Orbán kész megvédeni Steiner Pált

Az elsőként szót kapó Lukács Zoltán (MSZP) a Századvég csoport 3,1 milliárdos, de titokban tartott tanácsadói szerződéseiről beszélt. Lukács szerint Orbánnak utasítást kell adnia  a Századvég tanulmányainak nyilvánosságra hozatalára, hogy kiderüljön, mire ment el a pénz.

Az MSZP ötször ennyit költött

A miniszterelnök szerint feleannyi pénz elég lesz külső tanácsadásra, mint amennyit az MSZP-kormány költött. "Még az egyötödénél sem tartunk". Orbán ígéretet tett rá, hogy a kormány minden megfogadott tanácsot nyilvánosságra hoz, de az elvetett, vitákat hozó javaslatokat nem adják ki. Lukács nem értett egyet azzal, hogy lesz olyasmi, ami titokban marad. Orbán szerint viszont a jogszabály határozza meg, hogy mit kell nyilvánosságra hozni.

Volner János (Jobbik) a gazdaság állapotáról kérdezte a kormányfőt. A képviselőt aggasztják a megszorítások és a magyar gazdaság lejtmenete. 1506 milliárd forinttal nőtt a választás óta az államadósság, elvették a nyugdíjpénzeket, mélyponton a beruházási ráta, menekül a tőke is, csökken a GDP, pörög az infláció, a hiány tartásához kivéreztetik a lakosságot.

Orbán szerint rengeteget foglalkozott a kormány a magyar gazdaság fellendítésével. Közölték hogy nem lesznek további megszorítások, megőrzik a nyugdíjak értékét, az európai trenddel szemben nő a családtámogatás és megőrizték értéküket a nyugdíjak. Az államadósságot a GDP százalékában csökkent, a tőke nem menekül, hanem jön, Németországból például ötmilliárd euró.

Volner kifogásolta, hogy Orbán nem mondott egyetlen törvényt sem, ami az ipari teljesítményt segítené. A zsugorodó torta elosztásáról folyik a vita, és nem az ipar fellendítéséről. Orbán elismerte, hogy a magyar kkv-k beruházásai csökkennek, de a családok, az önkormányzatok és közintézmények kimentése után a vállalkozókat is kimentik majd a devizahitelek csapdájából.

A nem hajléktalanok jogai sem csorbulhatnak!

Szabó Tímea (LMP) az Alkotmánybíróság döntését idézte, ami megsemmisítette a hajléktalanok büntetését lehetővé tévő törvényt, amire Orbán akkor úgy reagált, hogy az önkormányzatoknak meg kell hagyni a jogot, hogy kitilthassák közterületeikről a hajléktalanokat. Vajon elfogadja-e Orbán az Alkotmánybíróság döntéseit?

Orbán kifejtette, hogy a kormány gondoskodott róla, hogy senkinek se kelljen szabad ég alatt telelnie. Tiszteletben tartja, de életszerűtlennek nevezte az Alkotmánybíróság döntését. A megyei jogú városokban ezért nemzeti konzultációt indít a kérdésben, és ha a többség akarata eltér az AB ítéletétől, akkor úgy módosítják az alkotmányt, hogy ne lehessen alkotmány-ellenes a hajléktalanok kitiltása. Az alkotmány emberi alkotás, tisztelni kell, de életszerűnek is kell lennie.

Szabó Tímea szerint Orbán nem tiszteli az Ab döntését, ha megváltoztatja az alaptörvényt. Szerinte a nemzeti konzultációk agyzsibbasztóak és feleslegesen drágák. Nem a szegények ellen, a szegénység ellen kellene küzdeni. "Ebben az országban 3 millió szegény ember él, segítsen rajtuk!"

Orbán egyetért, hogy a hajléktalanság ellen küzdeni kell, és köszöni a karitatív szervezetek segítségét. De szerinte a nem hajléktalanok jogait se lehet csorbítani a hajléktalanok érdekében.

Mi, magyarok

A napirend előtti felszólalásokat folytatva a szocialista Steiner Pál azonnali kérdésében is a vasárnapi tüntetéssel foglalkozott. Szerinte Németh Zsolt külügyi államtitkár túl puhán válaszolt Gyöngyösinek a parlamentben, amikor csak annyit mondott, hogy nem támogatja az ilyen lista összeállítását. Steiner szerint Németh gyáva, alkalmatlan a feladata ellátására, Orbánnak le kell váltania.

Orbán megvédte Némethet, aki szerinte mindig kiállt a kisebbségek, az elnyomottak mellett. Orbán egyetért abban, hogy vállalhatatlan volt Gyöngyösi felvetése. "Ameddig ezen a helyek állok, Magyarországon senkit sem érhet bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt", mondta, hozzátéve: "mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat." Steiner kérte, hogy Orbán hagyja abba a kettős beszédet, emlékeztetve, hogy a vasárnap felszólaló Rogánt 2010-ben a Belvárosban a Jobbik is támogatta. Orbán erre azt mondta, hogy Steiner mindig számíthat rá, hogy megvédi.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel aggódik, mert csökkenni látszik az EU-támogatások kerete a következő hétéves ciklusban, de a tagállamok szuverenitása is csökken. A kivándorlást "emberi erőforrás-szivattyú"-nak nevezte. Orbán elismerte, hogy a csatlakozási népszavazás nem arról az EU-ról szólt, amely most rajzolódik ki, de a gyors változásokkal egy újabb népszavazás se tudna lépést tartani. A kormány mindig egyeztet a pártokkal az uniós csúcsok előtt, az eurozónához pedig az alaptörvény miatt úgyis csak kétharmaddal lehetne majd csatlakozni.

Z. Kárpát szerint Orbánék feladják az ezeréves harccal kivívott szabadságot, Orbán viszont kijelentette, hogy a magyar érdekeket az EU-ban kell megvédeni.

Jöhet a cigányügyi bizottság

A szocialista Harangozó Gábor szerint az EU-val nem harcolni kell, hanem tárgyalni, Orbán politikájának a kudarca, hogy 30 százalékkal csökkenhetnek a hazánkba jutó uniós források. Orbán erre Kovács László volt uniós biztoshoz irányította Harangozót, aki szerint viszont a kudarcot Orbán hozta össze, és ő is fog érte megfizetni.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) a cigányügyi vitanapról hiányolta a miniszterelnököt, és azt kérdezte, szerinte a vitanappal megoldódott-e a probléma. Orbán kijelentette, hogy a vitanapok még nem nyerték el igazi értelmüket, kéne valami összegzés vagy határozat, de ez nem az ő, hanem a képviselők dolga. Mirkóczki eseti bizottság felállítását javasolta, "megfontoljuk" – válaszolta erre Orbán.