Jusztin
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Stoppal jár a gyógypedagógus

2013.01.30. 14:11
Egy hónappal az iskolák állami fenntartásba vétele után is jócskán akadnak megválaszolatlan kérdések az új rendszerrel kapcsolatban. A Hálózat a Tanszabadságért egy honlapon gyűjti a váltás közben felmerülő gondokat. Ezekkel a problémákkal, sajátos esettel megkerestük az állami fenntartást koordináló Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mondják meg ők a megoldást.

Egy hónapja vette át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) közel háromezer iskola működtetését az önkormányzatoktól. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár erről a múlt héten azt mondta, hogy „a tapasztalatok megnyugtatóak, úgy látjuk, a folyamat rendben zajlik”, szerdán pedig azt közölte, minden egyes tankerületben, ahol jártak, arról győződött meg, hogy a felmerülő kérdésekre legkésőbb egy napon belül megtalálták a megoldást.

Azonban most, január végén is úgy tűnik, mégsem megy mindenhol teljesen zökkenőmentesen a fenntartóváltás. Január közepén már írtunk arról, hogy több helyen is bizonytalanságot okozott az átállás: hiányoztak az új munkaszerződések és a munkaköri leírások, tisztázatlanok voltak a hatáskörök, gondot okozott, hogy megszűntek a kiegészítő juttatások, de felmerültek olyan hétköznapi problémák is, minthogy nincs ki takarításon az iskolában.

A szertárba költözött a tankerület

„Egy iskola igazgatója felhívta az illetékes tankerületi vezetőt, hogy megtudja, hová lehet címezni a tankerület számára írt levelet. A tankerületi vezető válasza: sehová nem lehet küldeni, majd ő bemegy a levélért”. Ez csak egy példa abból közel harminc bejegyzésből, ami a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) nevű civil szervezet által létrehozott oldalon olvasható, és ahol az oktatási intézmények állami átvétele után felmerülő anomáliákat, észrevételeket, megjegyzéseket kezdtél el összeszedni.

Nem egy bejegyzés szól arról, hogy az iskolák vezetői nem tudják eldönteni, meddig terjed a hatáskörük, míg máshol a tankerületi hivatal elhelyezése is érdekesen zajlik: „Előfordul, hogy a KLIK tankerületi hivatalát egy iskolában helyezik el. Van olyan intézmény, amelyben emiatt a tanároknak le kellett mondaniuk egy általuk használt teremről, illetve egy szertárt is meg kellett szüntetniük. Előfordul, hogy a hivatal működéséhez szükséges bútorokat és más felszereléseket is az intézményektől »gyűjtik be«” – írták a HAT oldalán.

Az anonim hozzászólások főleg az új rendszer januári működése óta fennálló gyakorlati panaszokat sorolnak fel. Ezek közül kiválogattunk néhányat, és megkerestük a Klebelsberg-központot, hogy megtudjuk, az intézményfenntartó találkozott-e ezekkel a problémákkal.

Stoppos tanárok

A hatáskörbeli bizonytalanságokat jól mutatja, hogy a HAT oldalán olvasható egyik bejegyzés szerint január elsejétől a pedagógusok továbbképzése is a Klebelsberg-központ hatáskörébe tartozik, így előfordultak esetek, amikor a tankerület döntése nem történt meg időben, és a tanárok lecsúsztak a jelentkezési határidőről. „Ilyen esetben vagy nem vesz részt a pedagógus a továbbképzésen, vagy vállalja a költségeket maga, bízva abban, hogy egy pozitív tankerületi döntés után azokat megtérítik, de ilyen esetben az igazgatónak is vállalnia kell, hogy gondoskodik a kolléga helyettesítéséről, amiért »megütheti a bokáját« egy negatív tankerületi döntés esetén” – írta valaki egy vidéki gimnáziumból.

A tanárok továbbképzéséről a KLIK-nél azt közölték, hogy a köznevelési törvény szerint a tantestület dönt a továbbképzési program elfogadásáról, így az azon való részvételt a tanároknak az iskolaigazgató engedélyezi. „A köznevelési rendszer átalakításának egyik célja éppen az, hogy minden pedagógus  ingyenes továbbképzésekhez jusson hozzá és azokat ne piaci alapon kelljen igénybe venniük, ami mindig a fenntartó önkormányzat gazdasági helyzetétől függött” – tették hozzá.

Egy másik panaszos szerint mivel sok gyógypedagógus nemcsak helyben, hanem az adott kistérségben is dolgozik, ehhez viszont nem kapnak bérlettérítést, és megszűnik a szakszolgálati pótlék is, így van olyan gyógypedagógus, aki havi 40 ezer forint jövedelmet veszít el. „Van, aki gyalog, vagy stoppal közlekedik a települések között, mert utazási költségeik térítése továbbra is megoldatlan”. Ugyanakkor a Klebelsbergnél cáfolták, hogy a gyógypedagógusok ne kapnának bérlettérítést, és a szakszolgálati pótlék sem szűnt meg. Mint megjegyezték, a pedagógus életpálya-modell bevezetéséig a pedagógusoknak kötelezően fizetendő pótlékok rendszere nem változik.

