Elmarad a kereszténydemokrata lázadás

A kereszténydemokrata Tarnai Richárd Antall József születésének nyolcvanadik és Mádl Ferenc halálának első évfordulójára emlékezett. Mindketten a családi házból hozták szemléletüket, tudtuk meg. Antalltól idézte a lélekben 15 millió magyaros mondatát, amit szerinte a kettős állampolgárság megszavazásával az új kormány teljesített. Idézte a magyar pozíciók önző pártcélokból való gyengítéséről szóló antalli mondatot, amit az MSZP bírálatára használt most. "Keresztény Magyarországot akartam, mert csak annak van jövője" - idézte Antalltól zárásként. Szerinte ezzel nem vallási kérdésben nyilvánult meg a néhai miniszterelnök, hanem a felelősségről, amit most az alaptörvény jelenít meg.

A kormány részéről Tarnai párttársa, Rétvári Bence államtitkár szólt hozzá, aki szerint nem mindegy, milyen miniszterelnöke van az országnak. Kész szerencse, hogy a rendszerváltáskor egy ilyen nagy formátumú ember volt a miniszterelnök, mint Antall József, mondta. Dicsérte a paktumot, amellyel megteremtette a kormányzati stabilitást. "Európában az is keresztény, aki ateista" - idézett egy negyedik mondatot Antalltól.

most a parlament mai ülésének napirendjéről döntenek. Az MSZP már a mai ülésen tárgyalná határozati javaslatát a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni határozott fellépésről, melyhez a Fidesz a múlt héten Orbán Viktor váratlan felszólalása után csatlakozott.

Orbán múlt heti kiállása ellenére a Fidesz ahhoz már nem járult hozzá, hogy a héten tárgyalják a szocialisták rasszizmusellenes határozati javaslatát.

"El a kezekkel a Komárom-Esztergom megyei kórházaktól" - követeli a kormánytól a szocialisták frakcióvezető-helyettese, a komárom-esztergomi Lukács Zoltán. Szerinte ugyanis arányaiban megyéjét érinti legsúlyosabban az intézkedés, például a komáromi Selye János kórházban osztályok megszüntetését tervezik, nem lesz szülészet és sebészet, pedig 2011-ben ezernél is több műtét volt tavaly. Ahova átkerülhet, ott pedig 2200 műtét volt tavaly, a másfélszeres növekedés biztos a minőség és a várakozási idő rovására megy majd. Kifogásolta a dorogi Szent Borbála kórház államosítását is, aminek a felújítására az elmúlt években egymilliárd forintot költött a helyi önkormányzat.

A kormány nevében maga a miniszter, Réthelyi Miklós felelte azt, hogy Lukács hazudik. A kormány ugyanis egyeztet az intézményekkel a kórházak államosításáról, a betegeknek meg jobb lesz az államosítás után, mert az ellátás oda lesz koncentrálva, ahol a legjobban megvalósítható. Bezzeg a szocialisták, akik úgy jelöltek ki súlyponti kórházakat, hogy nem is definiálta a fogalmat. Réthelyi szerint azért nőttek a sorok a kórházakban, mert a betegek nem tudták, hogy most súlyponti, vagy póluskórházban vannak.

Aztán elmondta, amit tudtunk, hogy államosítják a kórházakat. A dorogi példát azzal üti el, hogy más helyeken viszont nehézséget okozott a kórház fenntartása. Aztán elismerte, hogy néhány kórházban "struktúraváltás" lesz, de ennek is az a célja, hogy az ellátás hatékonyabb legyen. Lukács eleinte örült, hogy nem Halász "Elmúltnyolcév" János válaszol, de végül "csak magasabb szinten" nem kapott választ, amit így el se fogadott. A parlament viszont elfogadta.

A jobbikos Egyed Zsolt pártja tavaszi témáját, a földügyet vitte tovább interpellációjában. A részaránykiadás rendszerét feszegette, amit még az Antall-kormány idején dolgoztak ki, és amely azóta is problémát jelent. Mert a valóságban nem tudni, hogy melyik földnek ki a tulajdonosa, hiszen részarányban az osztatlan közösből adtak ki földeket. "Annak a gazdálkodónak, aki jogszerűen akar gazdálkodni, természetfeletti képességekkel kell rendelkeznie" - mondta. Viszont a módszer remek lehetőséget ad a visszaélésekre, mert a spekulánsok olyan földek után is felvehetik a támogatásokat, amelyek nincsenek a tulajdonukba. Egyed arra is kíváncsi, hogy mit kíván tenni a kormány azért, hogy a föld ne válljon árucikké.

