Orbán-beszéddel indul a tavaszi ülésszak

Az MSZP korábbi pénztárnoka is megjelent a tüntetők között.

Az Alkotmány utcai tüntetésen a szervezők a színpadra hívták azokat, akik végiggyalogolták a 8 napos Éhségmenetet. Köztük van Gina, az összeférhetelen staffordshire terrier is.

Egyed felszólalásával véget értek az interpellációk, most az azonnali kérdések következnek. Ugyan három kérdést is Orbán Viktor miniszterelnöknek címeztek, de mindegyik friss, így a kormányfőnek még nem kötelessége válaszolnia. Orbán nincs is a teremben, így most a kérdések közvetítésétől eltekintünk. Az azonnali kérdések háromnegyedórája után újabb háromnegyed órában kérdések hangzanak el, majd szünet következik. A szünet után elsőként a dohánykereskedelem államosításáról szóló törvényt fogadja el tavaszi ülésszakán a parlament, de ma szavaznak a horvát uniós csatlakozásról, illetve az európai uniós pénzügyi paktum elfogadásának elfogadásáról is. A határozathozatalok után pedig, nagyjából este kilenc felé kezdik meg az egyházügyi törvény módosításának vitáját.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. "1070 milliárdnyi jelzáloghitelt törlesztettek vissza magyar állampolgárok, 170 ezren törlesztettek összesen" - jelentette ki, összességében ez egyötödnyi csökkenést jelent. "Az ország adóssága, az ország kitettsége csökkent ezzel" - mondta. A "rózsadombi elit és az efféle képekre" azt felelte, hogy átlagosan 5,5 millió forint volt egy végtörlesztés összege, tehát nem csak 40 milliós hiteleket, hanem 2-3 milliós hiteleket is végtörlesztettek. A végtörlesztési törvény alapján pedig szerinte a végtörlesztésre szánt pénzek forrása igenis vizsgálható, a törvény annyit ír elő, hogy a végtörlesztésre szánt pénzt nem lehet vagyongyarapodásnak tekinteni. Egyed nem fogadta el a választ, mert a nemfizető adósok nem tudtak végtörleszteni. A parlament ennek ellenére is elfogadta a választ.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A két visszavont interpelláció miatt a jobbikos Egyed Zsolt is elmondhatta interpellációját, amiben azt feltételezi, hogy a végtörlesztés valójában pénzmosás, hiszen a becsületesen dolgozó magyar embereknek nem volt, nem is lehetett pénze a végtörlesztésre, a bankok pedig szerinte megtagadták tőlük az e célból felvett hitelt. Valójában tehát a politikusok nyertek a végtörlesztéssel. Állítása szerint több kormánypárti képviselő 40 millió forintot végtörlesztett, ami nyolcmillió forintos árfolyamnyereséget jelent, miközben a NAV állásfoglalása szerint a végtörlesztés forrását a törvény alapján nem vizsgálhatják. Tehát Egyed szerint a végtörlesztés remek lehetőséget teremtett a tisztátlanul szerzett jövedelmek tisztára mosására.

A kormány nevében Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkár válaszolt. Mint mondta, az eszközkezelő felállításának oka pont az volt, hogy a legrászorulóbb családokat támogassák. Alapból ezért csak a rászoruló kétgyerekes családok voltak jogosultak, de tavasszal ezt úgy módosítják, hogy az egygyermekes családok lakását is felvásárolhassák, ráadásul az eredetileg tervezett ötezer helyett huszonötezer lakást vásárolhat majd fel az eszközkezelő. A kevésbé rászorulókat az árfolyamgáttal és a végtörlesztéssel segítették ki, mondta. Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A két visszavont interpelláló helyett így most a jobbikos Z. Kárpát Dániel szólalhat fel, ő arra kíváncsi, hogy "kinek találták ki a Nemzeti Eszközkezelőt". Azt kifogásolja, hogy az eszközkezelő csak a bank engedélyével vásárolhatja meg a hitelkárosult lakásának felvásárlását. Azt is kifogásolta, hogy az eszközkezelő nem akárkinek, csak a szociálisan ténylegesen rászorulók lakását vásárolhatja fel. "Mi lesz azzal a négyezer családdal, aki körön kívül került" - tette fel a kérdést. Javasolta, hogy a romaintegrációra elkülönített pénzeket költsék inkább azok megmentésére, akik szociálisan nem szorulnak rá.

