Rendőrség vagy titkosszolgálat?

A kormányváltás után pár hónappal, 2010 szeptemberében kezdte meg működését a Terrorelhárítási Központ. Az új szervezet alakulóülését Orbán Viktor nyitotta meg, mellette a TEK élére kinevezett főigazgató Hajdú János tábornok állt, aki, miután még a 2002-es kormányváltás után leszerelt a rendőrségtől, éveken át Orbán Viktor privát biztonsági főnöke volt.

A TEK azóta látványos akciókkal hívta fel magára a figyelmet. Nemrég a Józsefvárost özönlötték el és bűnözőket fogtak el, ők kapták el a kulcsi családirtás gyanúsítottját is, de volt már volt nagy melléfogásuk is. Világszerte feltűnést keltett, amikor lerohanták a vecsési vámterületet, ahová Brad Pitt készülő filmjéhez érkeztek a kellékként használt, hatástalanított fegyverek.

A terrorizmushoz valamelyest közelebb álló dolognak tűnt, amikor az Etiópiában megtámadott magyar kutatócsoport miatt a helyszínre utazott egy TEK-es szakértő is, később pedig ők segítettek a két holttest hazahozatalában. A TEK került reflektorfénybe a a Szudánból hazahozott, és ott elrabolt magyar békefenntartó ügyében is, holott a rendőrségi pletykák szerint "ki sem szálltak a repülőgépből, csak utaztak egy kört", az mindenesetre nyilvánvaló, hogy a szabadítás diplomáciai akció és siker volt.

Több mint terror

Hivatalosan a TEK-ben egyesítették a korábban a polgári titkosszolgálatoknál és a rendőrségnél és más rendvédelmi szerveknél végzett terrorelhárítási feladatokat. A központnak a jogszabályok számos feladatot jelölnek ki, amelyek kétségtelenül jóval szélesebbek annál, amit a köznyelv terrorizmusnak nevez. Ugyan a feladatok között szerepel a Magyarország terrorfenyegetettségével kapcsolatos adatok elemzése, a terrorcselekmények, gépeltérítések, emberrablási ügyek megelőzése és elhárítása, a kritikus infrastruktúrák védelme és a külföldi terrorelhárító szervekkel való együttműködés is, feladataik ennél jóval szélesebbek.

A központ ugyanis egyfajta szolgáltatóként is működik, azaz más rendőri szervek helyett ő fogja el a fegyveres, veszélyes bűnözőket, ő végzi az elfogott bűnözők kísérését, vagy éppen a lefoglalt nagyobb mennyiségű kábítószer szállítását. Emellett tűzszerészi feladatokat is ellátnak, fegyver- és robbanóanyag kutatást végeznek és profiljukba tartozik a miniszterelnök és az államfő személyi védelme is.

Bár a rendőrségi törvény szerint a TEK a rendőrség részét képezi, szervezetileg teljesen külön áll, még az ORFK vezetőjének sincs beleszólása abba, mit csinálnak. A TEK a belügyminiszter közvetlen irányítása alatt áll, vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki, akárcsak az országos rendőrfőkapitányt.

A szervezet létrehozására annak idején nem sajnálták a pénzt, a TEK 10 milliárd forintos költségvetést kapott. Az állományba a rendőrség minden szervének kötelessége volt átengedni bármely beosztottat, illetve technikai eszközt, sőt ingatlant is. Legutóbb  a TEK főigazgatójának amiatt kellett magyarázkodnia, miért kellett luxus Audi Q7-es terepjárókat venniük, miközben a rendőrségnek gyakran vécépapírra sincs pénze.

Széles jogkörök

A New York Times véleményrovatában most megjelent cikkben Kim Lane Scheppele Magyarország-szakértő arról írt, hogy nagyobb módosító csomagokba rejtett kisebb törvénymódosítások révén a magyar kormány az eredetileg a terrorizmus ellen létrehozott Terrorelhárítási Központot két év alatt titokban félelmetes, szinte ellenőrzés nélkül működő rendőri-titkosszolgálati szervvé tette. A professzor szerint a TEK egyre inkább a miniszterelnök magántitkosszolgálatává válik, ami máris Orwell-i hatalmat birtokol, mivel gyakorlatilag ellenőrzés nélkül hajthat végre titkos megfigyelést és folytathat titkos adatgyűjtést bárki ellen.

