Iván
22 °C
39 °C

Hamis miniszteri aláírással nem lehet kvótát lopni

2012.05.15. 12:07
Nagy személyi átalakítások zajlottak az elmúlt egy évben azon a minisztériumi osztályon, ahol hamis Fellegi Tamás-szignókra bukkant a belső ellenőrzés. A fejlesztési tárca klímaügyekért felelős államtitkárságán kitört hamisítási botrány azért is titokzatos, mert a hivatali rend szerint a tárcavezető aláírása magában messze nem lehet elég egyetlen ügy elintézéséhez sem.

Érthetetlen, miért volt szükség Fellegi Tamás aláírásának meghamisítására, a nemzeti fejlesztési miniszternek ugyanis egy bírósági döntés miatt nem volt mérlegelési lehetősége az ügyben, mondta az Indexnek egy az NFM működését közelről ismerő forrás. Az MTI Hírcentrum által kiszivárogtatott hírek szerint a minisztérium belső ellenőrzése hamis miniszteri aláírásokat talált 2011 júliusában készült hivatalos dokumentumokon. Az iratok az ipari üzemek szén-dioxid-kvótáit elosztó klímapolitikai főosztályon készülhettek. 

Mire való a szén-dioxid kvóta?

Miután az ipari üzemek által kibocsátott üvegházhatású gázok (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid stb.) hozzájárulnak az üvegházhatáshoz, 1997-ben Kiotóban 160 ország elkötelezte magát a kibocsátás csökkentése mellett (a 2005-től életbe lépő egyezményt azóta 184 ország ratifikálta). A lehetséges kibocsátást kvótákban határozták meg. Egy kvóta egy tonna szén-dioxid kibocsátására ad felhatalmazást tulajdonosának. Ezek a világméretekben elosztott kvóták szabályozzák tulajdonképpen  a kibocsátás mértékét: ha valaki több üvegházhatású gázt akar a levegőbe juttatni a megengedettnél, annak ehhez plusz kvótákat kell vásárolnia - ellenkező esetben súlyos környezetvédelmi bírságra számíthat. Ha egy cég fejleszt, új üzemet létesít, és ezt nem környezetbarát technológiával teszi, akkor kvótákat kell vennie. Ezeket Magyarországon az illetékes minisztériumtól kérheti és ezért jelentős összeget kell fizetnie.

Az ügy hátterében az áll, hogy egy cserépgyártással foglalkozó cég 2008-ban telephelyet épített, ez azonban elsőre nem kapta meg a szükséges szén-dioxid kvótát. A cég ezért bírósághoz fordult, végül a Legfelsőbb Bíróság a vállalatnak adott igazat. Forrásunk szerint tavaly júniusban a bírósági döntés végrehajtására egy akta is készült az NFM-ben. A minisztériumnak így nem volt mérlegelési lehetősége, végre kellett hajtania a bírósági döntést.

A Németországban alapított vállalat 2005-ben jelent meg Magyarországon, 2008-ban helyezték üzembe második gyártóhelyét. A cég vezetője hétfő délután az Indexnek azt mondta: a hatóságok hétfőn keresték meg őket. Hangsúlyozta, hogy a hatóságok nem a cég tevékenységét, hanem a minisztérium belső ügyeit vizsgálják. A cégvezető arra hivatkozva, hogy velük szemben nem merült fel gyanú, azt kérte, ne írjuk le a cég nevét. Hozzátette: a rendőrség arra kérte őket, részleteket ne áruljanak el az ügyről.

Az NFM ügyeit ismerő forrás arról is beszélt, hogy a minisztériumban szigorúak az aláírási procedúrára vonatkozó szabályok. Eszerint egy iratot több embernek is alá kell írnia, többek között az ügyintézőnek, a főosztályvezetőnek, a jogi főosztály képviselőjének, az adott területért felelős államtitkárnak, a közigazgatási államtitkárnak, a miniszter kabinetfőnökének, illetve végül a miniszternek. A belső előírások az aláírási sorrendet is meghatározzák, eszerint utoljára a miniszteri aláírás kerül rá a dokumentumra. Ez azt is jelenti, hogy önmagában egy miniszteri aláírás nem elegendő az ügyintézéshez, azt egy hosszabb folyamat előzi meg.

