Hétfőn indul az LMP szociális népszavazása

A Lehet Más a Politika hétvégi pártkongresszusa mondja ki a végső szót, hogy hétfőn megindulhat-e az aláírásgyűjtés az LMP által kezdeményezett, és őszre tervezett népszavazáshoz. Az Országos Választási Bizottság az utolsó körben 11 kérdést hagyott jóvá, ezek közül az LMP végül négyről szeretne népszavazást tartani. A kérdések a következők:

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 260 nap legyen?

• Egyetért-e Ön azzal, hogy 100 napnál hosszabb próbaidőt munkaviszony esetében ne lehessen kikötni?

• Egyetért-e Ön azzal, hogy a tankötelezettség továbbra is annak a tanévnek a végéig tartson, amelyben az érintett személy a 18. életévét betöltötte?

• Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni?

Az egyelőre még nem jóváhagyott pluszkérdés, aminek a támogatásához most még nem aláírást, hanem csak elérhetőséget terveznek gyűjteni:

• „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jogszerűen megszerzett nyugdíjjogosultságot az Országgyűlés ne vonja el?”

Kína vagy Skandinávia?

A mai sajtóbeszélgetésen Karácsony Gergely elmondta: azért döntöttek még tavaly a népszavazás kezdeményezése mellett, mert a kormánytöbbség – a Széll Kálmán Tervből leszűrhetően – rossz fejlődési pályára állítja az országot. A versenyképességet nem a humánerőforrásba, azaz a társadalomba történő befektetéssel (az oktatás, az egészségügy, a munkavállalói jogok erősítésével), hanem alacsony adókkal és bérekkel, a munkajogok csorbításával próbálja javítani.

A négy kérdés a kormánytöbbség sokat vitatott intézkedéseiről szól: a munkanélküli járadék lerövidítéséről, a tankötelezettség leszállításáról, a próbaidős munkaviszony időtartamáról és a szabadság kivételének a korlátozásáról. Ha az OVB időben jóváhagyja, egy ötödik, a nyugdíjjogosultság elbontásáról szóló kérdéssel is kiegészülhet a kérdőív.

Karácsony szerint a népszavazás kemény ellenzéki eszköz, de most dől el, hogy a kiszolgáltatottságra, vagy a jól képzett munkaerőre alapozódik az ország jövője. Szerinte az is a népszavazás mellett szól, hogy magas a bizonytalan pártszimpátiájúak aránya, így a kezdeményezés az ő megszólításukat, politikai aktivizálódásukat is célozza: az őszre tervezett referendum – a 2008-as szociális népszavazáshoz hasonlóan – a következő parlamenti választás előjátéka lesz.

Napi tízezer aláírás

Az LMP-nek egy hónapja van, hogy összegyűjtsön 200 ezer támogató aláírást. Vágó Gábor elmondta, hogy az aktivisták, az állampolgárok és a közreműködő civil szervezetek, elsősorban szakszervezetek segítségével számításaik szerint 330 ezer támogató szignót szerezhetnek az április 2-i határidőig.

A célra egy új Facebook-applikációt is kifejlesztettek. Mivel a kampányt a párt a szervezete megerősítésére is fel akarja használni, 80 vidéki településre fognak kitelepülni. Ebben az a megfontolás is közre játszott, hogy a felmérések szerint a Fidesz vidéken veszített a támogatásából, a Jobbik viszont épp ott erősödik.

Meglepték a Fideszt

Jávor Benedek frakcióvezető is arról beszélt, hogy az ország a kormány döntései nyomán határúthoz érkezett: vagy a szlovén, skandináv, cseh modellt, azaz a társadalomba történő invesztíció útját követjük, vagy azzal próbálunk versenyképessé válni, hogy Malajziánál is olcsóbb munkaerőt kínálunk. Szerinte ez az igazán fontos kérdés, és ezt szeretné az LMP a népszavazással a társadalmi párbeszéd részévé tenni. Mint mondta, az LMP belátta, hogy hosszú szakértői anyagokkal lehetetlen bekerülni a kereskedelmi tévék híradóiba, a népszavazással viszont megkerülhetetlen kérdéseket feszegetnek.

Az LMP-nek 30 millió forintja van az aláírásgyűjtésre, magára a népszavazásra pedig külön támogatói kampányt indítanak, amibe reményeik szerint az országért aggódó európai zöld pártok és szervezetek támogatóitól is sikerült majd forrásokat bevonni. A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a népszavazási kérdések hitelesítése kormánypárti politikusokat is meglepett. Az új Alaptörvény szerint ugyanis a kérdőíveket a Jávorék szerint megkérdőjelezhető függetlenségű Kúriának kéne hitelesítenie, az LMP kezdeményezésére azonban még az előző alkotmány vonatkozik, és az OVB illetve az Alkotmánybíróság az illetékes.

Lépéskényszerben a Jobbik és az MSZP

Karácsonyék szerint a  Jobbikot nehéz helyzetbe hozza a népszavazás, mert a radikális párt eddigi politikája alapján az igen válaszok mellett kell kampányolniuk, és most verhetik a fejüket a falba, amiért mindez nem nekik jutott az eszükbe. Elhangzott, hogy az MSZP bázisa nélkül nem lehet érvényes a népszavazás, ami ugyanakkor a szocialistákat is lépéskényszerbe hozza.

Az LMP-s politikusok értékelése szerint ha a nagy pártok beleállnak a kampányba, és a mozgósító erejű ötödik, a nyugdíjjogosultságra vonatkozó kérdés is rákerülhet a népszavazási kérdőívre, a várhatóan nyár végére, őszre kiírható referendum biztosan érvényes lesz. Sok múlik azonban azon, hogy a köztársasági elnök mikorra írja ki a népszavazást, és hogy a Fidesz nem próbálja-e meg az agyonhallgatásával csökkenteni a részvételt.