Zsófia
17 °C
21 °C

Orbán nem tűri el az állampolgárság elvételét

2011.11.24. 11:46 Módosítva: 2011.11.24. 12:09
Orbán Viktor történelmi sikernek nevezte Magyarország számára a kettős állampolgárság jogintézményének megalkotását a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tizedik ülésén. A miniszterelnök kitért arra is: nem lehet eltűrni, hogy akár egy magyart is megfosszanak állampolgárságától.

A kormányfő szerint a kettős állampolgársággal – amellett, hogy megvalósult egy nemzetstratégiai cél – megszűnt a magyar nemzet Kárpát-medencén belüli közjogi diszkriminációja. A következő évek feladata az lesz, hogy megpróbálják a kettős állampolgárságból fakadó lehetőségeket a gazdasági együttműködés területén is kialakítani. Kijelentette, hogy öntudat nélkül egy nemzeti közösség nem lehet sikeres, és nem érhet el gazdasági előnyöket sem.

Megjegyezte azt is, hogy bár a magyar népesség fogy, az állampolgárok száma nő, és hosszabb távon ugyan nem lehet a demográfiai problémákat közjogi eszközökkel orvosolni, „de egyelőre azt tudjuk mondani, hogy a népességfogyás ellenére 160 ezer környéki, az év végére reményeink szerint kétszázezres növekmény áll be a magyar állampolgárok számát tekintve”.

Vannak gyenge pontok

Az európai politikáról Orbán Viktor azt mondta, hogy az Európai Unió a megalakulása óta minden valószínűség szerint a legnehezebb évét éli, és a vita arról szól, hogy mi is legyen az európai kontinens, azon belül az EU jövője. Szerinte nem egyszerűen arról van szó, hogy másfajta Európát akarnak a britek, a németek és a franciák, hanem arról, hogy szinte mindenki másfajta Európát szeretne, és sokan a konstrukció alapelemeit is szeretnék áthelyezni. „Számos gyenge pontja van annak az építménynek, amelyben mindannyian élünk, hiszen a Kárpát-medencében élő magyarság tekintélyes része az EU-n belül él.”

Nem elvették, elveszítette

Boldoghy Olivér révkomáromi vállalkozó többekkel együtt idén szeptemberben jelezte, hogy felvette a magyar állampolgárságot, de közben ragaszkodik szlovák állampolgárságához is.

Ezt a hatályos szlovák törvények nem engedik, mert válaszul a 2010 tavaszán meghozott, a kettős állampolgárságról szóló magyarországi törvényre a szlovák parlament olyan törvényt hozott, ami szerint az új állampolgárságot felvevők elvesztik a régit.

Boldoghy a napokban kapott levelet a szlovák belügyminisztériumtől, hogy elveszítette a szlovák állampolgárságát.

Ezért szerdára berendelték a magyar külügybe a szlovák nagykövetet. Ott a nagykövet azt mondta Németh Zsolt államtitkárnak, hogy Boldoghy Olivértől nem elvették állampolgárságát, hanem Boldoghy elveszítette azt.

A miniszterelnök szerint bár a kormányváltás óta továbbra is tombol az európai válság, a magyar kabinet – igaz, „vért verítékezve, tégláról téglára, lépésről lépésre haladva”, de – újjáépíti az országot, és sikert siker követ. Ez akkor is így van, ha a mindennapi életszínvonalban még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek maguk is sikeresnek érezzék mindazt, ami történik Magyarországon. Kijelentette, hogy míg Európában szinte mindenhol nő az államadósság, addig Magyarországon folyamatosan csökken.

Nem a kivárás a helyes politika

A Kárpát-medencei magyarság a következő években „egy fokozatosan erősödő anyaországgal” számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint 1998 és 2002 között, az első Orbán-kormány idején, „de kétségkívül bővülni fognak”, ezért nem a meghátrálás, nem a kivárás a helyes politika a következő időszakban. Nagy kérdésnek nevezte, hogy Európa mely országainak lesz elegendő közösségi ereje ahhoz, hogy a szükséges átalakításokat elvégezze, de szerinte Magyarországnak nincs mitől félnie a legutóbbi választáson létrejött „történelmi összefogás” miatt. Az átszervezés zajlik, a parlament előtt van egyebek mellett a közoktatási törvény – amely kimondja, hogy „hazafias nevelést várunk el az iskolákban” – és a felsőoktatási törvény javaslata is.

Orbán kifejtette, hogy a Kárpát-medence magyar politikai vezetőinek többletfeladatuk is van az átszervezés mellett – ami elől „nem bújhatnak el a töklevél alá” –, és ez abban áll, hogy „ erőt kell adni az embereknek”, hogy ne a kivárásra, ne az elrejtőzésre játsszanak, hanem a mostani nehéz helyzetre is munkával, gyermekvállalással, otthonteremtéssel, összefogással reagáljanak.

Bonyolult a helyzet

A kormányfő kiállt amellett, hogy a magyar államnak aktívnak kell maradnia, akármilyen kritikák érik, saját nemzeti érdekeiből kell levezetnie a mindenkori lépéseit, saját magyar gazdasági modellt kell építenie, és folytatnia kell a másfél évvel ezelőtt elkezdett munkát.

A magyar államnak a Kárpát-medencében cselekvő államnak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhetjük el, hogy akár egyetlen magyart is megfosszanak az állampolgárságától abban az országban, ahol él”, és amely állampolgársággal rendelkezett, hangsúlyozta Orbán Viktor, és azt is mondta, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos államokban kormányon vagy ellenzékben lévő, de a közép-európai együttműködés jegyében „velünk együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel”.

Végül felhívta a figyelmet arra, hogy „rendkívül bonyolult” év következik, mert szinte „minden jelentős magyar közösség otthonában” – leszámítva az anyaországot – választások lesznek a következő évben, ami mindig óriási kihívás. Orbán Viktor bölcsességet, éleslátást és az együttműködés felé hajló politikai szándékot kívánt a Máért résztvevőinek a következő „nehéz esztendő” feladatainak megoldásához. „Akármilyen bonyolult is a helyzet, bármelyik nemzetrészről is legyen szó, önök a cselekvő magyar államra és magyar kormányzatra a következő évben is számíthatnak” – fejezte be a miniszterelnök.