Az MSZP és a DK bojkottálja a parlamentet

Az ülés nyitányaként a képviselők megemlékeznek a Nemzeti Összetartozás napjáról. A trianoni évfordulóra időzített ünnep miatt kezdődik ma hamarabb az ülés, mert a tervek szerint az országot megcsonkító békeszerződés aláírásának késő délutáni időpontjában a házban nagy számban ülő polgármesterek már saját közösségeikben fognak ünnepelni. A megemlékezés után is ünnepélyes pillanatok következnek, a frissen kinevezett IMF-ügyi tárca nélküli miniszter, Varga Mihály tesz esküt.

A napirend előtti felszólalások is az összetartozás témájával kezdődnek, elsőként a kereszténydemokrata Harrach Péter beszél majd erről, aztán az elempés Szabó Timea a temerini fiúkat is beemeli a témába. Utánuk a jobbikos Szávay István értekezik arról, hogy a lemondás a bukás, nem a vesztés. A szocialista Botka László a pedagógusnap apropóján káoszt emleget, aztán a Fidesz új frakcióvezetője, Rogán Antal beszél majd közös dolgainkról.

"A felsőoktatásról 3." című felszólalásával a szocialista Hiller István kezdheti az interpellációkat, amit Szávay István, talán az összetartozásnap apropóján a szlovákiai magyarokat ért jogsértések elleni fellépés számonkérésével folytat. Harmadikként az elempés Szilágyi László kérdezhet rá, hogy miért esett vissza drámaian Magyarország az európai egészségügyi rangsorban.

Az első kormánypárti öninterpelláció is a felsőoktatással foglalkozik, Pósán Lászlót az érdekli, hogy mit tesz a kormány a felsőoktatási intézmények adósságának csökkentéséért. A szocialista Nyakó Istvánt inkább az érdekli, hogy miben reménykedhet az ifjúság. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás az ünnep tematikájához csatlakozva a székely autonómiáról kérdezi a kormányt.

A nap második öninterpellálója, a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc az ukrajnai nemzeti kisebbségek választási törekvéseiről beszél majd. Utána még egy szocialista páros és egy jobbikos reménykedik abban, hogy szóhoz juthat, ami a feszes programot tekintve nem valószínű. Ha mégis, Pál Béla és Nemény András az Erzsébet-utalványról, Szávay Isvtán a marosvásárhelyi orvosi egyetemen elszaporodott magyarellenes megnyilvánulásokról kérdezne.

Mint már említettük, a héten szokatlan sorrendben történnek a dolgok a parlamentben. Így az interpellációk után rögtön a határozathozatalok következnek. A hétfőnként szokásos azonnali kérdésekre és kérdésekre csak ezután, a nap zárásaként kerülhet sor. Elméletben a héten már Orbán Viktornak - és Németh Lászlónénak is - válaszolnia kéne az azonnali kérdésekre, de nem kizárt, hogy egyéb elfoglaltságuk lesz. Ha nem, akkor a párbajokról külön cikkben számolunk majd be.

Bár hétfőn szokatlanul korán, délelőtt 11-kor kezdődött volna az ülés, hogy a polgármester képviselőknek legyen ideje hazaérniük az összetartozásnapi ünnepségekre, Kövér László a szokásos késéssel érkezik. Hét perccel a hivatalos kezdés után a szocialista frakció és az elnöki pulpitus is teljesen üres.

Kövér László végül szolid negyedórás késéssel nyitotta meg az ülést, majd egyből köszöntötte a páholyban megjelenteket, akik a Kárpát-medence és a világ magyarságát képviselik. Vannak köztük Brazíliából érkezettek is. A szocialisták és a Demokratikus Koalíció függetlenjei távollétükkel tüntetnek.