A beérkező menettel és a többi szimpatizánssal együtt már kábé 400-an tüntethetnek az Alkotmány utcában.

Fotó: Huszti István

A színpadnál a következő szlogen olvasható egy nagy, MSZP-logós táblán:

"Először megtűrnek téged, később nevetnek rajtad, később harcolnak ellened, majd győzöl." Úgy tűnik, sikerült megtalálniuk a legérthetelenebb jelmondatot.

Most először interpellált volna egy demokratikus koalíciós, bár technikailag még mindig független képviselő, de Molnár váratlanul visszavonta felszólalását, ahogy utána a szocialista Varga László is. Ő ugyanazt mondta volna el, amit párttársa, Nyakó István.

"A korrupció diagnózisában és fontosságában egyetértünk" - válaszolta Schiffernek a miniszterelnök helyett helyettese, Navracsics Tibor, aki szerint a kormány igenis fontos lépéseket tett a korrupció ellen, például egyezményt írt alá az állami számvevőszékkel, aminek eredménye egy cselekvési terv, amit majd végre is hajtanak. Az ügyészek pedig többletforrásokat kaptak a korrupciós ügyek kivizsgálására. Emelték a korrupciós ügyek elévülési idejét, háromról öt évre. A pártfinanszírozási törvényt pedig még tavasszal a parlament elé terjesztik. A közbeszerzési törvény módosításával pedig az eljárás egyszerűsítésével harcoltak a korrupció ellen. De mindennél fontosabb a korrupciót elutasító kultúrára nevelés. Schiffer nem fogadta el a választ, mert szerinte a kormány stratégiája pont a korrupció megkönnyítésére irányul. Megemlítette Nyerges Zsolt nevét is, aki sajátos körülmények között nyer pályázatokon. Ez nem hatotta meg a kormánytöbbséget, amely elfogadta a választ.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Az Alkotmány utca túlsó végén feltűntek az Éhségmenet résztvevői - jelenti riporterünk a helyszínről.

Fotó: Selmak /

Olyan 150-en lehetnek az Alkotmány utcában, az Éhségmenet demonstrációján - jelentette tudósítónk. A tömegben a Societas és a Szolidaritás zázslói láthatók. A tdemonstráló között MSZP-s politikusok vegyülnek, például Lamperth Mónika és Török Zsolt, de a többiek is érkeznek a Parlamentből.

Fotó: Huszti István

Az LMP lemondott frakcióvezetője, Sciffer András szerint a rendszerváltás legnagyobb terhe a politikai korrupció. Szerinte a Fidesz az oligarchák uralmának felszámolását ígérte, ehhez képest a vörös oligarchák uralmát a narancsos oligarchák uralma váltotta. Idézte a kormányprogram korrupciót elítélő pontjait, majd számon is kérte ezeket a kormányon. "Az a baj, hogy a tapasztalat nem változott, most a szolnoki gyors robog tovább" - mondta, és felidézte, hogy felemelték a közbeszerzések értékhatárát és a jogi szolgáltatásokat kivették a közbeszerzés alól. Általában is csökkent a törvényhozás átláthatósága, lobbisták írjáka törvényeket, például a "lex CBA-t", mondta.  Átláthatatlan a döntéshozatal, "diszkrecionális döntéseket lehet hozni", például Matocsy György döntheti el, hogy ki épít plazát. Ezzel szerinte nőtt a korrupció lehetősége.

