Tovább csúszik a drogstratégia

2012.03.02. 05:48 Módosítva: 2012.03.02. 08:37
Az igazságügyi minisztérium egységes formai követelményeket támaszt a nemzeti stratégiákkal szemben. Az elvárásoknak megfelelően a drogstratégiát is át kell írni, ezért tovább csúszik annak elfogadása, mondta a területért felelős főosztályvezető, Téglásy Kristóf szerint így ősznél előbb semmiképp sem kerülhet a parlament elé a tervezet. A Btk. enyhítésének lehetősége is szóba került a Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) szerdai ülésén.

A KKB februári üléséről Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője, a bizottság egyik tagja számolt be a jogvédő szervezet tematikus honlapján, a drogriporter.hu-n. A kész stratégiát – mely a 2009-ben elfogadott, majd a kormányváltás után elvetett dokumentumot pótolná –, valamint az azon alapuló cselekvési tervet idén tavaszra ígérték, mikor a nyár végén társadalmi és szakmai egyeztetéssorozat céljából nyilvánosságra hozták a stratégia első változatát. Azonban a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban nemrégiben olyan döntés született, melynek értelmében azonos formai követelményeknek kell megfelelniük a különböző területeket érintő nemzeti stratégiáknak – közölték a kormány képviselői a KKB szerdai ülésén.

A tárca által szabott kritériumoknak a drogstratégia nem felelt meg, ezért azt újra kell írni – többek között azért, mert a jelenlegi tervezetben nincs költséghatékonysági elemzés –, mielőtt a Parlamentben döntenek róla. Az MTI tájékoztatása szerint Téglásy a korábban a Camponában is bemutatott és szintén Zacher doktor előadásával indító Mondj nemet a drogokra!-kiállítás szerdai megnyitóján – ahol rendőrökkel pogácsázni nem lehetett, kárpótlásul a mottóval díszített póló alakú kulcstartóval távozhatott a látogató – egy XVII. kerületi közösségi házban azt mondta, hogy ősznél előbb erre nem is lehet számítani. A KKB ülésén konkrét időpont nem hangzott el az elfogadással kapcsolatban, csak annyi, hogy az újraírt tervezet parlamenti tárgyalását a mostanihoz hasonló egyeztetéssorozat előzi meg. Eredetileg mostanra fogadták volna el a stratégiát az egyeztetések miatt, ennek fényében az őszi időpont tehát reálisnak tűnik.

A tervezetet kidolgozó munkacsoport irányítója a KKB ülésén sérelmezte a szerinte jó szakmai színvonalú anyag visszavonását, Grezsa Ferenc – aki a munkacsoporton kívül a Nemzeti Drogmegelőzési Irodát is vezeti – azt is mondta, hogy szerinte káros, hogy a döntés miatt még hosszú ideig drogstratégia nélkül marad az ország. Megkeresésünkre a döntést nem akarta kommentálni, hiszen azt már a KKB ülésén megtette. Viszont azt elmondta, hogy nem az ülésen szembesült a hírrel.

Továbbra is nehéz helyzetben a szakma

A stratégia hiánya a drogfogyasztókat segítő szervezetek szempontjából is furcsa helyzetet szül, mivel stratégia hiányában már második éve nincs akcióterv sem. Emiatt nem látható, hogy a koordináció milyen tevékenységterveket kezel prioritásként. A pályázati támogatások igénylésekor például be kell mutatniuk, miként igazodnak a stratégiához. Korábban a kritériumoknál a nemzeti stratégiához való igazodás volt feltétel, ma viszont csak stratégiai dokumentumoknak kell megfelelniük – erről Gondi János, a Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetségének elnöke beszélt. Így tehát az sem világos, hogy a 2009-ben elfogadott stratégia, a mostani újraírandó anyag vagy valamilyen egyéb dokumentum – mondjuk, a drogstrategia.hu-n angolul és magyarul is hozzáférhető EU-s stratégia – az, aminek meg kell felelniük.

A szerdai ülésen Müller Éva nemzeti drogkoordinátor ígéretet tett arra, hogy hamarosan újabb pályázatokat írnak ki kimondottan az alacsonyküszöbű ellátásokra.

A szakma több javaslatát is elfogadta a kormány

A KKB ülésen elhangzottak alapján a kormány több, a III. Magyar Ártalomcsökkentő Konferencia résztvevői által megfogalmazott javaslatot alkalmazhatónak talál. A tűcsereprogramok kapcsán Téglásy egyenesen arról beszélt, hogy a konferencián felvetett, szervezeteket ellátó állami tűcsereközpont létrehozása lenne a lehető legjobb megoldás. Az ülésen résztvevő szakemberek szerint ez csak úgy lenne megvalósítható, ha az igényekhez mérten ők dönthetnének a hozzájuk eljutó tűk mennyiségéről és minőségéről. Jelenleg azonban Gondi közlése szerint a tűk beszerzése pályázati forrásokból és a szűkülő normatív támogatásokból történik a szervezetek részéről.

Egy másik javaslatuk, az anonim drogbevizsgálás rendszerének kialakítása is megkezdődött. Az Elvileg már meg is kapta az ehhez szükséges forrásokat a humán erőforrás hiányával küszködő Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet az ülésen elhangzottak alapján.

Az interneten is könnyedén beszerezhető dizájner drogokkal kapcsolatos szabályozásról – mely február 13-án délelőtt került fel a tárca honlapjára, és másnap reggel 10-kor volt a véleményezési határideje – is tájékoztatást adtak a KKB tagjainak. Sárosi Péter közlése szerint a fél hónapja nyilvánosságra kerülő c-listát – ennek rendszerét Téglásy a videóban részletezi – eredetileg már március elsején hatályba akarták léptetni. Erre még azért nincs mód, mert a szóban forgó, pszichoaktív anyagok listáját tartalmazó tervezetet az illetékes EU-bizottságnak is meg kell vizsgálnia. Ez akár több hétig is eltarthat. A minisztérium délután kiadott tájékoztatása is egybevág ezzel.

Enyhülhet a Btk.

Az új Btk. tervezettel kapcsolatban alakult ki a legnagyobb vita az ülésen, mely a szakmai szervezetek képviselői szerint túlságosan szigorúan kezeli a kérdést, például a fogyasztókat kriminalizálja. Az ülésről szóló beszámoló alapján a minisztérium nyitottnak mutatkozik az enyhítésre bizonyos pontokon. Ennél konkrétabbat sajnos azonban még nem sikerült megtudnunk a tárcától.

Az ülésen elhangzottakkal kapcsolatos bővebb tájékoztatásért a Nefmi sajtóosztályát és Müller Évát is kerestük. A minisztériumból csütörtök estig nem érkezett válasz, a drogkoordinátor asszony pedig azt mondta, hivatalosan nem nyilatkozhat.