Fotó: Huszti István

Nyolc év múlva lesz száz éve Trianon, kezdte megemlékezését Kövér László, aki szerint egy nemzet nagyságát nem területe nagysága határozza meg. Ezután a tatárjárásra emlékezett, amikor az akkori magyar népesség felét kiirtották, de a magyarok ezt is túlélték. Ahogy a bolsevik forradalmakkal, megszállásokkal, gázkamrákkal és bolsevizmussal terhelt 20. századot is. Most pedig a szellemi túlélésünk a lét, a "szellemi honvédelem feladata" a magyarság szellemi létének megőrzése. "A nemzeti összetartozás napja nem a vesztes múlt gyásznapja" - mondta.

A magyarok a nemzet egymásból táplálkozó részei, akik elsősorban magyarok, és csak másodsorban vannak politikai nézeteik. "Nincs határon inneni vagy túli ügy, csak magyar ügy van" - mondta Kövér, aki szerint ez a nap azoké, akik így gondolkodnak.

A rövid ünnepi beszéd után Varga Mihály tárca nélküli miniszter tett esküt. A leendő minisztert minden illetékes bizottság meghallgatta és alkalmasnak találta.

Kövér erőt, egészséget kívánt Vargának, akinek elsőként miniszterelnöke gratulált az eskütétel után. Ezután bejelentették Lázár János államtitkári kinevezését is.

"Akik ebben a teremben vagyunk, mindnyájan ismerjük a trianoni békediktátum tartalmát" - kezdte napirend előtti felszólalását Harrach Péter, akinek a családját is szétszakította a döntés, ő maga is csak iskoláskorában találkozott először Kolozsváron ragadt nagyapjával. Harrach szerint több generáció nőtt fel úgy, hogy nem is hallottak az elszakított nemzetrészekről, de ennek már vége, mert 2010-ben megalkották a nemzeti összetartozást.

"Gyászolni sokféleképpen lehet" - mondta Harrach. Lehet például önmarcangolni. De "az egészséges gyász azt jelenti, hogy az új helyzetben reményteljesen dolgozzuk fel a múltat". Szerinte ezt jelenti a nemzeti összetartozás. "Éljen mindannyiunkban az összetartozás tudata és az egymás iránti jószándék" - mondta. Ez nemcsak a határon túl és innen élők viszonyáról, hanem itthoni kapcsolatainkról is szól. "Senkit sem lehet kizárni az összetartozásból, de mindenki ki tudja zárni magát az összetartozásból" - mondta Harrach, aki szerint a szélsőséges internetes újságokban olyan gyűlöletet lehet tapasztalni, hogy az is jelzi, ki lehet zárnia magát bárkinek az összetartozásból. Harrach ezután ünnepről beszélt, amire a jobbikos Novák Előd bekiabálta, hogy "nem ünnepelünk". "Nem Trianonról beszéltem" - válaszolta neki Harrach.

A kormány nevében Rétvári Bence válaszolt. "Vannak itt, akik Brazíliából ide tudtak érni délelőtt 11 órára, de van itt egy frakció, amelynek a tagjai csak most szállingóznak be a terembe" - szúrt oda a szocialistáknak. Ezután arról beszélt hogy az uniós csatlakozáskor bíztunk abban is, hogy lebomlanak a határok a határon túli magyarok előtt is. És elvárjuk, hogy biztosítsa a határon túli magyarok autonómiáját, mondta. Ezután korabeli politikai nyilatkozatokat idéz arról, hogy a trianoni békeszerződés igazságtalan volt. "A magyarok össze tudtak tartani, és Magyarország létezik ma is" - zárta gondolatait.

Az elempés Szabó Timea a nemzeti összetartozás apropóján megjegyezte, hogy Trianon egy feldolgozatlan trauma, amit a jobboldal kisajátított. Ezután a "temerini fiúkról" beszélt, akiket nyolc éve ítéltek el 10-15 év börtönre, mert életveszélyesen bántalmaztak egy szerb férfit, illetve Szabó szerint egy drogdílert. Szerinte az ítélet példátlanul súlyos volt, és az azt kimondó bírót az ítélet után nyugdíjazták. Az öt fiúból hármat egy vadonatúj, belgrádi börtönbe költöztették. A börtönt a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőinek tartják fenn. Az áthelyezettek semmiféle kedvezményt nem kaphatnak, nem járhatnak haza havonta - pedig ezt a Mitrovicán maradtak már megtehetik.