A New York Times-ban megjelent cikk állításaiban van igazság, de az azok egészéből kirajzolódó fenyegető képet mégis csúsztatásnak tartja Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) adatvédelmi programfelelőse. A TEK szerinte egy hibrid szervezet, aminek a szükségessége erősen vitatható, de nem igaz, hogy joga lenne ellenőrzés nélkül, bármikor általános megfigyelést végezni.

A TEK-nek a jogszabályok alapján csak nagyon szűk körben, az ország területi integritását veszélyeztető és az alkotmányos berendezkedés megdöntésére irányuló terrorcselekmények feltérképezése terén van lehetősége előzetes engedély nélküli megfigyelésre – mondja a TASZ jogásza. Ezek a jogkörök egyébként megegyeznek az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) jogköreivel. Hiába vannak a TEK-nek kommandósai, csak adatokat gyűjthet és elemezhet, de nem nyomozhat, az összegyűjtött adatokat, információkat pedig át kell adnia a rendőrségnek vagy az AH-nak - mondja Hüttl.

Ha a TEK klasszikus rendőri tevékenységet végez, azaz például drogbandák, fegyvercsempészek, emberkereskedők ellen jár el, a megfigyelés az illetékes Fővárosi Törvényszék bírói engedélyéhez van kötve. Hüttl a NYTimes-cikk  legnagyobb csúsztatásának azt tartja, hogy csak a TEK információgyűjtő tevékenysége átláthatatlan: egyetlen, a lakosság körében titkos adatgyűjtésre felhatalmazott szervezetről (a rendőrségről, az ügyészségről, a polgári és katonai titkosszolgálatokról)  sem tudható ugyanis, hogy milyen mértékben figyelik meg az embereket. (Schepelle kifogásolta, hogy utólag sem szereznek tudomást az érintettek esetleges megfigyelésükről, ez azonban szintén megfelel az általános gyakorlatnak.)

A TASZ jogásza szerint ez az igazi probléma: míg az egyéni megfigyelések titkosítása szerinte is indokolt, az – mint mondta – érthetetlen, hogy a megfigyelések és a nyomukban indult nyomozások száma, azaz az adatgyűjtési tevékenység indokoltságának statisztikai adatait is titkosítják. A TEK tekintetében ugyanakkor rossz gyakorlatnak nevezte, hogy a szervezetnek a rendőrséggel szemben nincs szüksége ügyészi jóváhagyásra, ha a terrorcselekmények felderítéséhez pénzintézetektől, egészségügyi szolgálatoktól vagy az adóhatóságtól kér adatokat.

Nem nyomozhatnak

2010 decemberében az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításával kerültek bele a rendőrségi törvénybe a TEK-re vonatkozó szabályok. Ezek egyértelművé teszik, hogy a TEK-nek nincs nyomozási jogköre. Ettől függetlenül a rendőrség más szerveihez hasonlóan a terrorelhárítás végezhet titkos információgyűjtést. A jogszabály szerint ezt nem a bíró, hanem az igazságügyért felelős miniszter engedélyezi a TEK-nek, ha "a terrorcselekménnyel veszélyeztetett körben, helyszínen vagy objektumban terrorcselekménnyel összefüggésbe hozható személy vagy csoport felderítésére és azonosítására" van szükség.

A rendőrségi törvény szerint ebben az esetben a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény rendelkezései az irányadók. Így tehát ha engedélyt kapnak az igazságyügyminisztertől, a TEK-esek átkutathatnak titokban lakásokat, bepoloskázhatják vagy bekamerázhatják azokat, felbonthatnak postai küldeményeket, lehallgathatnak telefont, belenézhetnek az emailekbe és a számítógépeken tárolt adatokba is.

Nem kell megvárniuk az engedélyt

A miniszteri engedélyt ráadásul nem is feltétlenül muszáj megvárniuk ezekkel. A szolgálat főigazgatója ideiglenesen - amíg megkapják a rendes miniszteri engedélyt - maga is jóváhagyhatja az információgyűjtést, ha a külső engedélyeztetés "olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené" a szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.

A titkos információgyűjtés engedélyezéséhez egyébként nem feltétlenül szükséges, hogy a megfigyeltnek legyen valami a rovásán. Az engedélyt kérő előterjesztésbe bele kell ugyan írni a törvény szerint az információgyűjtés szükségességének indoklását, de azt már nem sorolja fel a jogszabály, hogy melyek az elfogadható indokok.