Az interpellációra a zsebszerződés-specialista Budai államtitkár válaszolt, aki szerint az osztatlan közös tulajdonú földek rendezését eddig a forráshiány gátolta, de most van rá hárommilliárd forint, hogy felszámolják az osztatlan közöst. Budai biztosította Egyedet, hogy jól érti a problémát, amely amúgy nem új, és aminek a végére pontot tesznek 2014-ig. A válasz leggyakrabban ismételt fordulata a "folyamatban van" volt. Rengeteg minden van ugyanis folyamatban, és sok minden "napvilágot látott". Beszámolt még arról is, hogy az állam, élve elővásárlási jogával, felvásárolt egy karcagi földet egy mohácsi nyugdíjas elől. A választ a zsebszerződés-bizottság felemlegetésével zárta, meg azzal, hogy minden földet megvédenek. A képviselő nem fogadta el a választ, mert nem nyugodott meg. A parlament viszont elfogadta.

amit szokás szerint nem közvetítünk.

A fergeteges eseményeket így meséli el Vágó Gábor (LMP) a mikroblogján:

Hatalmas nevetés. Schiffer zavart okozott az erőben

Schiffer oda ment a fideszes padsorokhoz és az interpellációról való szavazáskor bemondta a fideszeseknek, hogy NEM. Másodpercek kellettek a fideszeseknek, hogy felfogják, hogy tégla van a soraikban, és zavartan mosolyogva kezdett el terjedni az IGEN kórusa

Természetesen nem történt semmi meglepő, a kormánypárti képviselő nagyon elégedett volt az államtitkár alákérdezésre adott válaszával, így most Jávor Benedek interpellációjára ugorhattunk, aki szerint borzasztóan keveset tesz a kormány a környezet védelméért, azon belül is az energiahatékonyság növeléséért. Pedig ha ötvenmilliárd forintot fordítanának az energiahatékonysági programokra, az két év alatt megtérülne az adóbevételekből, munkát teremtene és megtakarításokat hozna a lakosságnak. Pedig az EU célkitűzései szerint a középületeket harminc éven belül meg kéne újítani, de a magyar tempóban ehhez kétszáz év is kevés lenne.

Az EU nemsokára dönt az energiahatékonysági irányelvről, de Magyarország még nem állt ki egyértelműen az irányelv mellett, pedig a középületek felújítása is kiszámítható bevételeket jelentene az építőiparnak. Kérte, hogy Magyarország is szavazza meg az irányelvet.

Magyarország általánosságban egyetért az irányelv céljaival, még ha azokat nagyratörőnek is tartja, kezdte válaszát Fónagy államtitkár. Szerinte stratégiára van szükség, amely hosszú távon biztosítja az irányelvbe foglalt három százalékos felújítási ütem finanszírozhatóságát - jelenleg fél százalékos az ütem, így jön ki a Jávor féle kétszáz év. Fónagy szerint amúgy hamarosan nem várható döntés, mert a Jávor által emlegetett áprilisi időpontban informális találkozó lesz csak, informális csúcson pedig nincs döntés. Általánosságban mindenki egyetért, a részletkérdésekben senki sem, így szövegszerű tanácsi álláspont még nincs is, így Magyarország sem tud mit támogatni. Jávor ennek ellenére se fogadta el a választ, pedig örült volna neki, ha mégis. A parlament ezzel szemben simán elfogadta.

"Önök megszüntették a korengedményes nyugellátás lehetőségét" - kezdte felszólalását a szocialista Harangozó Tamás a már ismert tények ismertetésével, amit további ismert tények ismertetésével folytatott arról, hogy ki mindenkinek nincs már korengedményes nyugdíja. Kivételt csak a táncművészek és a bányászok kaptak, igaz, Harangozó szerint a fideszes Kontur Pál korengedményes nyugdíjat ígért a vegyiparban és a paksi atomerőműben dolgozóknak is, de eddig nincs nyoma, hogy ilyesmire készülnek, annál inkább elvennék a volt rendvédelmi dolgozóknak még járó szolgálati kedvezményeket is. Számíthatnak-e bármi jóra a vegyiparban, atomiparban dolgozók, kérdezte.