Szabó arról is beszélt, hogy 2011-ben nyílt levélben kért kegyelmet a fiúknak Boris Tadić akkori szerb elnöktől. A kegyelmi tanács két fiú esetében elutasította a kérelmet, a másik három büntetését viszont mérsékelni javasolta. Az elutasító végzések megérkeztek, a kegyelmi kérvények valahol elakadtak. Kérte, hogy a kormány járjon utána az ügynek.

A kormány nevében Németh Zsolt külügyi államtitkár válaszolt. "A nemzeti összetartozás és a temerini fiúk kérdése valóban összetartozik" - mondta, majd ő is megismételte, hogy június 4-ét nem gyásznapnak tekinti a kormány. "Örülnék annak, ha ön is megtanulna ünnepelni" - mondta a Harrach beszédébe bekiabáló Novák Elődnek. A temerini fiúk ügyét pedig kiemelt ügyként kezeli a magyar diplomácia. Megköszönte Szabónak az aktivitást az ügyben, szerinte ez jelzi, hogy a kérdésben konszenzus van a magyar országgyűlésben.

A kegyelmi kérvényt tájékoztatása szerint több ezren aláírásukkal támogatták. De fontosnak tartotta azt is, hogy mindenféle erőszakot elítélt a magyar kormány, így a hétvégi szabadkai attrocitást is, amikor egy kismamára támadtak rá négyen. A kegyelmi kérvényt az új szerb elnökön, Nikolićon is számon fogják kérni. Ha új kérvényt kell benyújtani, benyújtják.

A jobbikos Szávay nem az összetartozásra, hanem a trianoni békeszerződésre emlékezik. Honveszejtő, nemzetáruló kormányról és bosszúvágytól hajtott hazug győztesekről beszél. Szerinte a békeszerződés következményei a mai napig meghatározzák gondolkozásunkat. "Szomorú tény, hogy minden negyedik magyar gyermek az ország határain kívül születik" - mondta, majd a helyzet "kielégítő rendezését" emlegette. Minden bajunk forrása Trianon és az ülésnap kezdetét bojkottáló "kommunisták".

Szávay is kifogásolja, hogy ünnepnapról beszélnek a kormánypárti képviselők, amikor június 4-e valójában gyásznap. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az év többi napján is gyászolni kéne. Szerinte azok az összetartozás napjai. Ezután gúnyhatározott még egyet. A zakója hajtókáján nagy-magyarországos kitűzőt viselő Szávay szerint nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.

"A céljaink nagymértékben hasonlóak, mindannyian traumaként látjuk a trianoni békeszerződést" - mondta Rétvári, majd történelmi fejtegetésbe kezdett arról,hogy miért volt hiba belépni az első világháborúba, és miért állt ellen a tervnek Tisza István. Azért, mert nem nyerhettünk volna. Mert ha nyerünk, akkor még több nemzetiségű állam jött volna, ahol a két vezető nép méginkább kisebbségbe szorult volna. Majd arról beszélt, hogy a revizionista politika is hiba volt, de a kommunisták elhallgató hozzáállása is. Trianonról csak 22 éve lehet szabadon beszélni, ezért sincs még kibeszélve a trauma. "A mi nemzetpolitikánk senkinek kárt nem fog okozni" - mondta.

"Tisztelt elnök úr, nagyon megható, hogy ennyire hiányoztunk, hiszen nemrégiben pont elnök úr fejtette ki, hogy szégyen, hogy egyáltalán itt lehetünk" - kezdte felszólalását a szocialista Botka László, a nap első felszólalója, aki nem Trianonról beszél. Hanem a pedagógusnapról, amely szerinte ünnep helyett tüntetéseket hozott, mert "káosz uralkodik az iskolarendszerben". Botka szerint a kormány oktatáspolitikáját szakmai kérdések helyett ideológiai kérdések uralják. "2012 júniusában senki sem tudja megmondani, hogy fél év múlva ki és milyen pénzből fogja fenntartani az iskolákat" - mondta.

