Alkotmányellenes a bírói kényszernyugdíj?

Nagy vihart kavarhat az Alkotmánybíróság ma kihirdetendő döntése a bírák kényszernyugdíjazásáról. A Napi Gazdaság értesülése szerint az AB alkotmányellenesnek találta, hogy a korhatárt 70-ről 62 évre szállította le a koalíció.

A nyári szabadságolás előtt ma ül össze utoljára a testület, de a határozat az AB eljárásrendjének megfelelően már kész van, annak csak a kihirdetésére kerül ma sor. A lap úgy tudja, hogy a tizenöt tagú testület bírái minimális többséggel döntött a kérdésben. A várhatóan ma nyilvánosságra kerülő határozat mellett hét alkotmánybíró különvéleményt fogalmazott meg – írja a Napi Gazdaság.

Az ügy alkotmányjogi érdekessége, hogy az AB kikerülése céljából a bírói nyugdíjkorhatár leszállítását a koalíciós képviselők a bírók jogállásáról szóló törvény mellett az Alaptörvénybe is beírták. A 26-os cikk szerint "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn".

Eddig az AB tartózkodott attól, hogy magát a mindenkori alkotmányt minősítse, így ha a sajtóértesülés helytálló, az fordulatot jelenthet. A konkrét nyugdíjkorhatár-csökkenést azonban a bírókról szóló törvény mondja ki, ezért lehet, hogy annak alkotmányellenessége úgy is megállapítható, hogy magáról a 26-os cikkről az alkotmánybírák semmit sem mondanak.

Az Alaptörvényt kiegészítő Magyarország Alaptörvénye átmeneti rendelkezései című kétharmados törvény 12. cikke ugyanakkor rögzíti, hogy az új  nyugdíjkorhatárt korábban vagy idén elérő bíróknak mikor kell nyugdíjba vonulniuk, így az AB-nek azzal kapcsolatban mindenképpen állást kell foglalnia.

Az ügyben a közelmúltban több szakértő is megszólalt: Lövétei István alkotmányjogász szerint a korhatár drasztikus leszállítása ugyan az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztetheti, az alaptörvénybe foglalt rendelkezések megsemmisítésére nincs lehetősége az AB-nek.

Hazai és külföldi szakértők ugyanakkor egybehangzóan állítják, a bírói kar csaknem tíz százalékát érintő döntés súlyos alkotmányossági aggályokat vet fel, a bírák tömeges nyugdíjba küldése pedig hátrányosan érinti a hazai jogrendszert.

Az Alkotmány helyébe lépett új alaptörvény, valamint arra támaszkodva a bírák jogállásáról szóló törvény kimondja, hogy a bírák szolgálati jogviszonya – az eddigi 70. életév helyett – a 62-ről fokozatosan 65 évre emelkedő általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy idén 274 tapasztalt, zömmel felsőbb bírósági bírónak kell nyugállományba vonulnia – a 2900 tagú bírói karból ennyien legkésőbb idén betöltik a 62. életévüket.

Attól, hogy valamit beleírtak az alkotmányba, még nem feltétlenül alkotmányos, és ezt az erre hivatott testület meg is állapíthatja – fogalmazott Lövétei, aki szerint az ügyben szintén vizsgált jogállási törvénynél – mint minden más törvénynél – magától értetődően van lehetősége az Ab-nek alkotmányos vizsgálatra, és ennek eredményeként a megsemmisítésre is.

A bírák nyugdíjkorhatárának drasztikus csökkentését a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága és a luxembourgi uniós bíróság is vizsgálja. A strasbourgi testülethez a Magyar Helsinki Bizottság
közreműködésével fordult 105 érintett, hogy a magyar állam ellen pert indítson, az EU bíróságánál pedig az Európai Bizottság kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, egyebek mellett a bírák nyugdíjazása ügyében. Mindkét eljárás egyik központi kérdése, hogy diszkriminatív-e a döntés.

Az AB várható döntésének fényében felmerülhet a már nyugdíjba küldött bírák "visszavételének" lehetősége, ám Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke az InfoRádióban azt mondta, mivel a felmentéseket a bírók már kézhez vették, akkor sem kerülnének vissza automatikusan állásukba, ha az AB megsemmisítené a törvényt, ez csak egyenként, munkaügyi perben történhet meg. Handó némileg elsietettnek tűnő bejelentése ugyanakkor előrevetítette, hogy az AB elkaszálja a korhatárcsökkentést.