a kereszténydemokrata Pálffy István, aztán rátért témájára, a magyarság és a magyar kultúra hétköznapjaira.
"Azért is más ma a helyzet, mert egy olyan pénzügyi védőhálóról kezdünk tárgyalásokat, amelyből egy fillért sem akarunk lehívni" - próbálta megmagyarázni, hogy hogyan nem hitel a hitel. "Drámai helyzetben van többszázezer család" - mondta váratlanul, bár kiderült, hogy a drámai helyzetet is a szocialisták idézték elő, mert "nyomták őket a devizahitelekbe".
A Bankszövetség devizahitelesek megmentéséről szóló ötletei között vannak jók, ezekről meg is kezdik a tárgyalásokat, zárta Matolcsy.
Ezek szerint a devizát nem forintért vesszük.
"Igenis csökkentjük az államadósságot. Az államadósság deviza és forint részből áll. A devizaadósság jottányit sem mozdul a forintárfolyam változása miatt, mert az devizában van, és devizában is fogjuk visszafizetni" - mondta.
"Elnök úr arról beszél, hogy borzalmas ez az IMF-megállapodás. Melyik? Nem látunk magunk előtt semmilyen megállapodást" - kezdte válaszát Vonának Matolcsy György, aki szerint egyelőre csak tárgyalásról döntöttek. Szerinte ezt most, 2008-cal szemben nem kényszerből teszik.
A gazdasági konzekvenciák még ennél is egyértelműbbek Vona szerint. Például az, hogy az államadósság visszafizethetetlen, ezért új megoldást kell találni. "Nem azt mondjuk, hogy menjünk a görög útra" - utasította vissza előre a vádat, majd emlékeztetett rá, hogy a magyar államadósság pont ugyanakkora, mint a nyugdíjpénztári vagyon beolvasztása előtt volt. "Tárgyaljuk újra Magyarország államadósságát" - javasolta, és azt is, hogy ehhez szerezzünk nemzetközi partnereket.
Vona szerint egyedül a finánctőke nyugodhat meg, mindenki más összerezzenhet, mert mindenki másnak rosszabb lesz, az IMF megszorításokat fog előírni. Vona úgy érezte, hogy az LMP üdvözölte az IMF-megállapodást, ahogy az MSZP is. A törésvonal másik oldalán áll a Jobbik, és állt egész idáig a Fidesz.
Szerinte a magyarok többsége elutasítja a megállapodást. "A kormánynak le kell mondani" - mondta.
Vona Gábor (Jobbik) is kutatta a plafont Matolcsy felszólalásai alatt, és örül, hogy erősek a támasztékok. A Jobbik frakcióvezetője szerint elvárható lett volna, hogy Orbán Viktor napirend előtt felszólaljon, és megmagyarázza a történteket. Szerinte az IMF a farkas, Magyarország a nyúl, és a farkas megeszi a nyulat.
Matolcsy szerint 2010 októberében "nem elküldtük a Valutaalapot, hanem rendben lezártuk a megállapodást" - mondta, majd azzal folytatta, hogy "nem volt ott semmi rendben". Mármint 2010 közepén, amikor átvették a hatalmat. Matolcsy amúgy úgy emlékszik, hogy a Gyurcsány-kormány is először elküldte az IMF-et. Felszólalását elmúltnyolcévezéssel zárta, amire az euróválság még rátesz egy lapáttal. "Ne várja tőlünk, hogy mindent az euróra fogjunk" - zárta válaszát.
"Önnek igaza van, egyszer már megéltük a magyar gazdaságpolitika csúfos, baljóslatú, válságot előidéző bukását. 2002-2010 között" - tromfolt Józsára Matolcsy György. "Önök neoklasszikus receptet alkalmaztak" - alkotott új fogalmat Matolcsy, aki ezután repedéseket keresett a plafonon, hogy nem szakad-e le. Mint kiderült, Józsa felszólalása miatt aggódott.
Az utóbbi hónapokban általában Cséfalvay Zoltán államtitkár vitázott az ellenzékkel a parlamentben.
Most azonban a helyzet különleges az IMF-ügy miatt, ezért maga Matolcsy György miniszter állt ki céltáblának és válaszadónak.
Józsának is ő vágott vissza, figyeljék csak!
Józsa szerint hiába próbálja a kormány az elmúlt nyolc évre hárítani a felelősséget, és azt állítani, hogy most az euróválság miatt van baj Magyarországon, ha itt nagyobb a baj, mint az eurózónában. "Megbízhatóság, kiszámíthatóság, jogbiztonság. Ezeket kéne megteremteni" - adott tanácsot végül.