Hónapokat csúszik az ócsai telep építése

Eddig egyetlen kapavágás sem történt azon az Ócsa központjától nagyjából 4-5 kilométerre fekvő alsópakonyi szántón, ahol az első tervek szerint márciusra épült volna fel a fizetésképtelenné vált nyolcvan – végül pedig összesen ötszáz –  devizahiteles család bérlakása.

A kormánynak arról a tervéről, hogy a hiteles családok megmentésére házakat építenének, először Orbán Viktor beszélt. A devizahitelesek megsegítésére tavaly júniusban három elképzelést vázolt fel a miniszterelnök, köztük a lakásépítést. „Elhelyezzük őket állami tulajdonú lakásokban, ahol bérlők lesznek. Ezeket a lakásokat most kezdjük felépíteni” – mondta akkor.

Az ócsai 66 hektáros területet végül nyáron, több hónapos előkészítés után választotta ki a Belügyminisztérium (BM). A családiház-építési program ócsai helyszíne melletti döntést akkor azzal indokolták, hogy a városban van egy nagy állami földterület, így a kormánynak nem kell külön fizetnie a telekért. Továbbá a terület az M5-ös autópálya és a vasút közelsége, a település közművei és a helyi víztisztító kapacitás miatt egyaránt alkalmas lehet egy új lakópark kiszolgálására.

Most akkor mikor?

Az építkezést a kormány tavaly augusztusban kiemelt jelentőségű üggyé minősítette, majd Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár akkor azt nyilatkozta, hogy ősszel elkezdődhet a program. Ócsa alpolgármestere később már azt mondta, hogy január közepén lehet elkezdeni a telekkialakítási eljárást, majd a közbeszerzés lezárása után márciusban kezdődhet el az első ütemben tervezett nyolcvan ház megépítése.

A Népszabadság nemrég azt írta, a terület belterületé minősítése azért nem ment zökkenőmentesen, mert az állami tulajdonban lévő ingatlan kezelői joga a Szent István Egyetemé volt, amely csereingatlant kért a földért. Kérdésünkre a BM sajtóosztályánál erre azt válaszolták, hogy a terület több helyrajzi számon van, de valamennyi állami tulajdon. Többségében a Szent István Egyetem a vagyonkezelője, de az átminősítéséhez az egyetem hozzájárult, így nem emiatt tolódik az építkezés.

A tárcánál megkeresésünkre a csúszást azzal indokolták, hogy az eredeti elképzelések szerint a tervezést és kivitelezést együtt, egy közbeszerzési eljárásban versenyeztették volna, azonban a kormány döntése szerint a beruházást közfoglalkoztatás keretében kell megvalósítani. Így emiatt kettévált a tervezés és kivitelezés közbeszerzési eljárása.

A BM-nél azt közölték, hogy a tervezés közbeszerzési eljárása már lezajlott, a tervezési munka pedig befejezés előtt van. Az engedélyezési tervdokumentációk elkészítése, az engedélyek megszerzése és a kivitelező kiválasztására induló közbeszerzési eljárás lefolytatása után indulhat az építkezés, tudatták. Így az is később derül ki, hogy melyik cég lesz az építkezés kivitelezője, amihez a szükséges közbeszerzési eljárás most indul.

Milyen lesz?

Szeptemberben ötletpályázatot is kiírtak a 420 telek- és lakásegység elrendezésére. "A nyertes pályamű a bedőlt devizahitelesek otthonait virágszirmokként történő felfűzésével példa értékűen oldotta meg" – indokolták az ötletpályázat bírálatáról szóló zárójelentésben, miért az  Archidea K+K Bt. pályázata lett a legjobb.

Az ezer négyzetméteres telkekre tervezett ingatlanok eltérő alapterületűek lesznek: a házaspárok 40 négyzetméteres, az egygyerekesek 50, a kétgyerekesek 60, a háromgyerekesek 80 négyzetméteres családi házat kapnak majd.

A házak megtervezését a BM meghívásos eljárásában végül a Kvadrum Építész Kft. nyerte el. Az organikus stílust képviselő építészirodához egyébként olyan épületek köthetők, mint a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem épületei, vagy Veresegyház és Csenger több közintézménye. A tervezésre háromféle építési technológia kidolgozására és költségvetési kiírásra kért árajánlatot a BM. Ezek a blokktégla falú, a készház és a vályog építési technológiák, de hogy Ócsán a 40-80 négyzetméter közötti házak melyik technológiával épülnek meg, a végső döntés a kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárásnál alakul ki.

