Előd
10 °C
16 °C

A nagy budapesti festménylopás

2012.03.29. 15:04
A március 15-ről 16-ára virradó éjszakán riasztották a rendőrséget a fővárosban egy lakásbetörés miatt. Kiderült: több festményt elloptak, köztük Csontváry Kosztka Tivadar A szerelmesek találkozása című alkotását, amivel ez az eset vált az elmúlt évek legnagyobb itthoni ismert műkincslopásává. A körülmények furcsák, számos ellentmondás van.
Csontváry Kosztka Tivadar: A szerelmesek találkozása (Randevú)
Csontváry Kosztka Tivadar: A szerelmesek találkozása (Randevú)

A szerelmesek találkozása volt a hazai árverések történetében a legmagasabb áron értékesített képzőművészeti alkotás. 2006-ben 230 millió forintos leütési ár után összesen 276 millió forintot fizetett ki érte anonim tulajdonosa, akitől most ellopták.

Buzinkay Péter, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) irodavezetője szerint a többi eltulajdonított kép – köztük Szinyei Merse Pál Vadregényes tája, valamint Mednyánszky László Csavargó és Holdsütés című képei – is több tízmillió forintot ér.

A Csontváry festmény különleges fontossággal bír. A KÖH besorolás szerint védett státuszt élvez, ami a „kiemelkedő jelentőségű és pótolhatatlan” kulturális javakat illeti meg. A besorolása miatt a képet tilos véglegesen kivinni Magyarországról, ideiglenes kivitele is csak indokolt esetben engedélyezhető, az államot elővásárlási jog illeti meg, ha a tulajdonos meg akarna válni tőle, és biztosítani kell a hozzáférést, például tudományos kutatás céljából.

A védettség azonban a tulajdonos számára is hordoz előnyöket. Mivel a KÖH nyilvántartásba veszi a műtárgy és mindenkori tulajdonosának adatait, kétség sem merülhet fel a tulajdonjogokat illetően. Ez a mostani lopás esetében azért hasznos, mert ha a kép előkerülne, a tulajdonos azonnal visszakövetelheti. Védett tárgyakból több mint 49 ezret tart nyílván a KÖH, amiből nagyjából ezer van jelenleg illetéktelen kezekben.

Nem tudni, ki volt a tettes

Szinyei Merse Pál: Vadregényes táj
Szinyei Merse Pál: Vadregényes táj

A lopás miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályának vagyonvédelmi osztálya nyomoz, de „a nyomozás érdekeire tekintettel” a helyszínen és az időponton kívül több információt nem árultak el, így csak találgatni lehet, hogy kik, hogyan és miért követték el a lopást.

A kézenfekvő ok természetesen az ellopott képek értékesítése, ami azok ismertsége miatt problémás lehet. Gereben Katalin, az Equilor Fine Art ügyvezetője azért is tartja furcsának az esetet, mert A szerelmesek találkozása védett kép, ezért elvileg ki se tudják vinni az országból, „soha nem lehet legális kereskedelembe visszahelyezni”  itthon és külföldön sem. A rablóknak ezzel tisztában kellett lenniük, mert az ilyen értékű képeket annyira szokták őrizni, hogy amatőrök nem tudnák ellopni őket.

Csontváry alkotása olyan dolog, amivel Gereben Katalin szerint a gyűjtő szeret büszkélkedni nagyobb közönség előtt, de mivel olyan híres, hogy mindenki ismeri, még barátoknak sem lehet mutogatni. „Be lehet rakni egy pincébe vagy széfbe és ott egyedül nézni.”

Buzinkay Péter szerint „minden eladható” és még így is tovább lehet adni a festményeket, csak „nehezebb lesz feltételezni a jóhiszeműséget a vevőről”, aki átveszi majd őket. De mivel ezúttal lehetnek nehézségeik a rablóknak Buzinkay elképzelhetőnek tartja, hogy egy ideig pihentetik az olajképeket, hogy ne derüljön ki, kinél és hol van, és kicsit elüljön a felhajtás. Ennek ellenére hatósági eszközökkel húsz év múlva is ugyanúgy lehet majd bizonyítani, hogy a tárgyak lopottak, mint ma.

Mindentől óvni kell őket

Mednyánszky László: Csavargó
Mednyánszky László: Csavargó

Az ellopott műtárgyak értéke kiemelkedő, de a műtárgylopás jelensége nem az. A műtárgyak, műkincsek értékének növekedésével – még a piaci ár ingadozását figyelembe véve is – azok fokozottabban válhatnak bűncselekmények célpontjává, ezért a KÖH szerint ajánlatos a tulajdonosoknak mindent megtenniük a lehető legnagyobb "fizikai biztonságért".

Ebben egyrészt beletartozik az állagmegóvás, másrészt a lopások elhárítását szolgáló őrzés garantálása. A hivatal szerint ajánlott zárakat, riasztókat, rácsokat vagy törésmentes fóliákat venni az ablakokra és más biztonsági berendezéseket beszerezni, már csak azért is, mert ezek megléte általában előfeltétele egy külön műtárgybiztosítás megkötéséhez.

A biztosításoknál a műtárgyaknak a leütési értékét veszik alapul a díjak kiszámításához, amik Gereben Katalin szerint átlagosan évi 4-5-6 ezrelék között mozognak. Minél magasabb a tulajdonos által nyújtott biztonság szintje, annál kevesebbet kell fizetni a biztosítónak, de mivel a Csontváry-kép egy magánházban volt, ott évi 1,4 millió forintba is kerülhetett a biztosítás.

A megfelelő előírások betartása mellett a festményeket lehet szabadon tartani és gyönyörködni bennük (valószínűleg ebben az esetben is ez történt), nem kell szigorúan széfben őrizni őket, de felkészülve a legrosszabbra, nem árt egy házileltárt is készíteni és feljegyezni műtárgyaink pontos adatait, hogy lopás esetén tudjuk mi tűnt el és a biztosítónknak is legyen mit mondani.

Kerestük az UNIQA műtárgybiztosítással foglalkozó részlegét is, akik a piaci szereplők szerint magas színvonalon dolgoznak, hogy náluk mennyibe kerülnek a biztosítási árak, illetve mit vár el biztonsági szempontból pontosan a szabályzatuk, de a konkrét ügyről nem akartak nyilatkozni.

Nem is olyan sok az a 230 millió

Mednyánszky László: Holdsütés
Mednyánszky László: Holdsütés

A szerelmesek találkozásának árverése itthon kiemelkedőnek számított, de kelt már el azóta is kép ahhoz közeli, 180 illetve 220 millió forintnyi összegért is, amik európai mértékkel még így is csekélységnek számítanak.

Tőlünk nyugatabbra nem ritkák az egy-két millió eurós üzletek, és ennek megfelelően a képelrablások összeghatára is magasabb. Párizsban loptak már el Picassót (2010), Münchenből Paul Cézanne-t (2008) vagy Oslóból Munch-képet (2004) is, amik egyáltalán nem vagy csak jóval később lettek meg.

Ehhez hasonlóan könnyen lehet, hogy a Budapesten megkárosított tulajdonosnak is éveket kell még várnia, mire visszaszerzi képeit. 2011-ben itthon 165 műtárgy eltűnését regisztrálták a KÖH-nél, és idén is elloptak nagyjából 32 darabot, de ugyanebben az időszakban csak három tárgyat találtak meg a felsoroltak közül. Ilyen bűnténymegoldási aránnyal még jó sokáig rejtély maradhat, hogy hová kerültek Szinyei, Mednyánszky és Csontváry alkotásai.