Freedom House: Magyarország „szabad"

A „szabad" kategóriába sorolta  Magyarországot a globális szabadság tavalyi állapotáról készített, szerdán közreadott jelentésében a Freedom House (FH) washingtoni központú nemzetközi civil szervezet.

A FH 1-től 7-ig terjedő pontrendszerében Magyarország a politikai jogok kategóriájában a legjobb, 1-es osztályzatot kapta,  a „polgári szabadságjogok" kategóriában viszont megőrizte az előző jelentésben 2-esre rontott megítélését. A civil szervezet értékelési rendszerében az országok az 1-től a 2,5-es átlagig számítanak szabadnak.

Egy ország ebben a kategóriában háromféle értékelést kaphat: szabad, mint Magyarország is, részben szabad, mint Kirgizisztán, és nem szabad, mint Mauritánia.

A Szabadság a világon 2013 címmel közölt jelentés (pdf) ezúttal nem fűzött kommentárt a magyarországi állapotokhoz, és az ország nevét egyetlen helyen, az államok értékelését ábécérendben bemutató táblázatban említi meg.

A FH szerint azok az országok sorolandók a "szabad" kategóriába, amelyekben a politikai verseny nyílt, ahol a polgári szabadságjogok tiszteletben tartásának légköre uralkodik, jelentős a civil társadalom aktivitása és független a média.

Az olaszok rontottak, a visegrádiak nem

Az Európai Unió tagállamai közül, a korrupció miatt, egyedül Olaszország esetében történt osztályzatrontás (itt a FH 2-re értékelte a polgári jogok állapotának szintjét), amely azonban így is megmaradt a "szabad" minősítésű országok csoportjában.

A visegrádi négyek másik három országa, Lengyelország, Csehország és Szlovákia mind a politikai, mind a polgári szabadságjogok kategóriájában a legjobb, 1-es minősítést kapta, csakúgy mint a szomszédos országok közül Ausztria és Szlovénia is. Horvátország megítélése megegyezik Magyarországéval, Szerbiát és Romániát pedig (Bulgáriával együtt) mindkét kategóriában 2-esre értékelték.

A Magyarországgal határos országok közül egyedül Ukrajnát sorolták a részben szabad országok közé, ahol a politikai jogok állapota 4-es, a polgári szabadságjogoké pedig 3-as osztályzatot kapott.

A közép-európai országok és a Szovjetunió utódállamai esetében a FH az oroszországi viszonyokban bekövetkezett romlást ítélte a legdrámaiabbnak. A szervezet megítélése szerint  erősödött az elnyomás azóta, hogy Vlagyimir Putyin visszatért az elnöki hatalomba. A jelentés szerint a volt Szovjetunió utódállamaiban (a balti országok nélkül) jelenleg az orosz hatás erősödése nyomán az elnyomást illetően vetekszik a Közel-Kelettel, mi több, ez a világ egyik legkevésbé szabad régiója - állapította meg a Freedom House.

Az FH a térségben csak Örményország, Bosznia-Hercegovina és Grúzia, valamint a vitatott hovatartozású Abházia esetében észlelt javulást.

A jelentés 90 országot minősített szabadnak, hárommal többet, mint a megelőző évben, ugyanakkor megállapította, hogy összességében 27-ben mértek jelentős visszaesést és csak 16-ban jelentős javulást. Sorozatban így a tavalyi lett a hetedik olyan esztendő, amelyben az FH felmérése jelentősebb romlást mutatott ki mint javulást.

Líbia szabadabb

A szabadabbá váló országok közül a szervezet Líbiát emelte ki magasan, de ugyancsak méltatta Burmát, Elefántcsontpartot, Guineát, Lesothót, Szenegált és Sierra Leonét. Jelentős visszaesést regisztrált ugyanakkor Törökország, Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán, Mali, Kenya és Nigéria esetében.

A Freedom House összesen 58 országot minősített részben szabadnak", 47-et pedig nem szabadnak". Ez utóbbiak közül a dobogó legalsó fokán Eritrea, Egyenlítői Guinea, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán, Szíria, Türkmenisztán áll. A politikai jogok és a polgári szabadságjogok kategóriájában ezek az országok egyaránt a legrosszabb, 7-es osztályzatot kapták.

További öt országot és egy területet csak egy hajszál választ el attól, hogy a minősítés legaljára kerüljenek. Ezek Fehéroroszország, Csád, Kína, Kuba, Laosz és Dél-Oszétia voltak.

Amerika szedje össze magát

A jelentés megállapította, hogy a közel-keleti térségben tavaly a reformot követelő népmozgalmak álltak a demokrácia előretörése mögött, ugyanakkor több régióban a határozott és „okos" tekintélyuralmi válaszintézkedések következtében visszalépés történt.

„Megállapításaink a modern tekintélyelvű rendszerek növekvő kifinomultságára mutatnak rá – írta az előszóban Arch Puddington, a Freedom House kutatási igazgatóhelyettese. – Rugalmasabbakká váltak; eltorzítják a jogi kereteket és visszaélnek velük, a modern propaganda eszközeit alkalmazzák" – tette hozzá Puddington, aki szerint ezek a rendszerek, különösen az arab tavasz nyomán idegesekké váltak, ezért fokozott erővel üldözik a változást követelő tömegmozgalmakat.

A Freedom House az elnyomás több országban tapasztalható erősödésére hivatkozva arra szólította fel az Egyesült Államokat és a többi demokráciát, hogy vállaljanak vezető szerepet a szabadságért folytatott küzdelemben. A jelentés szerint ezt sem az Obama-kormány, sem a republikánus ellenzéke nem tette meg.