Lesz-e folytatás?

Ócsa polgármesterének legfrissebb információja szerint a nyár végén költözhetne ide az első nyolcvan család. Bukodi Károly az Indexnek elmondta, úgy tudja, az építkezést egy hónapon belül megkezdhetik, és várhatóan a nyár végére fel is épül az első nyolcvan ház, de mint a polgármester hozzátette, pontos dátumot ő sem tud. Mint fogalmazott, az építkezés előkészítésében nem történt "nagy gubanc", nem csúszott sokat, ugyanis el kellett végezni a földterület átminősítését, és le kellett folytatni a tervpályáztatást.

Ócsán a családiház-programmal kapcsolatban a helyiek is keveset tudnak. A képviselőtestület egyik tagja arra a kérdésre, hogy a projekt most hol tart, azt válaszolta, hogy fogalma sincsen. "Nem lesz ebből az építkezésből semmi. Ígértek mindent, például a bölcsődét, ami végül nem a központban, hanem majd csak a telepen lesz" – tette hozzá.

A korábbi tervek még arról szóltak, az első ütemben bölcsőde, iskola is épül, most a házakon kívül nem készül el semmilyen más intézmény. Csak akkor lesz iskola, orvosi rendelő és templom a telepen, ha projekt folytatódik, de a polgármester sem tudta megmondani, hogy valóban lesz-e a programnak folytatása, és megépül-e a többi 420 ház Ócsa-Alsópakonyban.

Mennyi az annyi?

A kormány Ócsával kapcsolatos kommunikációja során  többször hangoztatta, a családoknak alacsony rezsijű házakat építenének. Kezdetben a lehető legtakarékosabban működtethető, "A+" energetikai besorolású házakat terveztek a telepre, de később módosult a koncepció. Szaló Péter, a BM területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára a Pénzcentrumnak októberben azt mondta, a passzív házhoz közelítő energiahatékonyságú épületek építése aránytalanul sokba kerül, így végül a "B" energetikai besorolású épületek mellett döntöttek.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy vajon megéri-e bedőlthiteles telepet építenie a kormánynak. Korábbi becslések szerint az építkezés költsége a 20 milliárd forintot is elérheti. A Magyar Közlönyben megjelent információk szerint összesen mintegy 25 ezer négyzetméternyi ingatlant építenének. A Pénzcentrum korábbi becslése szerint – amelyet a 2010-es Építőipari költségbecslési segédletre alapoz – ennek bekerülési költsége mintegy 10 milliárd forint. A 25 ezer négyzetméternyi ingatlant magába foglaló beruházás esetében a teljes infrastruktúra megteremtése alsó hangon is további tízmilliárdos tétel. Összesen tehát mintegy 20 milliárd forintjába kerülne a magyar államnak, és így az adófizetőknek a telep.

Szaló Péter azonban leszögezte, a devizalakótelep teljes építési költsége nem kerül majd többe, mint 10 milliárd forint: egy-egy ház építési költsége körülbelül 150 ezer forintra tehető négyzetméterenként. A tavaly augusztusi háttérbeszélgetésen kérdésként felmerült, hogy miért nem vásárol inkább az állam olcsó lakásokat a megszorult devizahiteleseknek, akkor a helyettes államtitkár úgy válaszolt, hogy igen, vannak olcsóbb lakások, de ezeknek általában sokkal magasabb a rezsije, mint azoknak, amiket építeni fognak, viszont ha találnak olcsó lakásokat, nem kizárt, hogy azokat is megvásárolják.

Kik mennek oda?

Mikor költözhetnek be az ócsai házakba a lakók, nem tudni, mint ahogyan arra sem kaptunk választ a Belügyminisztériumtól, hogy mikor kezdődik el a tényleges építkezés a területen. Az is megválaszolásra vár, hogy kik azok a családok, akik odaköltözhetnek. Ebben a Nemzetierőforrás-minisztérium az illetékes, megkeresésünkre azt válaszolták, hogy a bérlőkiválasztás feltételrendszere jelenleg kidolgozás alatt áll.