További Belföld cikkek
A fordulópont 2002. október 23. volt, ekkor beszélt először Orbán Viktor a teljes Erzsébet teret, az Andrássy út Operáig tartó szakaszát és az Erzsébet térre befutó nagyobb utcák bevezető szakaszait megtöltő tömeg előtt. Fél évvel jártunk a Fidesz elveszített választása után, ekkor váltak megszokottá a Kossuth téri óriásgyűlések és ekkor aktivizálódnak a polgári körök. A Fidesz gyűlése pedig, a jelentős tömegbázissal a háta mögött, a kormányzati évek után először volt nem szükségszerűen ciki állami ünnep, hanem egy ellenzéki párt rendezvénye.
![2002. október 23.Az 1956-os forradalom és szabadságharc 46. évfordulóján a Szövetség a Nemzetért Polgári Kör ünnepi menetet szervezett a Terror Házától az Erzsébet térig ahol az összegyűltek előtt Orbán Viktor volt miniszterelnök mondott beszédet.](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/344/3444/34447/3444792_b9e47089d6c34df1c95a6889171366a7_wm.jpg)
Magyarországot sosem fogják legyőzni
“Ne féljetek, amíg együtt leszünk ezen az úton, Magyarországot soha nem fogják legyőzni, mert mi minden nap újrakezdjük” - mondta akkor Orbán Viktor.
Közben a másik oldalon is zajlott az élet, az MSZP koszorúját az MTI tudósítása szerint széttépte egy 150-200 fős csoport a Rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellájában szerdán. A csoport később bekiabálásokkal és fütyüléssel az SZDSZ ünnepségét is megzavarta. Az MSZP koszorúját még az SZDSZ rendezvénye előtt ismeretlenek fehér lepedővel letakarták, és ráírták, hogy gyilkosok.
Szijjártó nagy pillanata
1988-ban még feloszlatták a Fidesz budapesti megemlékezését. A kilencvenes években a Fidesz ünnepségei jellemzően jóval kisebbek voltak, és gyakran tartották Budapesten távol. 1995-ben például Pápán beszélt Orbán Viktor, és azt mondta, a “polgári pártok összefogására van szükség, hogy az immár második szabad választásának következményeiben csalódott Magyarország ne a kétségbeesés, a kiábrándultság, a reménytelenség és a mindent felforgató radikalizmus, hanem az újrakezdést, sikert ígérő lehetőség felé forduljon”. “Olyan világ eljövetele fenyeget, amelyben a felül lévők gyermekei érdemüktől függetlenül mindig felül lesznek, és akik ma alul vannak, azoknak a gyermekei is ott maradnak” - mondta ekkor. Ez volt az a beszéd, amit hallgatva az akkor még gimnazista Szijjártó Péter elhatározta, hogy Orbán mellett akar dolgozni. Érdekesség: ugyanekkor Torgyán József arról beszélt, Magyarország a liberalizmus igája alatt nyög.
Visszanézve feltűnő, hogy még 1997-ben, a választás előtti évben is csak az Uránia mozit töltötte meg a Fidesz október 23-án. Akkori beszédében Orbán a politika fontos kritériumai közé sorolta, hogy “az előremenetel a tehetség és ne a korrupció, vagy az elvtársi uram-bátyám összefonódások függvénye legyen”.
A hétfejű sárkány
1998-ban döntött aztán a Fidesz-kormány arról, hogy a hivatalos állami megemlékezések sorába tartozzon a műegyetemi megemlékezés. Az első ünnepségen Orbán Viktoron és a kormány tagjain kívül Göncz Árpád köztársasági elnök is jelent volt.
Ugyanekkor az október 23-át szintén minden évben megünneplő MIÉP gyűlésén Csurka István arról beszélt, Istennek tervei vannak velünk. “A kijelölés 42 éve megtörtént. Ha akkor egy hétfejű sárkányt legyőztünk, le kell győznünk a globalizmus és a liberális kozmopolitizmus ezerfejű sárkányát is."
2006-ig minden más volt
"A Fidesz felszólítja az MSZP-t, hogy ne rontsa el az ünnepet és őrizze meg október 23. méltóságát. Miközben a szocialisták álságos módon a megbékélésről beszélnek, a werberi stratégiának megfelelően már az ünnep estéjén gyűlöletet szítanak.” Ez egy hamisítatlan kétezres évek eleje-hangulatú nyilatkozat Révész Máriusztól 2003-ból. Révész Lendvai Ildikóra reagált, aki azt mondta, “Orbán Viktor saját tábora harci szellemének felcsigázására igyekezett felhasználni a Fidesz és az MDF Széna téri megemlékezését” abban az évben. Hasonló hangulatban teltek az évtized első felében a megemlékezések, a következő fordulópont természetesen 2006 volt.
2006. október 23-án egy hónappal jártunk az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése, a kialakult belpolitikai válság és az első zavargások után. A Fidesz az Astoriánál tartott tömeggyűlést, ami rendben le is zajlott, az innen távozó tömegbe azonban a rendőrség belevezette a Deák téren randalírozókat. Az összekeveredett embertömeget a rendőrök brutális túlkapásokkal oszlatták fel, sokan megsérültek a békés tüntetők közül is. Az események rányomták a bélyegüket a következő évek politikai eseményeire, a nemzeti ünnepek hangulata is megváltozott egy időre.
Az elszámoltatás ígérete
Egy évvel később, 2007-ben újabb összecsapások zajlottak, nagyjából kétszázan csaptak össze a rendőrséggel Budapesten. Orbán akkor már elszámoltatást ígért a 2006-os események elkövetőinek, felbujtóinak és értelmi szerzőinek. Egyúttal már a 2008-as “szociális népszavazásra” készült és azt mondta, ez olyan egységet hozhat, amire nem volt példa 1956 óta Magyarországon. Nyakó István MSZP-szóvivő akkor is azzal vádolta Orbánt, kampánycélokra használja az ünnepet, ami szerinte bűn.
A következő fordulatot már 2011 hozta, ekkor ugyanis már nem a Fidesz, hanem az Egymillióan a sajtószabadságért-csoport hozott össze több tízezres tömeget, éppen a kormány elleni tiltakozásul. Orbán Viktor akkor brüsszeli teendői miatt nem volt Budapesten, nélküle pedig nem vállalta be a nagygyűlést a Fidesz.
![](https://kep.index.hu/1/0/344/3443/34439/3443990_96a0668621bdce7fe69cba3e2a3405aa_wm.jpg)
2012 újabb fordulópont lesz abból a szempontból, hogy először lesznek az utcán teljesen eltérő szándékú, de külön-külön is tízezres tömegek.