Sebestyén László interpellációja éppenséggel nem tipikus öninterpelláció volt, a diósgyőri vasmű újraindításának támogatását kérte a kormánytól. "Kérjük és könyörgünk, hogy vegyék komolyan az interpellációt" - mondta, de a választ persze elfogadta.

Az új parlamenti idényben is tartjuk magunkat elveinkhez, a jellemzően alákérdezős kormánypárti interpellációktól megkíméljük olvasóinkat.

Balczó interpellációjára maga a miniszter, Réthelyi Miklós válaszolt. Szerinte a felsőoktatás reformjára az ország gazdasági stabilitása miatt van szükség. Vagyis, értékelése szerint az elmúlt nyolc év elhibázott politikája miatt vált szükségessé a keretszámok csökkentése. Azoknak, akik emiatt elestek az ingyenes felsőoktatástól, diákhitelt nyújtanak. A hátrányos helyzetű hallgatók támogatására pedig kiemelt figyelmet fordítanak, például többletpontokat kapnak a felvételin, a jövőben pedig külön keretszám vonatkozik majd rájuk. Balczó nem fogadta el a választ, a parlament igen.

Második interpellálóként a jobbikos Balczó Zoltán érdeklődik Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-minisztertől, hogy az új felvételi keretszámok milyen lehetőséget adnak a szegény szülők gyerekeinek a továbbtanulásra. Felidézte, hogy a kormánypártok választási programjukban még a társadalmi mobilitás biztosítását igérték. Balczó szerint a diákhitel nem jelent megoldást, mert az emberek most már félnek a hitelektől. Lázár János nyilatkozatát is idézte, aki a Népszabadságnak arról beszélt, az oktatási kormányzat talán nem jól mérte fel a magyar valóságot. Balczó szerint biztosn nem jól mérte fel.

Nyakó azzal vágott vissza, érti az államtitkár válaszát, mert neki, és a képviselőknek nőtt a fizetésük, ezért a taps.

Czomba Sándornak az jutott eszébe, nagy a jóisten kegyelme és türelme. Sokat kibírt már ez a ház, ezt is kibírja - válaszolta Nyakónak az államtitkár. "Lehet, hogy 47  ezer forintból nehéz megálni, de hogy 28 ezerből még nehezebb, az egészen biztos", mondja Czomba. 2010-hez képest 46 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, idézi az adatot Czomba."Az emberek világosan látják, hogy nem az elmúlt másfél év tehet arról, hogy itt tartunk" - mondja Czomba.

"Hogy nem vörösödik el az arcuk, hogy népnyúzóként a szegények sorsán aggódnak?" - kérdezte kormánypárti vastaps mellett az államtitkár.

"Meg is borotválkoznék, de hólapátolás közben Mezőkövesden valaki lenyúlta az arcszeszünket" - kezdte az interpellációkat csíkos pulóverben az éhségmenetről érkező szocialista Nyakó István. Arról kérdezi a nemzetgazdasági minisztert, mikor lesz tisztességes bér, tisztességes foglalkoztatás ebben az országban.

A napirendi vita elején megtudtuk, hogy június 13-ig tart a tavaszi ülésszak, és csak az április 30-i héten lesz parlamenti szünet. A tervek szerint legfeljebb háromnapos ülések lesznek a tavaszi idényben.

A kormány nevében válaszoló Cséfalvay Zoltán átvette a 47 000 forintot, majd azzal folytatta, reméli, hogy a jövőben csak számlán mozoghatnak majd pénzek, ne pedig "így, az asztalra rakva". A cél, hogy a fizetések fele ne zsebbe fizetődjön, hanem rendesen, lekövethetően. Ezt szolgálja szerinte a 16 százalékos adó. Majd kiigazította a Matolcsy-idézetet, aki nem azt mondta, hogy 47 000 forintból meg lehet élni, hanem hogy a segélyen élők "rejtélyes módon" 28 000-ből is meg tudtak élni. Ezután ismertette kedvelt statisztikáját, ami szerint negyvenezerrel több munkahely lett tavaly. Azt is állította, hogy "tavaly reálbérnövekedés játszódott le". Cséfalvay szerint azzal semmire sem megyünk, ha gőgösnek és pökhendinek bélyegezzük a kormány lépéseit. Azt mondta, magyarországon a legkisebbek a társadalmi különbségek, a felső 20 százalék 3,4-szer annyit keres, mint az alsó 20 százalék.

