Aki válaszol: Németh Lászlóné

Az öninterpellációk után az LMP balszárnya, Scheiring Gábor tőle szokatlan módon a kisvállalkozásokért fog aggódni, Szekeres Imre pedig az iránt érdeklődik, hogy mennyiben alakítja a kormány álláspontját a kormányzati pozíció. Szekeres párttársai ezután megújítják az interpelláció műfaját, hiszen egyszerre hárman, Kovács Tibor, Garai István Levente és Göndör István jegyzik a következő kérdést, amiben arra kíváncsiak, mitől jobb annak, akinek nemcsak úgy megszűnik az állása, hanem munkahelye funkciót vált. A hármas felállás azért is különös, mert legfeljebb kettejüknek lesz esélyük beszélni.

A parlamenti szokásjog szerint hét interpelláció szokott elhangzani, de a héten nyolcadik, kilencedik, sőt, tizedik jelentkező is akad. A  nyolcadik-kilencedik helyre két jobbikos, Hegedűs Lorántné és Sneider "Roy" Tamás jelentkeztek be, az előbbi a tompai nokiásdobozokról, utóbbi az értelmes munkáról kérdezne. Utolsóként a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc öninterpretálna a nemzetiségek európai helyzetéről.

A szocialisták egyik erős embere, Botka László szegedi polgármester nyitja a napot a települések válsága című napirend előtti felszólalásával. Utána a fideszes Kocsis Máté beszél arról, hogy eszmék nélkül nem él, csak létezik az ember. Aztán az LMP frakcióvezetője, Jávor Benedek kérdez rá, hogy hány miniszterelnöke van az országnak. A kereszténydemokraták vezérszónoka, Tarnai Richárd március 15-re emlékezik, a jobbikos Magyar Zoltán pedig továbbviszi a párt aktuális vezértémáját, a földkérdést.

Orbán Viktor retteg a Demokratikus Koalíciótól, és Gyurcsány Ferencet tekinti fő riválisának, a politikai ellenzék vezérének, szűrte le napirend előtti sajtótájékoztatóján Molnár Csaba, a DK nem létező frakciójának vezetője a tanulságot a Fidesz által előterjesztett parlamenti törvényből. A javaslat alapján csak azok a pártok alakíthatnának képviselőcsoportot, amelyek indultak a választáson, így a DK áprilisban sem alakíthatna önálló frakciót. Molnár tiltakozott a visszamenő hatályú törvényalkotás ellen is.

A frakcióalakítását ellehetetlenítő parlamenti törvény miatt a Demokratikus Koalíció az Európai Parlamenthez fordul. A nem létező frakció vezetője, Molnár Csaba felszólította az MSZP-t, hogy ezúttal támogassa a kérésüket. Támogatást kért a civilektől is, reményét fejezte ki, hogy ez ügyben is akkora tiltakozás lesz majd, mint a médiatörvény ellen volt.

A szokásosnál kisebb késéssel kezdődik az ülés, Kövér László már a meghirdetett kezdés után három perccel a helyén volt.

Elsőként Szeged szocialista polgármestere, Botka László szólalt fel a települések válságáról. Apropót az adott, hogy március közepéig kellett elfogadni a településeknek a költségvetésüket, amelyik ezt nem tette meg, annak felfüggeszthetik a támogatását. "A 2012-es költségvetés lényegében az utolsó, amikor a települések maguk tudják fenntartani a települések életéhez szükséges intézményeket" - mondta.

Fotó: Huszti István

A megyék még ennél is rosszabbul jártak, a megyei önkormányzatok lényegében csak saját munkatársaik kifizetésére alkottak költségvetést. A települések helyzetét meg nehezíti, hogy csökkennek a normatívák, az adóbevételek, a kormány csökkenti az önkormányzatok forrásait. És még az áfaemelést is nyögik az önkormányzatok. Ahogy az egykulcsos adót is, ami miatt az önkormányzatok bérkompenzációt kénytelenek fizetni, és munkatársaik fizetésének reálértéke még így is csökken.