Harangozó kérdésére is maga a miniszter, Réthelyi Miklós válaszolt, azt, hogy a rendszer nem változik, és a szerzett jogok sem csorubulnak, már ha valaki 2012 végéig nyugdíjba vonul. Szerinte amúgy a szocialisták is meg akarták változtatni a korengedményes nyugdíjak rendszerét, de gyávák voltak, megfutamodtak a várható tiltakozások elől. A vegyipari dolgozók apropóján azt mondta, hogy azonos munkakörben dolgozók körülményei is lehetnek nagyon eltérőek, az egyikük például kaphat védőruhát, míg a másik nem. Amúgy pedig arra is látott példát, hogy valaki korkedvezménnyel nyugdíjba vonult egészségkárosító munkahelyéről, majd nyugdíjasként végezte tovább munkáját, immár extra pénzért. A szolgálati járandóságot pedig nem szüntetik és nem változtatják meg. Harangozó minden tisztelete ellenére nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen.

A szocialista Kovács Tibor szerint egyre egyértelműbb, hogy bezárási hullám kezdődött az energetikai szektorban. Például bezárták a tiszapalkonyai erőműt is, ahonnan kétszáz embert bocsátottak el kárpótlás nélkül. Bezárt a tiszaújvárosi Tisza 2 hőerőmű is, Kovács szerint azért, mert az állam nem kötött szerződést áramvásárlásra az erőművel. Innen száz embert rúgtak ki. "Miből fognak ezek az emberek megélni, kérdezem államtitkár urat" - mondta Kovács, aki szerint az erőművi kapacitás tíz százaléka esett ki, ráadásul Kelet-Magyarországon immár nincs rendszerszabályozó erőmű, ez pedig akár többszázmilliós bevételkiesést is eredményezhet, például ha a TVK áram nélkül marad.

A kérdésre Fónagy államtitkár válaszolt. Szerinte a borsodi erőmű felszámolója két kérelmet is benyújtott a kirúgott dolgozók kárpótlásának fedezésére, erre a kormány kétszázmillió forintot adott. Amúgy is mindent megtesznek azért, hogy a kirúgottak mielőbb munkához juthassanak, még az Új Széchenyi Tervből is lehet pályáznia azoknak, akik foglalkoztatnák őket. Kazincbarcikán pedig Svájc finanszíroz 1,2 milliárd forinttal egy regionális fejlesztési programot. A Tisza 2-vel meg azért nem kötöttek szerződést, mert az uniós szabályok szerint annak a piacon kellett volna értékesítenie az áramát, de ezt nem tette meg. A rendszer biztosításában amúgy nem vett részt. Kovács nem fogadta el a választ, a parlament pedig határozatképtelen volt.

A jobbikos Apáti István a kelet-magyarországi kórházak siralmas helyzetéről beszélve egy rejtélyes erős emberről beszélt, aki szerinte a Fideszhez köthető, de véletlenül sem nevezte meg, csak annyit mondott, hogy egy nappal a Fidesz egri frakciótanácskozása előtt vették őrizetbe - ez pedig nem szűkíti le különösebben a kört. Kérdezni azt kérdezte, hogy valóban sok kórházi ágyat akarnak felszámolni Szabolcs-Szatmár-Beregben. Ujhelyi figyelmeztette Apátit, hogy az elmondott interpellációja kevés azonosságot mutatott az írásban benyújtottal, bár a témája kétségtelenül ugyanaz volt. Réthelyi ennek ellenére válalt a választ.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Réthelyi miniszter szerint a vásárosnaményi és mátészalkai kórházakat az előzetes vizsgálatoknak megfelelően alakítják át, mert azok a felmérés szerint nem voltak megfelelően kihasználva. Az intézményi struktúra pedig történetileg volt torz. Amúgy pedig a térségbeli szakembergárda "számossága és életkora" itélte bezárásra a kórházi osztályakat, de a kórházigazgatók jól mérték fel a helyzetet, így a betegek csak jól járhatnak. Az ágycsökkenés nem lesz drasztikus, de szakmákat átcsoportosítanak, válaszolta a konkrét kérdésre. Elbocsátások pedig nem lesznek. Apáti nem fogadta el a választ, a parlament viszont igen

Most azonnali kérdések következnek, de a ma már sokat szerepelt réthelyi miklós kivételével nincs miniszter a teremben, és ha jól láttuk, most már ő is távozott, így ezeket már nem közvetítjük. A parlament további történéseiről hamarosan megjelenő, a határozathozatalok idején folyamatosan frissülő összefoglalónkban számolunk be.