Tovább pereskedhetnek a nyugdíjazott bírók

Semmilyen változást nem jelent a nyugdíjazott bírók ügyében az Európai Bíróság múlt heti döntése, mellyel diszkriminatívnak nyilvánította a bírók nyugdíjkorhatárának leszállítását – közölte az Országos Bírói Hivatal (OBH) sajtóirodája. Az OBH csak akkor lép, ha a júliusi alkotmánybírósági és a mostani luxemburgi döntés nyomán új jogszabály születik, addig a hatályos jogszabályok szerint jár el.

Az OBH fellebbez, Áder kinevez

Az OBH tartja magát az eddigi gyakorlathoz: a jogviszonyok rendezésére csak peres eljárásokban kerülhet sor. A nyugdíjazott bírók által indított és megnyert munkajogi pereket pedig, ha szükséges, megfellebbezik, mivel a hivatal szerint a bíróságok csak az eljárás jogszerűségéről dönthetnek, a bírók visszahelyezéséről nem.

Ezt az álláspontot azonban nem mindenki osztja: két zalai bíró hamarosan ismét elfoglalhatja korábbi pozícióját, mivel a Zalaegerszegi Törvényszék két hete jogerősen is úgy rendelkezett, hogy a jogsértést a tisztségük visszaállításával lehet csak orvosolni. Az ítéletek alapján az OBH-ajánlására az államfő köteles lesz ismét bíróvá kinevezni őket.

Milliárdokba kerülhet a hercehurca

Az OBH tájékoztatása szerint összesen 164 bíró kért jogorvoslatot a nyugdíjazása miatt. A munkaügyi bírósági eljárások önmagukban is költségesek, de a bírók elmaradt illetményéért (és azok kamataiért) járó kártérítésekkel együtt várhatóan milliárdos terhet rónak az adófizetőkre.

Ehhez jön hozzá annak a mintegy 150 bírónak az ügye, akik a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságához fordultak. Közülük 110-et a Magyar Helsinki Bizottság és Karsai Dániel ügyvéd képvisel együtt. Karsai szerint Strasbourgban is elmarasztalás várható, különösen a luxemburgi döntés után, és az összesített kártérítési összeg itt is elérheti a milliárdos nagyságrendet.

Hézagos a bírókról szóló törvény

A luxemburgi döntés köti a munkaügyi bíróságokat: ha egy érintett bíró a hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva indított munkajogi pert, meg kell állapítani a jogsértést – mondja Horváth István ügyvéd, munkajogász. A jogkövetkezmények azonban szerinte már nem ilyen egyértelműek.

A bírák jogállásáról szóló 2011-es törvény ugyanis nem részletezi, hogy pernyeréskor milyen esetekben kell a bírót visszahelyezni, másrészt nem szabályozza  a visszahelyezés feltételeit sem. Nem világos, hogy ugyanoda kell-e visszahelyezni, ahol ítélkezett, és (ha volt neki) vissza kell-e kapnia korábbi vezetői pozícióját. Ezt a munkajogász egyértelmű joghézagnak tartja.

Hova kerüljön vissza a bíró?

A törvényszöveget Horváth szerint nyelvtanilag lehet úgy is értelmezni, hogy abba a székbe kell visszahelyezni, ahol a jogviszony megszűnésekor dolgozott, ám nem biztos, hogy az összes bíróság ugyanerre a következtetésre jut.

Kende Tamás nemzetközi jogász szerint az Európai Bíróság ítéletéből az következne, hogy először vissza kell helyezni az eredeti pozíciójukba (kollégiumvezetőt a kollégiumvezetői pozícióba) a nyugdíjazott bírák közül azokat, akik arra igényt tartanak, és az államnak olyan szabályozást kell alkotnia, ami megfelelő felkészülési időt hagyva, fokozatosan, több lépcsőben nyugdíjazza az érintetteket.

Lesz-e új törvény a rendezésről?

Kende úgy véli, hogy az ügy az egyéni és a bírósági szervezeti szinten is a kártalanítások és/vagy kártérítések jogszabályba foglalásával és kifizetésével oldható meg a legegyszerűbben és leggyorsabban. A jogsértő állapotot csak a bírák szolgálati viszonyának feltétel nélküli helyreállításával lehet orvosolni – szögezte le hétfői írásában az alkotmányjogász exállamfő is.

Sólyom László szerint az állami jogsértés következményeit nem lehet a károsultakra terhelni: őket az eredeti állapot helyreállítása illeti meg, minden egyéb feltétel nélkül, az uniós jog sérelme pedig mindaddig fennáll, amíg valamennyi bíró jogsérelmét nem orvosolják.

Csakhogy az Alkotmánybíróság (Ab) júliusi döntésekor Orbán Viktor azonnal leszögezte: marad a szabályozás, a luxemburgi döntés hírére pedig sajátosan dacos stílusban reagált. A kormány közleményben vette tudomásul a döntést, de nem reagált érdemben, így arról sem nyilatkozott, szükségesnek látnak-e jogszabálymódosítást.  Az adófizetőknek mindenesetre a bírók egyéni igényérvényesítése a legdrágább megoldás, mivel így nyúlnak a legtovább a perek, és így lesz a legmagasabb a bíráknak fizetendő kártérítés összege.

