Mától erkölcsös lesz minden iszapömlés

Turi-Kovács Béla személyes érintetségre hivatkozva kért szót, amit Kövér csak azért nem adott meg Vona felszólalása után, mert neki "már fel se tűnik, ha Vona megsért valakit". Turi azt kifogásolta, hogy Vona lebalekozta, pedig ő csak tenni akar valamit.

ilyenekkel szórakoznak az úgynevezett mikrobloggerek.

Az interpellációk egy Pál Béla-Czomba Sándor összecsapással kezdődtek a megváltozott munkaképességűek vállalkozásainak terheivel kapcsolatban. "Önöknek már minden megvan, mindenhol a saját emberük, ezzel megelégedhetnének. Ehhez képest Önök különös kegyetlenséggel lehetetlenné teszik mindenki életét, aki nem ismerőse, barátja, rokona, boldog őse Önöknek" - mondta Burány Sándor, aki Pál Bélával közösen nyújtotta be az interpellációt, némileg témát váltva.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A jobbikos Szilágyi György interpellációban kifogásolta, hogy az uniós projekteket lebonyolító magyar szervek vezetői magas fizetést kapnak, ráadásul mindezt példás rendben. A kérdésre Fónagy János államtitkár válaszolt, mint mondta, az uniós projekteket lebonyolítók díjazása a 15 százalékos önrészt leszámítva teljes egészében elszámolható, így az a költségvetésnek nem kerül pénzébe. Valójában Fónagy szerint a bérköltség a költségvetés szempontjából még csökkent is, és a finanszírozás is átláthatóbb. Szilágyi szerint nem átlátható a finanszírozás, mert a cégek nem tesznek eleget beszámolási kötelezettségeiknek. A választ nem fogadta el, a kormánytöbbség viszont igen.

Ezeket nem közvetítjük.

Nem történt meglepetés, a kormánypárti interpellálók elégedettek voltak a kapott válaszokkal. A propagandaszekció után az elempés Ertsey Katalin következett, aki a szülői szabadságról érdeklődött. "Lehet, hogy el fogom fogadni a választ" - kezdte egyből a kormánypárti képviselők érdeklődését is felkeltve. Ertsey szerint az EU irányelvek átültetése a magyar jogszabályokba ösztönözné a szülők közötti tehermegosztást azzal, hogy nem csak az anyák, hanem az apák is kivehetnék a szülési szabadságot. Mármint, ha kötelezővé tennék, hogy az apák is kivegyék, így ők is érzelmi kötődést alakíthatnának ki gyermekükkel.

Ertsey szerint a feladat csak annyi, hogy egy hónapnyi apai szülőszabadságot vezessenek be. Azt is szeretné, ha az egyhónapos szabadság kötelező lenne.

Czomba Sándor államtitkár szerint az irányelvet átültették, illetve hamarosan átültetik a magyar joggyakorlatba. Igaz, az ő értelmezésében a tagországok saját hatáskörben dönthetnek a szabadság felosztásáról. Ezután a gyermekek után járó pótszabadságokról beszélt, bár Ertsey nem erről kérdezte. Czomba mindenesetre büszke rá, hogy a magyar szabályozás a minimális követelményeket teljesíti. Ezután arról beszélt, hogy a szülési szabadságot a jelenlegi szabályozás szerint is kiveheti akár az apa is.

Czomba ezután az LMP népszavazási kezdeményezését bírálta, mert szerinte tízezrek veszítenék el a munkájukat, ha a munkavállalók maguk dönthetnének arról, mikor veszik ki szabadságuk kétharmadát. Ertsey maga sem érti, hogy kinek válaszolt Czomba, mert hogy nem az ő kérdésére, az biztos. Ezért nem is fogadta el a választ, a kormánytöbbség viszont igen.

A szocialista Kiss Péter a magánnyugdíjpénztár-tagok nyugdíjáról érdeklődött, felidézve a nyugdíjpénztári einstandot és a kétszeri tagdíjeltérítést. Érdeklődött, hogy mi az igazság az állami nyugdíjról, a maradó magánnyugdíjasok valóban száz százalékot kapnak majd, mint azt az NGM állítja, vagy csak 75 százalékot, ahogy azt Matolcsy és - a törvény alapján - a szakértők állítják. Kifogásolta még, hogy a most átlépők nem kapnak adómentességet a reálhozamukra. Tervezik-e a megmaradt magánnyugdíjvagyon "megvédését"?

A kormány nevében Cséfalvay államtitkár igyekszik érthető választ adni. Azzal kezdte, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztár lehetetlen rendszer volt. A lényeg, hogy a teljes állami nyugdíj feltétele a visszalépés az állami rendszerbe. Értelmezésében ez már azzal teljesül, hogy a jövőben mindenki teljes járulékát az állami nyugdíjrendszerbe fizeti, tehát akkor azok is száz százalékos nyugdíjat kapnak, akik maradnak a magánnyugdíj-rendszerben. Kiss Péter nem lett nyugodtabb a választól. A kormánytöbbségnek viszont tetszett, elfogadta.

Kiss párttársa, Józsa István arra kíváncsi, hogy hol születnek a döntések. "Dohánybotrány, trafiktörvény, Sánta János, Continental, Lázár János" - sorolta a "mutyi jogalkotás" összefggéseit. Szerinte a dohánytörvény névleg ugyan a fiatalokat védené, valójában csak beleavatkozik a piacba. "Lázár János úgy küzd az oligarchák ellen, hogy törvényt irat velük, egyenesen Brüsszelbe" - idézte fel a malört, hogy Lázár az EU-nak egyeztetésre elküldött törvényjavaslatán az utolsó mentést Sánta János, a Continental dohánygyár igazgatója jegyezte. Hogy fordulhatott ez elő, kérdezte Józsa, aki azt sem érti, hogy mit egyeztetnek egy törvényről, amit még el se fogadott a parlament. "Ki felel Lázár Jánosért?" - tette fel a végső kérdést.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormány nevében Cséfalvay államtitkár válaszolt, szerinte sok támadás éri a törvényt, bár a célok nemesek, és máshol is monopólium a dohánykereskedelem. A javaslatot pedig nem Sánta János, hanem az NGM küldte meg Brüsszelnek, mert kötelező megküldeni, és ehhez nincs szükség a parlament felhatalmazására. Az államtitkár a további kérdéseket megválaszolatlanul hagyta, csak annyit közölt, hogy Sánta János nem dolgozik a minisztériumban. Józsa szerint Cséfalvay kikerülte a választ, így nem is fogadta el azt. A parlament viszont igen.

A Jobbik két képviselője is jelentkezett még interpellációra, de csak nyolcadikként és kilencedikként kerülhettek volna sorra. Az ülés levezető elnöke, a szocialista Ujhelyi István viszont nem volt kegyes velük, gyorsan áttért az azonnali kérdésekre. Ezeket viszont most nem közvetítjük, mert Orbán Viktor egyre se fog válaszolni, és még Németh Lászlóné sincs a teremben.

Ezzel végére is értünk eheti parlamenti közvetítésünknek. Hétfőn egyetlen törvényt fogadhat el a parlament, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról. A további programról bővebben itt olvashat>>