Albert, Lipót
3 °C
12 °C

Visszahozzák a Rákosi-rendszer agitpropját?

2012.12.05. 08:57
Az Orbán-kormány oktatási reformja senkit sem akar ideológiailag nevelni, és a Nemzeti Alaptantervből sem vettek ki semmit. Nem akarnak egyetlen pedagógust sem elbocsájtani, de akik tényleg alkalmatlanok a pályára, azokat könnyebben ki lehet majd rúgni. A magyar köznevelési rendszerről tartott konferencián nemcsak az derült ki, hogy oktatási kérdésekben is jól lehet „elmúltnyolcévezni”.

„Nevelni csak demokráciában lehet. Ha valaki attól fél, hogy a Rákosi- vagy a Kádár-rendszernek az agitpropját akarjuk visszahozni, bár vannak ilyen politikai erők, ezt nem akarom megcáfolni, de az nem a jelenlegi kormánypártok közé tartozik” – kezdte a kormány oktatáspolitikájáról szóló előadását Thaisz Miklós, az Oktatásért Felelős Államtitkárság tanácsadója.

A Méltányosság Politikaelemző Központ és a Történelemtanárok Egyletének (TTE) Közoktatás és/vagy köznevelés? címmel tartott keddi konferenciáján az államtitkárság tanácsadója rögtön leszögezte, előadásában csak egyetlen „elmúltnyolcévezős” dia lesz, de ez is csak azért, hogy érthető legyen az oktatási kormányzat hozzáállása a reformokhoz.

Elmúltnyolcév I.

Összefoglalva a kormány eddig lépéseit, amit az oktatásban végbement, elsőként az iskolák állami fenntartásba vételét nevezte meg. Thaisz Miklós arra ugyan nem tért ki, hogy hogyan oldja majd meg a kormányzat, hogy a várakozásaikhoz képest túl sok településadná át iskolájának működtetését, de hogy miért van szükség az állami fenntartásba vételre, több indokot is felhozott.

A rendszerváltás óta olyan nagy változások történtek a nevelés-oktatási intézmények finanszírozásában és az önkormányzatok helyzetében, ami miatt a magyar önkormányzati rendszer nem működik tökéletesen. Ráadásul míg 2002-ben az állam egy általános iskolás gyerek után 187 ezer forintot fizetett, 2009-re 145 ezer forintra csökkent ez az állami hozzájárulás mértéke. A fenntartásba vétellel azonban az állam garanciát vállal majd, ami az „iskolákban történik”, és nevelő-oktató munka színvonalát is javulhat. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 198 járási szintű tankerületen keresztül látja el a fenntartói feladatokat, így nem igazak azok a vádak, hogy túlzott centralizációt hajtanának végre, tette hozzá Thaisz Miklós.

Az oktatási szakember az állami fenntartásba vétel szükségességét alátámasztandó, egy 2006-os Pisa-felmérést hozott, amely szerint a tanulók közötti képességkülönbségek 70 százaléka az iskolák közötti különbségekből fakad. Azaz az iskola nem tudja kompenzálni az otthonról hozott hátrányokat. „Most még nem tudjuk megmondani, hogy az állami fenntartás jobban tudja majd biztosítani az esélyegyenlőséget, de azt ki tudom jelenteni, ami az elmúlt nyolc évben történt, mindent biztosított, de az esélyegyenlőséget azt aztán nem” – jegyezte meg.

Elmúltnyolcév II.

Hogy miben jelent újdonságot a 2013-tól hatályos Nemzeti Alaptanterv (NAT), az oktatási tanácsadó kijelentette, nem vettek ki belőle semmit, csak a hangsúlyok tolódtak el. „Nehogy azt higgyék, hogy szétvertünk bármit. Érdem nem vettünk el semmit abból, amit az elmúlt nyolc évben csináltak, amiben volt sok előremutató reform is. Annyit csináltunk, hogy hozzátettünk kötelezően megtanítandó műveltség tartalmakat. Szó sincs ideológiai nevelésről. Nem akarunk senkit sem megtéríteni” – mondta.

Az oktatási reformok tartalmi elemeinek egyik fontos része, hogy a sikeres érettségihez 20 helyett 25 százalékot kell majd elérni a ketteshez, amitől bár nem lesz nagyobb a színvonal, ez nem „csodarecept”, de nem is az a cél, mint Romániában, ahol a diákok fele megbukott. A minimális szigorítással azt szeretnék üzenni a pedagógusoknak és a diákoknak, hogy az érettségi egy olyan fontos vizsga, aminek meg kell adni a méltóságát. (Egyébként az államtitkárság még 2010-ben azt tervezte, hogy hat érettségi tárgy legyen, köztük egy természettudományos tárgy, amit azonban a társadalmi konzultációk után elvetették.)

Harmadik területként a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, mint a NAT új elemét részletezve Thaisz Miklós elmondta, Európában mindenhol van egyfajta külső szakmai ellenőrzés. Magyarországon ez 1985-ben megszűnt. 2013 szeptemberétől viszont elindul a pedagógusok, intézményvezetők és az intézmények egységes, ötévenkénti szakmai ellenőrzése.