A nemzetbiztonsági törvény alapján a TEK-nek semmiféle engedélyre nincs szüksége akkor, ha csapdát állít, fedőokmányt használ, fedőintézményt hoz létre, ahhoz sem kell engedély, hogy szemmel tartsanak egy objektumot, valakit az utcán megfigyeljenek, lefényképezzenek, vagy rögzítsenek egy élőszóban (tehát nem telefonon vagy magánlakásban) elhangzott beszélgetést – ehhez azonban a rendőröknek sincs szüksége külön engedélyre.

Adatokat kérhetnek mindenhonnan

A TEK széles jogköreit mutatja, hogy alapesetben ügyészi jóváhagyással információkat kérhet egy-egy személyről az adóhatóságtól, a vámhatóságtól, a postától, internet-,  telefon- vagy mobilszolgáltatótól, a kórházaktól, valamint a bankoktól, biztosítóktól üzleti titkot, banktitkot képező adatokat is kikérhet. A szolgáltatók kötelesek ezeket az adatokat kiadni, és erről nem értesíthetik sem az érintettet, sem senki mást.

Ezt az adatkérést a kétévi, vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő, szándékos bűncselekmény felderítése érdekében tehetik meg a terrorelhárítók. A rendőrségi törvény kitételei szerint ezeket az adatokat járművek hatalomba kerítésével, emberrablási ügyekben valamint a kiemelten védett személyek védelme érdekében lehet kérni. A törvények szerint az így kapott információ csak a megjelölt célra használható fel.

A New York Times állítása szerint egy 2011. decemberi módosítással ehhez már ügyészi jóváhagyás sem kell. Ez nem egészen így van. A törvény csak abban az esetben teszi lehetővé az ügyészi engedély elhagyását, ha "halaszthatatlan intézkedésről" van szó, azaz ha a késedelem veszéllyel jár és az ügy kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, pénzmosással vagy szervezett bűnözéssel függ össze. Ilyenkor ki lehet kérni az információt, de ezzel egy időben az ügyészt is értesíteni kell, akinek utólagos hozzájárulást kell adnia. Ha az ügyész ezt megtagadja, meg kell semmisíteni az adatokat.

Lazítottak a szabályokon

A TEK-re vonatkozó szabályokat 2011. végén módosították, amelyek lazítottak Központra vonatkozó szabályokon és szélesítették a jogkörét is. A TEK új feladatául jelölték ki például a külföldi magyar külképviseletek és azok diplomáciai személyzetének, valamint "a kormányzati tevékenység szempontjából fontos, külföldön lévõ magyar szervek (intézmények) és létesítmények" védelmét is.

Míg addig a terrorelhárítóknak előírták, hogy ha bűncselekmény gyanújáról szereznek tudomást, azt azonnal jelenteniük kell a nyomozó hatóságnak, a 2011-es módosítás szerint ezt nem kötelesek megtenni akkor, ha az veszélyezteti a terrorelhárítást, illetve a külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetû információk megszerzését. 2011-ben a titkos információgyűjtésről szóló részből kikerült az a kitétel is, amely szerint a TEK "bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtést kizárólag bűnfelderítési célból végezhet".

Titokban dolgoznak

A New York Times állításaira reagálva a TEK azt közölte: Nemzeti szinten kizárólagos jogkörrel látják el a terrorizmus elleni küzdelem koordinációját, miután "Magyarország - többek között a 2001. szeptember 11-én, ártatlan amerikaiak ezreinek életét követelő megdöbbentő terrortámadás óta - maga is fontosnak tartja állampolgárai és az országban tartózkodó külföldi állampolgárok, köztük számos amerikai biztonságának garantálását."

A TEK közlése szerint munkájukat nem elszigetelten, hanem más nemzeti rendfenntartó és elhárító szervezetekkel együttműködve végzik. Míg a rendőrség feladata a rend fenntartása, addig "a TEK az állampolgárokat védve megelőzni akarja a bizonytalanság, esetleges fenyegetettség kialakulását". E feladatok ellátása, a munka hatékonysága jelentős mértékben fedett, titkos, sokszor a médianyilvánosság kizárását követeli, és nagyon korlátozott módon nyújt lehetőséget az elhárítási képesség, a felkészültség, azaz a kompetencia bemutatására, áll a TEK közleményében.

A TEK közlése szerint a birtokukba jutó információkat szigorúan az adatvédelmi törvényben meghatározott módon és ideig kötelesek megőrizni és tárolni. Ezek a Központ állítása szerint  az európai és a magyar hagyományoknak megfelelően lényegesen szigorúbb normákat tartalmaznak, mint például az amerikai sztenderdek.