A terheket végső soron az emberek fizetik meg, mert az önkormányzatok csak helyi adók kivetésével tudják kigazdálkodni megnövekedett költségeiket. A költségek pedig nőnek, már csak azért is, mert a kormány rögzítette a rezsidíjat, viszont a különbözetet nem térítette meg a fenntartó önkormányzatoknak.

Botka László az egyetlen szocialista polgármester, aki a legutóbbi önkormányzati választáson egy megyei jogú városban győzni tudott. 2010-ben ment a találgatás, hogy talán sikerén felbuzdulva megpróbálja átvenni az MSZP vezetését, azonban a párt elnöki tisztségéért most nem indul, inkább hagyja, hogy Mesterházy Attila és Szanyi Tibor között dőljön el a párharc. Viszont az országos választmány vezetésére bejelentkezett. Édesanyja, Botka Lajosné korábban Szolnok szocialista polgármestere volt.

A kormány nevében Tállai András önkormányzati államtitkár válaszolt. Szerinte Botkának előbb Szegedről kéne elgondolkodnia, csak aztán megítélnie a többi települést. Szeged helyzete pedig nem jó, mert Botkának nincs többsége, az adósságállomány pedig négy év alatt megduplázódott, 27 milliárdra nőtt. Ez okoz válságot.

"Miért kell Szegeden ennyi presztizs- és látványberuházás" - kérdezik Tállai szerint a szegediek, ahogy azt is, hogy miért nem történt semmi az önkormányzati költségek csökkentésére az elmúlt nyolc évben. Különben is, Botka az elmúltnyolcévben minden forráselvonást és feladatátadást megszavazott, ettől ment tönkre a magyar önkormányzati rendszer. Ezért volt szükség új feladatfelosztásra az állam és az önkormányzatok között. Rendbe fogkák hozni az önkormányzatokat.

"1969. január 19-én egy 17 éves budapesti fiú meglátogatta testvéreit és unokatestvéreit Rákospalotán" - kezdte "Eszmék nélkül nem él, csak létezik az ember" című felszólalását a fideszes Kocsis Máté. Bauer Sándor, a megidézett fiatal január 20-án a kommunista rezsim elleni tiltakozásként a Nemzeti Múzeum lépcsőjén felgyújtotta magát. A kádárista rezsim pszichopatának nevezte Bauert, a történteket pedig agyonhallgatták. 2001-ben kapott emléktáblát, március 18-án pedig Józsefvárosban szobrot állítottak neki. "Emlékezzünk Bauer Sándorra" - zárta felszólalását Kocsis. A kormány nem kívánt reagálni.

"Ha miniszterelnök úr megtisztelné jelenlétével a házat, megkérdezném tőle, hogy melyik Orbán Viktorhoz van szerencsém" - kezdte felszólalását az LMP frakcióvezetője, Jávor Benedek. Felidézte, hogy Orbán egészen mást mond az IMF-nek és az EU-nak, és egészen mást saját törzsközönségének március 15-én. Ez utóbbi beszédét a radikális jobboldal felszólalásaihoz hasonlította.

A kettős beszéd nemcsak Orbán, hanem az egész Fidesz sajátja is, mondta Jávor. Ennek alátámasztására az EU-nak beszóló Szájer Józseftől és az EU fennhatóságát hirdető Babák Mihály fideszes politikusoktól idéz. "Komolyan azt gondolják, hogy ezt a két szerepet sokáig lehet játszani?" - kérdezte, életveszélyesnek minősítve a kettős beszédet. Szerinte emiatt már partnereink nem hisznek el semmit a kormánynak. Orbán megágyaz a szélsőségeseknek, mondta még. "Orbán lehetetleníti el az ország jövőjét" - zárta.

A kormány nevében Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszolt. "Magyarországnak egy miniszterelnöke, a kormányak pedig egy programja van" - mondta. Ráadásul ez az első kormányprogram, amely megegyezik a választási programmal, tehát csak azt hajtják végre, amivel a választók megbízták. "Ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs, az a baj?" - kérdezett vissza a bírálatra.