A pedagógus életpálya-modellt szívügyének nevezve az államtitkárság tanácsadója kifejtette, a tanárok anyagi helyzete és társadalmi megbecsülése tragikus, ám mégsem szociális érzékenységből akarják bevezetni az életpálya-modellt. Fő céljuk nem pusztán egy béremelés, hanem ezzel párhuzamosan egy új típusú munkarend és egy minősítési rendszer kialakítása, amely jobb munkára ösztönzi a tanárokat. Ettől azt is reméli az oktatási kormányzat, hogy több fiatal választja majd a pedagógusi pályát, és kevesebb lesz a pályaelhagyó.„Annak a pedagógusnak, aki szívvel-lélekkel látja el a feladatát, nincs mitől félni, viszont annak, aki nem, kétségtelen, egy nagyobb követelménynek kell megfelelni. Nincs szó, hogy emiatt pedagógust akarunk elbocsájtani, de aki tényleg alkalmatlan, azt könnyebben ki lehet majd rúgni” – jegyezte meg.

Az új pedagógus életpálya-modell egyben egy új típusú munkaidő számítást is jelent, ami szakít a „farizeus helyzettel”. A köztudatban ugyanis az él, hogy a tanárok mindösszesen heti 22 órát dolgoznak. A NAT azonban rögzíti, nem a kötelező óraszám a munkaidő számítás alapja, hanem a valódi munkával töltött idő. „A pedagógus munkaideje is 40 óra, mint mindenki másé” – mondta a tanácsadó. A 40 órából 32 óra kötött munkaidő, ami nem azt jelenti, hogy valamit 32 kötelező órában foglalkoztatnának, míg a fennmaradó nyolc órának felhasználásáról a pedagógus maga jogosult dönteni.

Az oktatási államtitkárság tanácsadója beszédét egy Móricz idézet után azzal zárta, a magyar oktatási rendszer semmivel sem rosszabb az európai átlagnál, azonban ez nem a politikának köszönhető, hanem a tanároknak.

Fehér holló és az erkölcs

Az előadást követő politikai elemző cégek fogalmazták meg a közoktatási rendszer átalakításával kapcsolatos aggályaikat. A kerekasztal-beszélgetésen Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint, ami az oktatásban jelenleg zajlik, azt többféleképpen is fel lehet fogni. Például az állami fenntartóváltást úgy is lehet értelmezni, hogy ezzel az állam az oktatás színvonalát javítaná, a másik oldalról viszont a helyi közösség jogosítványait akarja magához ragadni. Ugyanígy a tankötelezettség 18-ról 16 éves korra történő leszállítása is vet fel problémákat: gazdasági szempontból is aggályos, ugyanis nem tud ennyi embert felszívni a magyar gazdaság.  Ugyan Európában „fehér holló” a 18 éves korhatár, de inkább az a tendencia figyelhető meg, hogy nem csökkentik, hanem emelik a tankötelezettség korhatárát: például Nagy-Britanniában 2018-ra, Törökországban pedig most emelték fel 14 évről 18 éves korra.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői között az egyik legnagyobb vita arról alakult ki, hogy vajon helyes lépés-e, hogy a szakképzésben 33 százalékra csökkentették a közismereti tárgyak arányát. Miklósi László, a TTE elnöke szerint a csökkentés nemcsak a fiatalok életpályáját határozza meg és teheti tönkre, hanem Magyarországra is rányomja a bélyeget, hogy ez itt a gyengén képzett emberek országa. Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője ugyanakkor úgy látja, mivel az átalakítási folyamat közepén vagyunk, ezért csak 3-4 év múlva lehet objektíven megítélni, hogy jó irányba ment-e a szakképzés átalakítása.

Hasonló vitatott kérdés, hogy az általános iskolákba célszerű-e bevezetni kötelező jelleggel a hittan vagy az erkölcstan oktatását. Paár Ádám mondvacsináltnak tartja ezeknek a tárgyaknak a külön órák keretében történő oktatását, ugyanis az erkölcs tanítása megjelenik más tantárgyak tanításánál is, például történelem, vagy akár a művészettörténeti órákon, érvelt.

Sztrájkhangulat

Miklósi László szerint a közoktatásban zajló jelenlegi változások egyik oka ideológiai, míg a másik, hogy forrást kell kivonni a rendszerből. Előbbire példaként hozta, hogy a történelem kerettantervben a dualizmus korának oktatásánál nem jelenik meg a szociáldemokrácia értékrendje, kizárólag a keresztény értékrend. Ugyanígy nem lát semmiféle szakmai érvet, hogy miért csak egy tankönyvből taníthatnak majd a pedagógusok.

Bár ezt Thaisz Miklós előadásában határozottan cáfolta, Miklósi László szerint pedagógiailag abszurd, hogy ne legyen a tanároknak választási lehetősége. „Ezzel visszamegyünk a rendszerváltás elé” – véli, megjegyezve, 1990-től nem volt olyan oktatási kormányzat, aki ne vont volna ki pénzt az oktatási rendszerből. Ugyan voltak ellenpontozások, de a trend egyértelmű. Ám Miklósi szerint jelenleg a pedagógus életpálya-modell finanszírozása sem biztos, és olyan helyzetben vannak a pedagógusok, amely elképzelhetetlen volt még fél évvel ezelőtt is. „Most ténylegesen úgy tűnik, hogy sztrájkhangulat van” – jegyezte meg a TTE elnöke.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?