Rárepül a DK a turulra

A jobbikos Balczó Zoltán annyira fontosnak tartja a földtörvényt, hogy már a holnapi vita előtt beszélni akar róla. Például azért, mert ellentmondásokat talált a törvény preambuluma és tartalma között. Ugyanis a preambulumban vallott cél, a kisbirtok föltámasztása helyett a nagybirtokoknak és a szövetkezeteknek kedvez. Ráadásul külföldiek, mi több, izraeliek is szerezhetnének földet az új földtörvény alapján.

Balczó bejelentette, hogy a Jobbik kezdeményezi Magyarország és az EU alapszerződésének a módosítását, hogy a magyar földet tényleg ne lehessen külföldieknek eladni. "Nem akarunk palesztinná válni saját hazánkban" - mondta.

"Én azt gondolom, hogy a földtörvény vitája csak holnap kezdődik" - válaszolta a frappáns visszavágások mestere, Budai Gyula földművelési államtitkár Balczónak. Budai úgy érzi, a kormány már több intézkedést is tett azért, hogy a magyar földet megvédjék a külföldiektől. Például kezdeményezték a földvásárlási moratórium meghosszabbítását, emiatt nem vásárolhatnak 2014-ig földet Magyarországon a külföldiek. Sikerként értékelte azt is, hogy a kormány visszavásárolta a jogellenesen megszerzett nemzeti parki területeket.

Az EU-ban elvben bárki bárhol vehet földet, és bárki bárhol dolgozhat. Amikor 2004-ben beléptünk, akkor ezekből lettek a kivételek. Sok nyugati tagállam lezárta a határait a keleti (így magyar) munkavállalók elől, mi pedig ideiglenesen megtilthattuk a külföldiek földvásárlását. A moratórium 2014 április 30-án jár le.

A Fidesz vezérszónoka, Rogán Antal az államadósság okait kívánta leleplezni felszólalásában. "Beszéljünk őszintén" - kezdte hetykén, majd arról beszélt, hogy a szocialisták adósították el az országot nyolcéves kormányzásuk alatt. Magyarország GDP-arányosan sokkal több adósságot fizet vissza évente, mint a régió más országai. Mi évi 4 százalékát fizetjük be az összterméknek államadósságra, a szlovákok egy-másfél százalékát. Ezután a szuperbruttóról beszélt, amit a szocialisták vezettek be, és amit a Fidesz kivezet, mert a Fidesz a bankokat szeretné megadóztatni a nép helyett.

Rogán szerint az LMP adóemelésre készül, évi 1,5 millió forintos jövedelem a terveik szerint már 25 százalékos kulccsal adózna. Az ellenzék szerinte eltörölné a bankadót és a multikat terhelő adókat, a kiesett bevételt pedig az SZJA-bevételekből pótolná, mondta.

A kormány nevében Cséfalvay Zoltán értett egyet nagyon Rogán Antallal. "Az LMP a társasági adó emelésére is készül" - egészítette ki készségesen a Fidesz frakcióvezetőjének a mondandóját. Ezt abból olvasta ki, hogy az LMP újra ötvenmillió forintra csökkentené félmilliárdról a társasági adó kedvezményes kulcsának alapját. Újra elhangzott, hogy ha három százalék alatti a hiány, akkor csökken az adósság. Cséfalvay szerint az eredendő bűn az, hogy az ország nem saját valutájában adósodott el.

Ha alaposan figyelt, észervehette, hogy alig egy óra alatt két eredendő bűnt is találtak a politikusok ma a parlamentben. Tóbiás József (MSZP) szerint az egykulcsos adó az eredendő bűn, Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint viszont a devizában történt eladósodás. Ön szerint melyik?