Fellegi Tamás
Fellegi Tamás
Fotó: Huszti István

Egy másik tárcánál kérdésünkre azt mondták: szigorú szabályai vannak a miniszteri aláírásnak, és az is kötött, hogy ki és milyen helyzetben írhat alá a miniszter helyett.  Bár egy miniszternek sok dokumentumot kell aláírnia, azt minden esetben úgy teszik elé, hogy ismertetik, miről szól. Ezek többségét ráadásul a miniszter épp az előkészítés miatt már ismeri. „Olyan helyzet nem lehet, hogy a miniszter olyan dokumentumot ír alá, amiről nem is tud" – mondta forrásunk.

Fellegi Tamás 2010 májusa és 2011 decembere között irányította a fejlesztési tárcát. A miniszter lemondását ugyan azzal indokolta, hogy túl nagy terhet jelent a számára az IMF-tárgyalások vezetése és a minisztérium irányítása, de az Index korábbi cikke szerint a lemondásban szerepet játszott az is, hogy Fellegi úgy érezte, több kérdésben is alulmaradt más kormányzati szereplőkkel szemben. Minisztériumi források korábban arról is beszéltek, hogy Fellegi feladatai közé tartozott többek között a kínai és az orosz ügyek is, ezért meglehetősen sokat utazott. A források szerint a miniszter a folyamatos utazások miatt havonta kevés napot tudott a minisztériumban tartózkodni, az apparátus ezekre a napokra gyűjtötte össze azokat az iratokat, amelyeket alá kell írnia.

A hamisított aláírások ügye érdekes módon az NFM energetikai és a klímaügyekért felelős államtitkársága alá tartozó klímapolitikai főosztályon pattant ki, amelynek vezetését november óta szinte teljesen lecserélték. Novemberben mentették fel egy másik helyettes államtitkárral együtt Olajos Pétert, a zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárt, az egykori MDF-es európai parlamenti képviselőt.

Olajos helyére az a Pőcze Orsolya került, aki idén januárban elrendelte a szén-dioxid-kvóták kiosztásával kapcsolatos határozatok felülvizsgálatát, és a hamis aláírások miatt március 21-én feljelentést is tettek. A hvg.hu számolt be arról, hogy februárban menesztették Feiler Józsefet, a klímapolitikai főosztály vezetőjét, valamint két osztályvezetőt, Hintenberger Andrást és Hasznos Erikát. Malatinszky Edua külkapcsolatokban jártas munkatársat is határozott idejű szerződése végéig felmentették a munkavégzés alól. Ugyancsak február elején távozott a klímapolitikai főosztályvezető-helyettes, Dobi-Rózsa Anikó is. A hvg.hu szerint ő épületenergetikai szakemberként Angliába ment dolgozni.

Bencsik János
Bencsik János
Fotó: Szémann Tamás

Ezeket a kirúgásokat már a klímapolitikai területet is magába foglaló államtitikárságot átvevő új vezető, Kovács Pál hajtotta végre, mivel januárban távozott posztjáról Bencsik János államtitkár. Bencsik, aki kormányzati beosztása előtt 1990-től 2010-ig Tatabánya polgármestere volt előbb SZDSZ-es, majd fideszes színekben, kétszer is éles vitába keveredett Lázár János frakcióvezetővel a Fidesz-frakció törvénymódosító javaslatai miatt. Lázár például olyan törvényjavaslatot nyújtott be az áramtörvényhez, amely szerint  a díjat nem fizető nagyfogyasztóknál, például az önkormányzati intézményeknél ne lehessen kikapcsolni az áramot.

