A jobbikos Lenhard Balázs arról beszél, hogy a kormány ugyan megszüntette az eddigi étkezési utalványokat, államosítva az üzletet, de az új utalványok még nem készültek el, így nem is lehet szerződést kötni az új szolgáltatóval. Ki tehet arról, hogy a feladat ellátására alkalmatlan cég kapta meg "a zsíros üzletet", ki tehet a kieső adóbevételekről, kérdezte. Emlékeztetett arra is, hogy az utalványüzlet államosítását zárószavazás előtti, koherenciazavarra hivatkozó módosító indítványként nyújtották be, a házszabályt is megsértve. Ő maga Leisztinger Tamást sejti az üzlet mögött.
Orbán szerint a tanácskozáson az volt a közös bölcsesség, hogy létezik jogi megoldás a 17 eurozónatag költségvetési uniójának megalkotására az EU felbomlása nélkül is. A tervezet szerint a 17 tagállam lehetőséget adna a beleszólásra költségvetésébe. "Ez azt jelenti, hogy az eurozóna tagállamai elszánták magukat a költségvetési unió, majd a szinte teljes gazdasági unió létrehozására, és egyre nyíltabban beszélnek egy teljes politikai unióról. A magyar parlamentnek ki kell alakítania álláspontját, hogy hogyan viszonyul ehhez" - mondta.
Orbán azt ajánlotta a parlament figyelmébe, hogy fontolják meg, van-e bármi kivetni való a brit álláspontban. Abban a brit álláspontban, amely megfúrta az euróválság megoldására felvetett német-francia javaslat elfogadását.
A műhiba abból adódott, hogy a befektetők, akik Orbán szerint hitelezők, ezután már joggal feltételezhették, hogy bárhol bekövetkezhet az államcsőd. A nyilatkozat most azt mondja ki, hogy a görög példa egyszeri. A dokumentum következő oldalán felsorolja azokat az eszközöket, amiket az EU eddig bevetett. A stabilitási és növekedési paktumot, az európai szemesztert és a makrogazdasági egyensúlyra vonatkozó eljárást, amelyeknek részei vagyunk, és az euro plus paktumot, aminek nem.
"Ez a dokumentum azt is leszögezi, hogy nőttek a piaci feszültségek. Ez az európai bikkfanyelven azt jelenti, hogy az eladósodott államok kötvényeinek kamata folyamatosan nőtt" - mondta Orbán. Azt is jelenti, hogy nőtt a csődveszély. "Ez nem alaptalan föltételezés ha onnan nézzük, hogy pár hónapja még az EU is úgy foglalt állást, hogy a görög államcsőd kockázatát a magántőkének kell viselnie. Ezt most sokan tartják műhibának" - mondta.
Orbán: A másik dokumentum az "Euroövezet állam- és kormányfőinek nyilatkozata" címet viseli, ami már csak azért is különös, mert az összes tagország részt vett a tanácskozáson. Ez azzal kezdődik, hogy az EU eddig mindent megtett a válság orvoslásáért, ez Orbán szerint arra utal, hogy pénzt adtak a görögöknek, portugáloknak és íreknek.
"Fontos lett volna, hogy ez a döntés megszülessen, mert ezen a csúcson felvettük teljes jogú tagnak Horvátországot" - mondta Orbán, utalva arra, hogy a szerb csatlakozási tárgyalásokat elhalasztották. "Ezt a célt nem tudtuk elérni" - ismerte el Orbán. De ahhoz is "aktív, hogy ne mondjam, agresszív" magyar fellépés kellett, hogy februárban megindulhassanak a tárgyalások.
Orbán szerint igazán a második dokumentum az érdekes, a "Következtetésekből" csak a bővítés fejezetet idézné, "két országgal, Szerbiával és Montenegróval kell foglalkoznom", mondta. "Magyarországnak voltak kétségei afelől, hogy Szerbia teljesíti-e az előfeltételeket" - utalt a kollektív bűnösség elvét felvető szerb kárpótlási törvényről, amit azóta korrigáltak, így Magyarország újra támogatja a szerb tagságot.
Orbán Viktor beszéde elején az Európai Tanács múlt heti üléséről számol be. "Mint bizonyára önök is látták, világszerte nagy érdeklődés és várakozás előzte meg ezt a találkozót" - mondta, majd hivatkozott arra a két dokumentumra, amit a parlamenti képviselők kézhez kaptak. "Arra kérem önöket, hogy ezeket vegyék kézbe" - mondta. Az első dokumentum címe "Következtetések", ez az, amit az állam- és kormányfők fogadtak el a csúcson.