A szocialista Lukács képviselő szerint köztudott, hogy a kormány alkalmatlan, nem is érti, miért kell pénzt költeni ennek bizonyítására. Szerinte ugyanis erről szól az IMF-kampány, amiben a kormány hirdetésekben utasítja vissza az általa kitalált IMF-es követelések teljesítését. A kormány amúgy szerinte a gazdagoknak adná a szegények pénzét, a magukat szabadságharcosnak képzelő miniszterek háborújának árát pedig a nép fizeti meg. "Mennyibe kerültek a hirdetések, miből finanszírozták" - tett fel végül egy kérdést is.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A kormány nevében maga az IMF-ügyi miniszter, Varga Mihály válaszolt. Szerinte Lukács nem is azt az interpellációt olvasta fel, amit benyújtott, mert abban "az a tacepaó, amit itt felmutatott, nem is szerepelt" - mondta. Amúgy szerinte a kormányt a kormány hatalmazta fel arra, hogy tájékoztassa a lakosságot. A lakosságot pedig azért kell tájékoztatni, mert az ellenzék manipulálta a közvéleményt. Szerinte az MSZP-nek inkább a nyugdíjak csökkentése és a családtámogatások elvétele ellen kéne tiltakoznia. Felszólalását őszödibeszédezéssel zárta.

Lukács leállamtitkározta Varga minisztert, és elutasította a válaszát, a kormánytöbbség viszont elfogadta.

Nem véletlenül hangzik kínaiul, mert kínaiul falragaszt jelent.

Elszabadult buldózert vízionált interpellációjában a jobbikos Z. Kárpát Dániel. Attól tart ugyanis, hogy a hitelkárosultak a tél végére már a fűtést se tudják majd fizetni. Milliós nagyságrendűre becsülte a közműdíj-tartozást felhalmozók táborát. Szociális összeomlásról, kataklizmáról beszélt, amit a kormány nemhogy megakadályozna, még fokoz is a tervezett megszorításokkal. "Milyen segítő kezet nyújtana a kormány a bajba jutottaknak" - kérdezte, és javasolta, hogy vezessenek be kilakoltatási tilalmat.

"Amit ön mond, az valós, igazolt, aktuális volt két évvel ezelőtt. De most már lejárt lemez" - válaszolta Z. Kárpátnak Rétvári Bence, igazságügyi államtitkár. Azt ugyanakkor elismerte, hogy már nincs kilakoltatási moratórium, de szerinte nem is lehetett azt a végtelenségig fenntartani. Azzal viszont elbüszkélkedett, hogy állami beavatkozással és a hatósági árral elérték, hogy a gáz már ne dráguljon.

Z. Kárpát nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Az elempés Szél Bernadett témája is a megszorítás, azon belül is a segélyplafon bevezetése. Szakpolitikai nonszensznek minősítette az indoklást, hogy a segélyek összege ne érhesse el a munkabér szintjét. Szerinte a 20-30 ezer forintos tételek legfeljebb akkor érhetnék el a minimálbér szintjét, ha hónapokon át összetorlódnának. "A legkiszolgáltatottabb emberek kárára" tervez "pénzbehajtást" a kormány, mondta. "Leplezetlen pénzbeszedési szándék" - ismételte meg újra.

"Ön szerint normális állapot, ha valaki szociális segélyből él éveken, évtizedeken át? Normális az, hogy több pénzhez lehet hozzájutni segélyből, mint munkából?" - kérdezett vissza Halász János államtitkár. Állítása szerint Pusztaottlakán több százan követelték Szél Bernadettől, hogy ne szidja a kormányt. Ezután arról beszélt, hogy a kormány mindenkinek munkát akar adni.

Szél nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Úgy, hogy az LMP példaként hozta fel korábban, hogy ott embertelenül bánnak a közmunkásokkal, és éppen Szél Bernadett foglalkozott ezzel, mondenkori rabszolgaságnak nevezve az ottani helyzetet. A Békés megyei település önkormányzata visszautasította ezt.

