Tovább dübörög a nyúlpolitika

Újabb öt település kapcsolódik be a magyarországi nyulászat két fellegvára, Kartal és Nagyhajmás szövetkezeteinek nagysikerű "Nyúl-unk a munkáért" programjába.

A tavaly júliusban meghirdetett programban eddig 12 település vett részt, számuk most Diósjenő, Nógrád, Berkenye, Monostorpályi és Makkoshotyka csatlakozásával 17-re nő. A programba jelentkező családoknak a kartali Zika és a nagyhajmási Nagyhajmási Szövetkezet öt anyanyulat és egy baknyulat ajánl fel, amik aztán szaporodnak, mint a nyulak. Hogy ez mennyire így van, azt két adattal szemléltetnénk. Sándor Ferenc, a Zika Szövetkezet elnöke szerint Magyarországon heti (!) nyolcvan-kilencvenezer nyulat vágnak, miközben a hazai anyanyúlállomány is ugyanekkora, kilencvenezres.

A szövetkezetek biztosítják a tartáshoz szükséges eszközöket és a takarmányt is, és megtanítják őket a nyulak fedeztetésére is.

Értékesíthető szaporulat

Emellett bővítik is a programot, jelentette be Sándor. Gyulajon, ahol már eddig is sikeres volt a program, három résztvevő család nem öt, hanem tíz-tizenöt anyaállatot kap, így a szaporulat már nem csak az önfenntartást fedezi, értékesítésre is termelhetnek.

További újítás, hogy az önfenntartás mellett immár a vállalkozási méretű farmok kialakítása is cél. A vidékfejlesztési minisztérium támogatásával száz-ötszáz anyaállattal működő farmokat hoznak létre, kettő már el is indult.

A vidékfejlesztési minisztérium eddig nyolcmillió forinttal támogatta a programot. V. Németh Zsolt államtitkár szerint a cél nem csak a nyúlhúsfogyasztás ösztönzése - amire szükség lenne, mert a magyar nyúlhús 97 százalékát külföldön értékesítik -, hanem az is, hogy a legszegényebbek is egyenek egészséges húst. Ráadásul a nyúltenyésztésből kiegészítő jövedelemre is szert tehetnek a rászorultak, néhányan akár meg is élhetnek belőle.