Káosz lesz a bíróságokon

A nyugdíjazott bírák a jelek szerint kénytelen lesznek mégis végigvinni a pereket, hogy visszakapják bírói címüket és korábbi beosztásukat. Ám ha sikerrel is járnak, a problémáiknak még nem lesz vége.

Azt több, az Indexnek nyilatkozó bíró is elismerte, hogy a bírósági szervezetekben káoszt fog okozni a bírók visszahelyezése korábbi posztjukra. A 65 év feletti, idén nyugdíjazott bírók többnyire vezető beosztásban dolgoztak; visszatérésükkor ők és a helyükre lépett bírók is rendkívül kényelmetlen helyzetbe kerülnek.

Ha számítottak is rá a frissen kinevezettek, hogy elődeik jogszerűtlen elmozdítása miatt még változhat a helyzet, a korábbi vezetők visszaérkezése teljesen felborítja a szervezeti hierarchiát – mondja a jogszociológus Fleck Zoltán. Szerinte a törvényhozás, az OBH, a bíróságok és persze a bírók okos kompromisszumra lenne szükség: arra, hogy az érintettek a bírói címük visszaszerzése mellett magas presztízsű, nem lealacsonyító munkát végezhessenek, és így a vezetői poszt lehetőleg már ne legyen olyan fontos a számukra.

Új szempont: a fiatalítás

Kende Tamás úgy értékeli, hogy az EU bírósága alapvetően megértő volt a magyar állammal szemben: elfogadta, hogy a fiatalok helyzetbe hozásának célja – a bírói korfa módosítása – akár legitim indokul is szolgálhat a bírák tömeges nyugdíjazásához. A luxemburgi testület szerint elsősorban a megvalósítással volt a baj: az új szabályokat azért minősítették uniós irányelvbe ütközőnek, mert meglepetésszerű bevezetésük nem hagyott az érintetteknek elegendő felkészülési időt és így a törvény nem felelt meg az arányosság kritériumának.

A jogász a bíróság ítéletének szövegét azért is érdekesnek tartja, mert a fiatalítás igénye nem szerepelt sem a magyar állam hazai  kommunikációjában, sem a bírák jogállásáról szóló törvénymódosítás indokolásában. Az ítélet szerint mégis erre hivatkoztunk az uniós kötelezettségszegési eljárás során a Bizottsággal folytatott levelezésben, és a luxemburgi bíróságnak benyújtott beadványokban. (A fiatalítás fontosságáról nyilvánosan csak Darák Péter, a Kúria elnöke beszélt megválasztásakor, tavaly decemberben.)

Mit lép Brüsszel és Luxemburg?

A nemzetközi jogász szerint nem egyértelmű, hogy az érintett bírák visszahelyezés nélküli, egyszerű kártalanításával meg lehet-e felelni a luxemburgi  ítélet előírásainak. Az ítéletből ugyanis az érintettek kártalanításával történő rendezés lehetősége nem következik.

Ha az állam nem tesz megfelelően eleget az ítélet rendelkezéseinek, az Európai Bizottság új kötelezettségszegési eljárást indíthat, melynek végén Magyarországot meg is büntethetik. A kötelezettségszegési ügyekben az Európai Bíróság által kirótt bírság a napi több százezer vagy egyszeri több tízmillió eurót is elérheti, sőt, lehetséges a kettő kombinációja is.

Ha Magyarország nem alkot új törvényt a bírák nyugdíjazásáról, az Európai Bíróság megbírságolhatja. Ez az eljárás azonban szinte a végtelenségig húzható, ha a törvényhozás ismét olyan jogszabályt alkot, amivel kapcsolatban felmerül az uniós kötelezettségszegés gyanúja.

Magyarországot Kende Tamás szerint leghamarabb két-három év múlva bírságolhatják meg, ám azt amúgy sem tartja valószínűnek. Ugyanis ha – miként az valószínű – a közeljövőben a Parlament újraszabályozza a kérdést, akkor a módosítást vita esetén az Európai Bizottságnak, és a luxemburgi bíróságnak is ismét meg kéne vizsgálnia. Vagyis valószínűbb, hogy a Bizottság az új szabályozást nem egyszerű szabályszegésként fogja értékelni, hanem új jogértelmezési kérdésnek.

Hozzá kell nyúlni az alaptörvényhez

Brüsszelt és a luxemburgi bíróságot ugyanakkor nem érdekli, hogy az Alaptörvényt, az átmeneti rendelkezéseket vagy sarkalatos törvényt kell-e módosítani: csak az számít, hogy a szabályozás egésze megfelel-e az irányelveknek. Így ahhoz, hogy a magyar jog megfeleljen az ítéletnek, az alaptörvényt hatályba léptető átmeneti rendelkezések 12. cikkét is minden valószínűség szerint módosítani szükséges - mondja Kende Tamás. Ugyanennek fontosságát hangsúlyozta cikkében Sólyom László is.