Házi őrizetbe került Csatáry László

Házi őrizetbe helyezte a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót szerdán a Budai Központi Kerületi Bíróság.

"A Budapesti Nyomozó Ügyészség a szökés, elrejtőzés veszélye miatt kérte dr. Cs. László Lajos házi őrizetének elrendelését" – olvasható a Fővárosi Törvényszék közleményében. A kerületi bíróság úgy ítélte meg: "megalapozott a veszélye annak, hogy az idős, de mozgási és helyváltoztatási képességét tekintve még mindig jó egészségi állapotban lévő gyanúsított szabadon hagyása esetén külföldre távozna, illetve a hatóságok számára elérhetetlenné válna".

A bírósági döntés szerint az ügy megkívánja a gyanúsított rendelkezésre állásának folyamatos ellenőrzését, amely csak a házi őrizet keretei között valósulhat meg.

A harminc napos házi őrizet elrendeléséről szóló végzés a gyanúsított és védőjének fellebbezése miatt nem jogerős, de végrehajtható.

A Fővárosi Főügyészség megbízott vezetője szerda délelőtt jelentette be, hogy a nyomozó ügyészek a hajnali órákban felkeresték a lakásán a 97 éves férfit, majd gyanúsítottként kihallgatták és őrizetbe vették.

Csatáry szerda hajnalban nem lepődött meg a hatóságok érkezésén, készült arra, hogy ki fogják hallgatni. Előre leírt jegyzetekkel készült, amelyeket csatoltak is a vallomásához.

A 97 éves férfi együttműködő volt, a kihallgatásán tagadta a bűncselekmény elkövetését. Vallomásában ugyanakkor ellentmondás is mutatkozott, mivel a végén olyan érveket említett, mint hogy „paranccsal tette", „a kötelességét teljesítette".

Az ügyészség megfogalmazása szerint a kihallgatási jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy „bizonyos kijelentései alapján megállapítható hozzáállása bizonyos vallású emberek felé", amivel esetleges antiszemitizmusára utalhattak. A férfi azt állította, hogy Kanadából azért kellett hazaköltöznie Magyarországra, mert az ottani befogadási eljárásnál elhallgatta, hogy rendőrtiszt volt korábban.

A nyomozás tavaly szeptemberben indult Efraim Zuroffnak, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi irodája vezetőjének feljelentése nyomán.

A megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatóján elmondta: tekintettel arra, hogy Csatáry 97 éves, nem tartották indokoltnak a legsúlyosabb kényszerintézkedés, az előzetes letartóztatás kezdeményezését. Ugyanakkor Ibolya Tibor megjegyezte azt is, hogy a gyanúsított a korához képest jó fizikai és szellemi állapotban van.

A megbízott fővárosi főügyész sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy Csatáryt 1944-ben elkövetett cselekedetei miatt néhány év múlva a távollétében Csehszlovákiában halálra ítélték, ez azonban nem akadálya a magyar hatóságok mostani eljárásának.

Balassa Zoltán kassai történész, aki áttanulmányozta Csatáry ügyészségi-bírósági aktáját elmondta: 1948-ban a kassai járási népbíróság kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte a férfit háborús bűnösként. "Az eredeti bírósági végzés sajnos nincs meg az aktákban. Megvan azonban a büntetőeljárás adatlapja, a vádirat, a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve és egy korabeli újságcikk (Vychodoslovenská Pravda, 1948. június 9.), amely összefoglalja a lényeget" – mondta a történész.

Csatáry ügye akkor került a figyelem központjába, amikor a Simon Wiesenthal Központ áprilisban kiadta éves jelentését. Ebben a férfi Ladislaus Csizsik-Csatary néven szerepelt a tíz legkeresettebb náci háborús bűnös között, a lista elején. A Sun brit bulvárlap pedig a hétvégén írta meg, hogy a korához képest jó egészségi állapotban lévő férfi Budapesten él.