Az utolsó napirendi felszólaló, a szocialista Gúr Nándor télikabátban és polárpulverben beszél arról a Magyarországról, ahol az emberek éheznek és fáznak, miközben a kormány elveszi a járadékokat a munkanélküliektől, miközben beszedik a munkáltatóktól a járulékokat. "A foglalkoztatás tekintetében sem tettek semmi" - mondta. Szerinte stagnál a munkaerőpiac, a pártízezres változások csak szezonális jellegűek, vagy a részmunkaidős foglalkoztatásból adódnak. "Nem látják azt a kicsiny világot, ami 93 000 négyzetkilométeren vesz körbe minket" - mondta, majd felidzéte Matolcsy György mondatát, hogy 47 000 forintból is meg lehet élni. Át is adott 47 000 forintot Cséfalvaynak, hogy "éljen meg ebből március 13-ig Matolcsy György".

A kormány nevében Rétvári Bence közigazgatási államtitkár ismerte el, hogy "jóval szellősebb ülésszak lesz" a tavaszi, mint az őszi-téli volt. Szerinte sokkal több idő lesz kibeszélni az összesen a tervben szereplő 42 törvényjavaslatot - amiben amúgy még nincsenek benne a képviselői egyéni indítványra elfogadandók, de például az egyházügyi törvény módosítása sem. Reméli, hogy ünnepi pillanat lesz, amikor ma elfogadják Horvátország uniós csatlakozását.

A kereszténydemokrata Rubovszky Györgynek a tavaszi jogalkotásról vannak észrevételei. "2011 nem volt a leglassabb, legunalmasabb év" - kezdte. Rubovszkyt zavarta, hogy az ellenzék kivonult az alkotmányozásból. Ezt furcsálta, mert például ő bizottsági elnökként mindig végiggondolta az ellenzéki javaslatokat is, még ha ezeket végül nem is fogadta el. Megtudtuk, hogy újra a parlamentbe kerül a Ptk, amit egy hajóhoz hasonlított, ami zátonyra futott. A Btk tervezetét pedig már kiosztották, május 9-ig lehet kezdeményezni a módosítását a minisztériumnál. Rubovszky nagyon várja még az országgyűlési törvényt is.

Gyöngyösi felszólalása végén már nem csak a paktumot utasította el, hanem az Európai Unió egészét, szerinte Magyarország érdeke a kilépés lenne. A kormány nevében Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár válaszolt. "Először is tisztázzuk, a fiscal compact nem vezet európai szuperállamhoz" - mondta. Szerinte arról van szó, hogy az eurozónához tartozás szabályokhoz kötött, ám ezeket nem tartották be, ezért szigorítani kell. "A változás csupán annyi, hogy erősebb jogosítványok vannak a szabályok betartására" - mondta, ez pedig szerinte Magyarország érdekét is szolgálja, mert így nagyobb lesz a biztonság, és alacsonyabbak a kamatok. Elismerte, hogy a szigorítás akár prociklikus is lehet, azaz erősítheti a recessziós folyamatokat. Ezt ellensúlyozhatja az adóverseny. Cséfalvay többször hátrapillantott a mögötte ülő Gyöngyösire, aki eközben sms-t írt a telefonján. Pedig azt is megtudtuk, hogy Magyarország előrébb tart, mint Olaszország, ahol csak most írják át a munka törvénykönyvét.

Fotó: Barakonyi Szabolcs