A szocialista Sós Tamás azért aggódik, hogy a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban az elmaradt béremelés a betegellátás kárára mehet. Ugyanakkor Szócska Miklós államtitkár egy interjúban megigérte, hogy pótolják a béremelést. Ha igen, mikor, kérdezte.

A kormány nevében válaszoló Halász János szerint egyrészt idén már emelték 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét, másrészt még 27 ezerét emelni fogják. "Önök 2003 óta egyetlen egyszer sem emeltek bért az egészségügyben" - vágott ezután vissza a szocialistáknak. Sőt, még kórházakat is bezártak, Sós pedig még a vizitdíjat is megszavazta. "Az önök rendszere átláthatatlan és pazarló volt, ez volt az örökség, amit nekünk hagytak" - mondta. Majd elővette a Hospinvest ügyét, de nem részletezte. A kormány célja amúgy a működő egészségügy.

Sós nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Ez lehet a titka, hogy ott nem volt most béremelés. A kórházat a Medical Investments Zrt. működteti. A részletekről olvassa el a heol.hu cikkét.

A jobbikos Rubi Gergely a nyáron Csókakőn történtekről kérdezte a belügyminisztert. A rendőrség úgy értesült, hogy augusztusban gárdistákat avattak volna Csókakőn, de nem. Rubi szerint ezáltal a rendőrség indokolatlanul és alaptalanul korlátozta a csókakőiek alapvető jogait. Rubi szerint az is aggályos, hogy Csókakőt műveleti területté nyilvánították, mert szerinte csak a honvédség nyilváníthat bármit is műveleti területté, és csak akkor, ha ott éppen hadat viselnek.

"Bűncselekmény a rendőrség fellépésének köszönhetően nem történt" - jelentette ki válaszában Kontrát Károly belügyi államtitkár. Vizsgálat nem indult, az ügyet a rendőrség lezártnak tekinti. Az államtitkár szerint Csókakőt nem nyilvánították műveleti területté. Műveleti körzetté nyilvánították, azt pedig szabad.

Rubi nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

"Csak bízom benne, hogy nem politikai mondanivalójának hiánya vezeti önt hétről hétre álbalhék keltésére" - válaszolta Navracsics Tibor igazságügyi miniszter. Bízik benne, hogy idővel a Demokratikus Koalíció is elfogadja, hogy a turul nemzeti szimbólum.

"Amit ön is tud, mert talán nem szellemi restségből nem kifogásolta a Nemzetvédelmi Egyetem, vagy a Nemzetbiztonsági Hivatal címerében a turult" - mondta, emlékeztetve, hogy a nemzetbiztonsági bizottság elnökeként még Vadai is elfogadta, hogy a turul nemzeti szimbólum.

"Amit valóban használtak rossz célokra is. De más nemzetnél is nehéz olyan szimbólumot találni, amivel időről időre ne éltek volna vissza" - mondta. Kérte Vadait, hogy tisztelje azokat, akik szimbólumként tisztelik a turult. "Azért vagyunk magyarok, mert nem azt nézzük, ki milyen származású. Mindenkit magyarnak tekintünk, aki jót akar" - mondta a fideszesek vastapsától kísérve.

Vadai nem fogadta el a választ, a kormánytöbbség igen.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

"Banerium quoque regis Ethelae, quod proprio scuto gestare consueverat, similitudinem avis habebat, quae hungarice turul dicitur, in capite cum corona."

Innen ered a turul-kultusz.

Ez magyarul úgy szól, hogy "Etele király címerén is, melyet tulajdon pajzsán szokott volt hordani, koronás fejű madár volt ábrázolva, melyet magyarul turulnak hívnak".

Ez az 1360 körül készült Képes Krónikában van benne.

a parlament az azonnali kérdésekkel folytatja munkáját. Mivel a héten a miniszterelnök nem válaszol ilyenekre, ezeket nem is közvetítjük. Hamarosan összefoglaló cikkel jelentkezünk, a ma elfogadott törvényekről abban tudósítunk majd.