Botka ezután az önkormányzatok kiürítéséről beszélt, majd arról, hogy húsz rendeletnek kéne szabályoznia az iskolafenntartást, ám ezek közül a kormány még egyet sem készített el. Ahogy még a jövő évi működési terveket sem tudták elfogadni ezen rendeletek hiányában. Azt sem tudni, hogy kinek kell majd átadni az iskolákat. "Tavaly úgy fogalmaztam, hogy Szeged nem adja az iskoláit. Akkor azt üzenték, nem baj, majd elvesszük. Azóta azt se tudták kitalálni, hogy hogyan államosítsák az iskolákat" - mondta, majd arról beszélt, hogy Európában egyrészt decentralizálják az oktatást, másrészt emelik, és nem csökkentik a tankötelezettség korhatárát. "Hagyják abba, mert ha nem, a pedagógusnap a gyásznapok közé fog emelkedni" - mondta.

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár szerint "sajátos jellegzetessége" lett a pedagógusnapoknak, hogy a szakszervezetek tiltakoznak. Ennek szerinte az a célja, hogy a szakszervezetek népszerűsítsék magukat, hiszen a kormány éppen azon dolgozik, hogy csökkentse a szocialisták által hátrahagyott káoszt. "Káoszt vizionálnak ott, ahol rendezett munka folyik. Aggodalmat, félelmet ott, ahol csak bizonytalanság van" - mondta. Mert bizonytalanságérzet Hoffmann szerint is kétségtelenül van, bár semmi ok rá. Káoszt pedig az okozna, ha elhalasztanák a törvény bevezetését. Az pedig, hogy miből lesz pénz az oktatásra, majd ősszel derül ki, mondta az államtitkár.

A Fidesz új frakcióvezetője egy klasszikus lázári címadással "közös dolgainkról" beszél, de elsőként a szocialistáknak üzente, hogy nem a Fidesz hiányolta őket a teremből, hanem azok, akiknek fontos ez a nap. A Fidesz amúgy a határon túliak ügyét tartja legfontosabbnak közös dolgaink közül, ezért támogatták az EU-csatlakozást is, míg a szocialisták azért, mert majd Bécsben is lehet cukrászdát nyitni.

Ezután a 2004 decemberi népszavazásról beszélt, ahol a résztvevők többsége a kettős állampolgárságot támogatta - de a kérdés így sem kapta meg a választók egynegyedének a támogatását. Rogán szerint ettől függetlenül a szocialisták megtehették volna, hogy a parlament elé terjesztik a kérdést, de nem tették. Ezután az irigységről beszélt, amiről Orbán Viktor is a múlt csütörtökön, a kormány két éves tevékenységét értékelve. Rogán ott volt a konferencián, élőben hallgatta a miniszterelnököt. Ezután Botka felszólalására is reagált, mert szerinte a szocialisták nem beszélhetnének a pedagógusok bizonytalanságáról, mert ők vették el a 13. havi bért tőlük. A kormány nem akart reagálni.

Varga Mihály kérésének megfelelően levették a napirendről a jegybanktörvény módosítását. Levették az egészségügyi törvény módosító indítványainak határozathozatalát is. Ezt már a múlt héten is levették a napirendről.

Két kérdésben is hosszabb vita alakult ki a parlamentben a napirendről. Egyrészt a Fidesz kezdeményezésére különleges és sürgős tárgyalási rendben vitathatják meg egyes igazságügyi törvények módosítását, amely az eredeti napirenden nem is szerepelt. A javaslatot elfogadták, így a vitára kedden, a zárószavazásra szerdán kerítenek sort. Ezután a nemzeti vagyonról szóló törvény időrendben történő vitájáról kezdődött hosszú vita, némi oligarcházással. Végül Kövér László bejelentette, hogy az MSZP egy kérdésben név szerinti szavazást kért, így a határozathozatalok negyven perccel hosszabbak lesznek a tervezetnél. Most, fél órás késéssel az interpellációk következnek.