Kövér László a kezdés után azonnal megadta a szót Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az euróválságról beszél majd.
Kicsit elhúzódott az interparlamentáris unió magyar tagozatának ülése, Horváth János csak eg órakor, a hétfői ülés hivatalos kezdési időpontjában zárta le a tanácskozást. Hogy miről volt szó, azt nem tudjuk, annyit hallottunk, hogy Horváth találkozott Dennis Kucinich ohiói demokrata képviselővel, a kongresszusi magyar kaukusz (frakció) vezetőjével. Kucinich 2008-ban demokrata elnökjelölt is volt, idén viszont a republikánus Ron Paul támogatója.
Az MSZP sem a kúria, sem az OBH elnökét nem fogja támogatni a keddi szavazáson. "Ennek a személyekhez nincs köze, a folyamatot utasítjuk el" - mondta Mesterházy, aki bejelentette azt is, hogy megerősítő népszavazást kezdeményeznek a Munka Törvénykönyvéről. Ehhez 120 képviselő aláírása kell, ezért javaslatukat megküldik a Fidesznek is. Mesterházy szerint ha a Fidesz biztos a javaslatában, akkor nem utasíthatja el a népszavazást. Kérik továbbá, hogy a köztársasági elnök vétózza meg a Munka Törvénykönyvét.
Magyarország az euróválság megoldásában való részvételéről címen határozati javaslatot nyújtott be az MSZP a parlamentben (.pdf). A határozatban kimondanák, hogy Magyarország függetlensége megőrzése mellett részt vesz az euró megmentésében, mert alapvető érdeke a bizalom fenntartása és megerősítése. Második pontként felszólítják a kormányt, hogy 2011. december 23-ig nyújtsa be az országgyűlésnek javaslatait az euróválság megoldására. Azért terjesztették be a javaslatot, mert Orbán Viktor állítása szerint kíváncsi a parlament véleményére, és feltételezik, hogy nem csak a Fidesz-frakció véleményére, jelentette be Mesterházy Attila pártelnök-frakcióvezető.
Negyedikként az elempés Szilágyi László kérdezi a nemzetierőforrás-minisztert, hogy "mindent a bérekre?", amiről majd kiderül, hogy mit jelent. A szocialista Szekeres Imrét az IMF-tárgyalások forgatókönyve érdekli, párttársát, Simon Gábort meg az, hogy mire elég a nyugdíj. A sort egy vagy két jobbikos zárhatja a levezető elnök jóindulatától föggően. Lenhardt Balázst az érdekli, hogy "ki zsírosodik az étkezési utalványokon", Pörzse Sándort pedig az, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő-e.
"Mi lesz velük" - nyitja az interpellációk sorát Navracsics Tibornak címzett kérdésével a szocialista Nyakó István. Hogy kikkel mi lesz, azt még nem sejtjük. A másodikként felszólaló jobbikos Sneider Tamás a múlt hétfő sztártémájára reflektál "roma felzárkóztatás a pálmafák árnyékában" című interpellációjában, amelynek megintcsak a közigazgatási miniszter a címzettje. A kormánypárti öninterpelláció témája ezúttal a kettős állampolgárokkal szembeni szlovák fellépés lesz.
A napirend előtti kört a jobbikos Volner János folytatja a "miért növeli a vagyoni különbségeket a magyar emberek között a kormány és miért szegényíti el a társadalmat" kérdéssel. Az elempés Szabó Tímea az emberi jogok világnapjáról beszél, míg a kereszténydemokrata Firtl Mátyás a trianoni szerződés utáni soproni népszavazás apropóján a hűség napjáról.
Mint már írtuk, Orbán Viktor felszólalásával kezdődik a nap, ha a miniszterelnök húsz percnél rövidebben beszél, a frakciók öt-öt percben, ha annál hosszabban, hét-hét percben reagálhatnak. Orbán viszontválasza után a szocialista Mandur László teszi fel az örök kérdést, miszerint "mi folyik itt". Őt a Fidesz vezérszónoka, Mengyi Roland követi, szintén kérdéssel. "Mit ér az oktatás nevelés nélkül" - kérdezi majd.
Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtti felszólalásával indul a parlament háromnapos üslése. Alaposan felkavarta a kormánypárt napirendkészítőit az ellenzék két héttel ezelőtti munkalassító akciója. Immár minden törvényt határozott időkeretben tárgyalnának, kedden például több mint 24 órán át. A törvények zárószavazása sem hétfőn lesz, hanem talán kedden. Új főbírót is aznap választhatnak. Talán.