Drasztikusan csökkent a felvételizők száma

A jelentkezők számának drasztikus visszaesésével jártak a felsőoktatásban végbemenő változások. A jelentkezések feldolgozása még tart, a végleges felvételi adatokat majd csak április közepén közli az Oktatási Hivatal, de a kilenc nappal meghosszabbított, így február 24-én zárult jelentkezések most nyilvánosságra hozott előzetes eredményiből kiderült, 109 ezren adtak be felvételi kérelmet egyetemekre, főiskolákra, mintegy 32 ezerrel kevesebben, mint tavaly.

Az Oktatási Hivatal MTI-hez hétfőn eljuttatott összegzése szerint az idén 71 ezren választották a felsőoktatási jelentkezés elektronikus formáját, és 38 ezren nyújtották be a jelentkezésüket a hagyományos módon, papíron.

Tavaly 53 ezren tanulhattak az állam pénzén

A Felvi.hu statisztikája szerint a felsőoktatásba jelentkezők száma 2002 és 2004 között volt a legnagyobb: 160 ezernél is többen voltak. A legnagyobb visszaesés 2007-ben és 2008-ban történt, akkor a pótfelvételikkel együtt 108, illetve 111 ezren adták be a jelentkezési lapjukat. A csökkenés okát akkor azzal magyarázták, hogy a középiskolai, négy helyett öt évfolyamos képzések csúszásából adódik a visszaesés. Majd 2009-óta újra megnőtt az érettségizők és a felvételizők száma, amihez hozzáadódtak az induló mesterszakokra készülő hallgatók is. 2010-ben és 2011-ben lényegében ugyanannyian jelentkeztek egyetemre, főiskolára.

Míg 2010-ben 140 308-an, a 2011-es felvételi eljárásban 140 953-an (a pótfelvételin további 13 ezren, így jön ki a diagramon szereplő 153 ezres szám) felvételiztek. Tavaly 97 ezer jelentkezőnek, azaz a felvételizők kétharmadának sikerült bekerülnie, ami nagyjából megfelelt az elmúlt három év arányainak.

Minden évben a legtöbben alap- és egységes osztatlan, államilag finanszírozott nappali képzésre jelentkeznek: 2001 és 2011 között átlagosan 70-80 ezren jelöltek meg ilyen szakokat. Közülük minden másodiknak, nagyjából 40 ezernek sikerült bekerülnie.

Tavaly szeptemberben a 98 ezer elsőéves hallgató 75 százaléka (összesen 53 ezren, amibe beletartozik a 10 ezer felsőfokú szakképzésre és a korábban keresztfélévben felvettek száma) államilag támogatott, 25 százaléka pedig költségtérítéses formában kezdte meg a tanulmányait. Ez az 53 ezres államilag támogatott keretszám viszont nagyjából háromezer hellyel volt kevesebb, mint 2010-ben.

Idén 20 ezerrel kevesebben

2012-ben pedig tovább csökken az államilag támogatott (új nevén állami ösztöndíjas) képzésre felvehető hallgatók száma. Míg 2010-ben 56 ezer, 2011-ben 53 ezer államilag támogatott helyet hirdettek meg, idén szeptembertől viszont már csak 33 927 felvételiző tanulmányait finanszírozzák teljesen. (Alapképzésben 27 150, egységes osztatlan képzésben 2420, a felsőfokú szakképzésben pedig 3500 állami helyet hirdettek meg.)

Szemben a kormány által preferált természettudományos és műszaki területeken, ahol 550-an kaphatnak részösztöndíjat, azaz ahol a képzés költségének a felét átvállalja az állam. (Az informatikai képzésen 3600 fő részesül teljes, és további 4600 hallgató kap részleges támogatást, a műszaki szakokon 8000 ezren kap teljes, és további 7600 részleges támogatást, a természettudományos képzésen pedig 4000 diák jut teljes, és 3150 fő részleges állami ösztöndíjhoz.)

A legnagyobb vesztesek

Nem lényegtelen adat, hogy tavaly az alapképzésben a gazdaságtudományok voltak a legnépszerűbbek: csaknem minden ötödik jelentkező (14 ezren) ilyen képzést jelölt meg első helyen, közülük végül 4400-at vettek fel. Ezzel szemben idén, amikor is radikálisan csökkent a gazdaságtudományi képzésre felvehető hallgatók száma, összesen 250-en tanulhatnak teljes állami támogatással.

Tavaly a jogi és igazgatási területek is a népszerű képzések közé tartoztak: az 1300 meghirdetett (ebből 800 államilag támogatott) helyre közel 5 ezren jelentkeztek. A mostani keretszámok meghatározása után viszont már csak 100 hallgató tanulhat ingyen jogásznak, a fele-fele arányban osztozkodó Eötvös Loránd Tudományegyetemen, és a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkáráltal növekvő hagyományúnak nevezett Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán.

2011-ben tizedével csökkent a bölcsészettudományi és társadalomtudományi képzési területekre felvételizők száma, de még így is a 3700 bölcsészettudományi helyre közel 8 ezren jelentkeztek első helyen. Most a bölcsészképzés is a vesztesek közé került: 2700-an tanulhatnak térítésmentesen, míg a pedagógusképzésben 1600-an, a társadalomtudományokban pedig 1000-an.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!