Az akkori csörtében Lázár azt vetette fel, hogy míg ő a fogyasztók oldalán áll, Bencsik szerinte a szolgáltatók érdekeit képviseli. Bencsik azt mondta, hogy ma már a banánköztársaságokban sem szokás, hogy az ember ne fizessen a boltban az áruért, és egy ilyen javaslat az energiaátviteli rendszer összeomlásához vezethet. Később Facebook-oldalán azt írta: a rezsibefagyasztásnál van igazságosabb és ellátásbiztonsági szempontból is szerencsésebb megoldás, de tudomásul vette, hogy javaslata elvérzett, a kormány által támogatott megoldáshoz ugyanakkor „nem rendelkezik kellő felkészültséggel".

Bencsik korábban az állami klímaalap létrehozása mellett is kardoskodott. Az elképzelés szerint   egy olyan, a tb-hez hasonló közös alapot hoztak volna létre a befolyó kvótapénzekből, amelyből  átlátható módon lehetett volna finanszírozni zöld beruházásokat. Ez a terv Bencsik távozásával elakadt.

A Bencsik helyére kerülő korábbi helyettes államtitkár, Kovács Pál pályája elején a Paksi Atomerőműnél dolgozott, majd évekig atomenergetikai szakértő volt a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD atomenergia-ügyi ügynökségénél, illetve 2009-től a szaktárca energiagazdálkodási és szabályozási főosztályán. Míg az energiaügyek és a klímapolitika egy államtitkárság alá vonását korábban a soros magyar uniós elnökség miatti feladatokkal, illetve azzal indokolták, hogy így jobban biztosítható az ellátásbiztonság, a fenntarthatóság és a versenyképesség, a váltást többen úgy értékelték, hogy az államtitkárságon ezzel a megújuló energiák alkalmazásával szemben az atomenergia felé tolódott el a hangsúly.

A parlamentben rutinszerű volt az aláíráshamisítás

Az Index éppen hét éve derítette ki, hogy a parlamentben rendszeresen hamisították
egymás aláírásait a képviselők. Az első feltárt esetet a Fidesz-frakcióban követték el, de
hamar bebizonyosodott, hogy valamennyi frakcióban rutinszerűen folyt a hamis szignók
gyártása. Az Index 2005. május 13-án publikált cikkében bizonyította, hogy a Fidesz egyik,
akkoriban készült bizottsági beadványán nyolc képviselői aláírásból hét nem volt valódi. Az
írásszakértői véleménnyel alátámasztott állítások nyomán a párt is elismerte, hogy nem a
képviselők látták el kézjegyükkel az iratot. A frakcióvezetés magyarázata szerint kizárólag
az idő rövidsége miatt gyorsította meg a hiányzó aláírások pótlásával az ügymenetet egy
ügybuzgó munkatárs.

Az országgyűlési pártok a lehető leggyorsabb elsikálták az ügyet. Bár többen felvetették, hogy a hamis aláírásokkal benyújtott törvény-előterjesztéseket, bizottsági beadványokat és egyéb okiratokat semmisnek kell tekinteni, a házbizottságban konszenzus alakult ki azzal kapcsolatban, hogy a legjobb megoldás a vizsgálatok mellőzése, és az ügy gyors és diszkrét lezárása. A cikkünk megjelenése után öt nappal meghozott határozat szerint egyszerűen megkérték a képviselőket, hogy a továbbiakban kerüljék az ilyen eseteket, és csak maguk írják alá azokat a módosító javaslatokat, amelyek benyújtásával egyetértenek, mert a jövőben szigorúbbak lesznek a hamisítókkal.

Az országgyűlés elnökéhez hasonló engedékenységet mutatott a hamisítók irányába az ügyészség is. Az Index feljelentése nyomán a Fővárosi Főügyészség négy hónapig nyomozott az ügyben, majd lezárta a vizsgálatot azzal, hogy az érintett képviselők „előzetes felhatalmazást adtak", ezért az aláíró eljárása „helyénvaló volt", mert „megbízottnak minősült". Az ügyészségi határozat még egy bírósági határozatra is hivatkozik, amely szerint „az aláírásnak nem kell feltétlenül attól származnia, akinek a nevét tartalmazza, mert a megbízás folytán a nevét más is aláírhatja", ezért a magánokirat nem tekinthető hamisnak.