Orbán Barrosónak írt levele tényeken alapul, az adatvédelmi biztosról szóló javaslat vitája már kedden megkezdődhet, mondta még Répássy.

A tavalyi március 15-i ünnepségen is felmerült a kormányzati kettős beszéd lehetősége. Akkor  mondta azt Brüsszelben Matolcsy György, hogy történelmi siker, hogy az EU-s pénzügyminiszterek megállapodtak abban, hogyan szóljanak bele jobban egymás ügyeibe. És előtte alig másfél órával Orbán Viktor ezt mondta: "Most sem hagyjuk, hogy Brüsszelből vagy bárhonnan bárki is diktáljon nekünk."

"Az ünnepen a hétköznap értelme lepleződik le" - kezdte Hamvas Béla idézettel felszólalását a kereszténydemokrata Tarnai Richárd, aki ironikusnak találta, hogy a szocialisták "maroknyi csoportja" Esztergomban ünnepelt. Pedig szerinte Esztergomot a szocializmusban tették tönkre, talán azért, mert érseki székhely. A Jobbik és az LMP rendezvényét is leszólta.

Bezzeg a Fidesz, illetve a kormány rendezvényén százezrek érezték jól magukat, "bebizonyosodott, hogy aki kormányozni képes, ünnepelni is képes". Fájlalta, hogy a "három kisebb csoportosulás", mármint a Jobbik, az MSZP és az LMP nem tudott pártpolitikai érdekek nélkül ünnepelni, bezzek a Fidesz, illetve a kormány. Amely nem kívánt reagálni a felszólalásra.

Budai Gyula államtitkár csúsztatásokkal válaszolt Vona Gábor március 12-i kérdésére, állította napirend előtt a jobbikos Magyar Zoltán, aki ezért megismételte az akkor elhangzottakat. Hogyan tervezi megvédeni a kormány a magyar termőföldet. Mert Budai azt mondta, hogy csak tíz százalékot kell megvédeni, azt, ami állami tulajdonban van.

Magyar Zoltán szerint Budai válasza azért felháborító, mert ezek szerint a kormány a magyar gazdák kezében lévő 90 százaléknyi földet nem akarja megvédeni. Hogy kitől, azt nem árulta el, ahogy azt sem, hogy hogyan kerülhetne külföldi tulajdonba egy magyar gazda földje, hacsak nem ő maga akarja eladni. "A kormánynak egy célja van földkérdésben. Megúszni az őszinte beszédet, amíg a 2014-es választások le nem csengenek" - mondta, és azt is, hogy a Jobbik, "a magyar vidék pártja megvédi a földet, de bármi áron".

A kormány nevében a lehazugozott Budai államtitkár válaszol. Hálás azért, hogy napirenden tartják a témát, még ha Magyar felszólalása "tárgyi tévedésektől szenved". A kormány földvédő programjára példaként 3000 hektár borsodi és 8000 hektár somogyi föld visszaszerzését hozta fel. És még a zsebszerződések ellen is megindították a harcot. Bezzeg a Jobbik ez ügyben még egyetlen lépést sem tett. De lesz majd még földtörvény, amely meg fog felelni az uniós előírásoknak is.

Önök becsapták a nyugdíjasokat - kezdte az interpellációkat a szocialista Nemény András. Van, aki garantált jövedelmét veszítette el, van, aki utazási kedvezményét. Szerinte elvették a biztonságérzetet minden nyugdíjastól, egy szó sem igaz már a választási programból. A rokkantnyugdíjak elvétele, a magánnyugdíjak államosítása és a kedvezmények csökkentése sem szerepelt az ígéretek között, mondta Nemény. És akkor végül is, elveszik a nyugdíjas bérletet? - zárta felszólalását.

Nemény András azon kevés szocialista képviselők egyike, aki 2010-ben lett először parlamenti képviselő. 1976-ban született és 24 évesen lépett be az MSZP-be, még az első Orbán-kormány idején. A szombathelyi egyetemen is dolgozik, és Vas Megyei Boksz Szövetség elnöke, Szombathelyi Falco KC Kosárlabda Klub felügyelő bizottság elnöke.