Ha ráesik egy virágcserép a zongorára

Az állami fenntartásba vétel bonyolultságát jelzi az a sajátos eset is, ahol az alapfokú és középfokú oktatást egyaránt végző, művészeti oktatást is folytató iskolát úgy osztottak meg, hogy az alapfokú oktatást folytató rész fenntartója a KLIK, üzemeltetője az önkormányzat, míg a középiskolai rész esetében mindkét szerep a Klebelsberg-központé. Mivel az iskolának csak egy zongorája van, nem világos, hogy akkor a hangszer kié, és ha javítani kell, akkor ki állja a cechet? „A megoldás: délelőtt a zongora önkormányzati, délután tankerületi. Mi van, ha az ebédszünetben esik rá egy nagy virágcserép?” – teszik fel valaki a kérdést.

A KLIK-nél erre azt válaszolták, hogy a tulajdon minden esetben az önkormányzaté maradt az ingatlanoknál és az ingóságoknál is. Ha a KLIK az iskola működtetője, akkor vagyonkezelési szerződést köt az önkormányzattal, így az ingatlanok, ingóságok karbantartását is neki kell állnia.

Ki, mit fizet?

Több iskolából jött panasz arra, hogy az oktatási intézmények januártól nem rendelkeznek kisebb kiadásokra azonnal felhasználható pénzzel, mert megszűnt az iskolákban a házipénztár, ráadásul az igazgatónak már nincs döntési joga a kisebb kifizetésekben sem. Mivel a bérjellegű kiadások miatt is a fenntartóhoz kell fordulni, a KLIK azonban csak napokkal később válaszolt a megkeresésre.

A Klebelsbergnél erre a problémára azt mondták, hogy a gazdálkodás rendje nem változott lényegesen, csak másik egységhez, a tankerülethez kell fordulni pénzügyi kérdésekben, ahol pedig az önkormányzat maradt a működtető, ott még ez sem változott. Ugyanis ahol a KLIK lett a működtető is, ott a tankerületi igazgatónál van pénz a kisebb, vagy előre nem tervezhető kiadásokra, ahonnan bármelyik iskola vehet fel pénzt.

„Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy az iskolák többségében eddig sem volt készpénz. A pénztár üzemeltetéséhez szükséges szigorú feltételek a legtöbb iskolában nem is adottak. Az iskolák gazdálkodását sok helyen már ezt megelőzően is egy központi gazdasági egység látta el és ott működött pénztár, ugyanúgy, ahogy ez most a tankerületeknél van” – közölték.

Pontosítják a működtetést

Egy másik bejegyzés szerint nem egyértelmű, hogy az KLIK milyen alapon bírálja el, hogy az iskola beszerzési igénye fontos-e, és ha erre nincs elég pénz a központban, miképpen rangsorolják a kérelmeket.

Januártól 2670 iskola került át az önkormányzatoktól állami fenntartásba, emellett a 3000 főnél kisebb falvakban az intézmények működtetését is átvállalta az állam. A nagyobb települések alapesetben a működtetői maradtak az általános iskoláiknak, gimnáziumaiknak és kollégiumaiknak, azaz továbbra is az ő feladatuk például az iskola épületével kapcsolatos karbantartási, felújítási munkák elvégzése, a rezsi kifizetése, de ezek az önkormányzatok is határozhattak úgy, nem képesek ellátni a feladatokat.

Néhány levélíró arra is keresi a választ, hogy milyen módon különíthetők el egymástól a tankerületi és az önkormányzati illetékességű pénzügyek, mely esetekben kell a pénzügyi forrásokat a tankerületnek biztosítania. „A működtetéssel járó pénzügyek biztosítása annak a feladata, aki az iskolát működteti” – válaszolta a Klebelsberg-központ. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogyha ez az önkormányzat, akkor az ő dolga, ha ez a KLIK, akkor a tankerület dolga. Azonban az sem tisztázott, hogy pontosan melyek azok az intézmények működtetésével kapcsolatos ügyek, amelyek ténylegesen az önkormányzatok feladata lenne. A Klebelsbergnél a napi gyakorlatban azt tapasztalták, hogy az önkormányzatok csak azokat a feladatokat látják el, amire jogszabály kötelezi őket, és ebből fakadnak a félreértések, ezért részletesen is meghatározzák, mi tartozik, és mi nem a működtetéshez. „A KLIK a működtetésre vonatozó jogszabályok pontosítását, egyértelműsítését kezdeményezte, hogy ne annak értelmezése miatt alakuljanak ki viták, ami napjainkban a legtöbb gond forrása” – jegyezték meg.

Az Ön iskolájában sem értenek mindent?
 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!