Koronavírus adatok

2022. jan. 26.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Vanda, Paula
-3 °C
5 °C

Hitel nem kell, de jóban vagyunk

2013.01.30. 18:19
Orbán Viktor szerdán Brüsszelben futott még egy utolsó kört az EU következő költségvetésének elfogadása előtt, hogy több pénz jusson Magyarországnak. A bizottság elnökét arról győzködte, hogy vegyék ki Magyarországot a túlzott deficiteljárás alól. Azt ígérte, az utolsó pillanatig nem mondja meg, hogy kit akar tavasztól a jegybank élén látni.

Orbán Viktor szerdán sűrű programot intézett Brüsszelben, ahol azt tudatta mindenkivel, hogy Magyarországgal minden rendben van. Végigjárta mindhárom EU-s intézmény vezetőjét, előadást tartott egy neves gazdasági kutatóintézetben, hogy csütörtökön már Moszkvában folytassa január végi utazásait.

A hiteltárgyalások vége

Szerdai programjait José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével fejezte be. Utoljára tavaly áprilisban beszélgettek kettesben, és akkor az volt a nagy hír, hogy lényegében ott eldőlt: a 2011-es hitelkérelem után végre elindulhatnak érdemben a tárgyalások az EU-val és az IMF-fel. Most pedig arról volt szó, hogy a tárgyalások zsákutcába jutottak.

Nem új hír ez, az IMF már tavaly jelezte, hogy részükről nincs miről beszélni tovább, de most Orbán Viktor is teljesen nyilvánvalóvá tette, hogy ez nem jött össze. Orbán arról beszélt, hogy Magyarország mindenképpen csak készenléti hitelt fogadott volna el, mert ameddig csak lehet, a piacról akarja a kormány finanszírozni az országot. A piaci kölcsön drágább ugyan (magasabb rajta a kamat), az EU – IMF hiteléhez viszont feltételek járnak, amelyeket a kormánynak teljesítenie kell.

Orbánt még délelőtti programján André Sapir, a Bruegel intézet egyik kutatója figyelmeztette, hogy a régióban csak Lengyelország kaphatott olyan készenléti hitelt, mint amilyet a magyar kormány akart, és a magyar gazdaság korántsem olyan stabil, mint a lengyel.

Orbán most nyilvánvalóvá tette, hogy készenléti hitelt e szervezetek nem adnak, a másik meg nem kell. Barroso ezt azzal nyugtázta, hogy a piacok most nyugodtabbak, Magyarország tényleg tudja finanszírozni magát. Ezzel egy 2011 novembere óta tartó libikókajáték ért véget Brüsszel és Budapest között.

A feszkók vége

Tavaly áprilisban az kellett a hiteltárgyalások megnyitásához, hogy Barroso és Orbán megegyezzenek azokban a nagyon vitatott ügyekben, amelyek miatt Magyarország ellen éppen tavaly év elején indultak kötlezettségszegési eljárások. Most ezekről mind mint elsimított ügyekről beszélt Barroso és Orbán is. Volt, amiben megegyeztek, volt amit bíróság elé vittek, de nincs rosszérzés a korábbi viták miatt, legalábbis ezt az érzetet sugározták.

Barroso egész hosszan beszélt arról, hogy szó sincs Magyarországgal szembeni politikai retorzióról, teljesen természetes, hogy minden tagállammal szemben vannak eljárások, és ahogy Orbán, ő is szereti a focit, és tiszteli a magyar történelmet. Ami szabadságharcos – egészítette ki Orbán. Ennek a résznek azért volt jelentősége, mert a magyar kormány elég egyértelműen úgy vette, hogy politikai támadások sorozata érte 2011 eleje óta bizottság részéről.

Kijönni a deficiteljárás alól

Orbán Viktor fontos ügye volt, hogy nyomást gyakolroljon Barrosóra, hogy Magyarország kerüljön ki a túlzott deficiteljárás alól. Magyarország belépése óta ez alatt van, amit azzal ért el, hogy sokáig nem tudta 3 százalék alatt tartani a GDP-hez képest a költségvetési hiányát. Ugyan 2011 óta 3 százalék alatti a hiány, de a bizottság ezt nem látja fenntarthatónak a magyar gazdaságpolitika terveit ismerve, és ezért hiába a szép számok, az eljárás maradt. Annyit még tavaly nyáron sikerült elérni, hogy az ügyben először majdnem kirótt pénzbüntetést (EU-s támogatások visszatartását) sikerült visszavonatni.

Ha az eljárás idén is marad, abból már tényleg pénzbüntetés lehet. Az eljárás befejezését a bizottságnak kell kezdeményeznie (valamikor tavasszal) és a tagállamok pénzügyminiszterei szavaznak róla (várhatóan júniusban). Orbán egész nap több fórumon is elmondta Brüsszelben: erkölcsi kérdés, hogy kikerüljön Magyarország az eljárás alól, mert teljesíti a számokat, és más országok sokkal rosszabbul teljesítenek. Azt mondta, hogy az EU-nak is kell a sikersztori, hogy rá tudott venni egy tagállamot a szabályok betartására, és Magyarország lehetne ez a pozitív példa.

Hogy a győzködés mennyire volt sikeres, az talán február 22-n már lemérhető lesz, amikor a bizottság jelentést ad ki a magyar gazdaság állapotáról. Barroso most csak annyit mondott, hogy felhívta Orbán figyelmét, hogy figyeljen a kigazítások minőségére is (vagyis csak a számok teljesítése nem elegendő). Továbbá nagyra értékelte a magyarok áldozatvállalásait, a megszorítások elviselését. Orbán viszont gyorsan kijavította, hogy Magyarországon reformok voltak, és nem megszorítások.

Lobbizás a pénzért

Herman Van Rompuy tanácsi elnökkel a jövő heti brüsszeli csúcs témájáról, az EU következő költségvetéséről beszélgetett. A 2014-2020 közti költségvetésről már régóta éles vita megy a tagállamok, a bizottság és a parlament között. Magyarország nagyon rossz kiindulópontból kezdett alkudozni, az eredeti javaslat közel 30 százalékkal csökkentette volna az országnak járó támogatásokat.

Orbán jobb feltételekről alkudozott. Rompuy nincs döntési helyzetben, de már hónapok óta egyenként egyeztet a tagállamokkal, ő közvetít, és ő készít javaslatokat, amelyekről végül a tagállamok vezetőinek kell dönteniük. Orbán két konkrét igénnyel ment ma hozzá: a legszegényebb régiók támogatása ne csökkenjen (a hét magyarországi régióból hat benne van az EU húsz legszegényebb régiójában), és az önrész esetében az ÁFA-t el lehessen számolni. Várhatóan jövő hétvégére ezek a dolgok eldőlnek.

Szintén a következő költségvetésről tárgyalt Martin Schulzcal, az Európai Parlament elnökével. A költségvetésnél az EP-nek vétójoga van. Schulz biztosította Orbánt, hogy támogatni akarják a szegényebb régiók igényeit.

Jegybankelnök az utolsó nap lesz

Délelőtti, a Bruegel Intézetben tartott előadása alkalmával Orbán Viktor azt mondta, hogy csak egy nappal Simor András jegybankelnök hivatalának lejárta előtt mondja meg, hogy ki lesz a következő vezetője az MNB-nek. Vagyis március 1-ig csak találgatni lehet.



  • Bérelnék
  • Hírek