Orbán: Miért kellene megállítani minket?

Több kérdést nem lehetett feltenni, mert a sajtótájékoztatót a csúszás miatt félbe kellett szakítani, Orbán és Barroso pedig azonnal elsietett.

Tisztázatlan körülmények nem maradtak a hiteltárgyalásokon. Nem akarjuk elhagyni a pénzpiacokat, onnan akarunk pénzt, csak biztonsági hálóra lett volna szükségünk. Hitel nem kell. Az álláspontok nem közeledtek, mert az EU-IMF hitelt akart adni. De a háló iránti kérésünk még aktuális.

Nem számít, hogy egy kormány jobboldali vagy baloldali, de az Uniónak egy objektív szabályzást, amit az összes tagállam ratifikált, kell elfogadtatnia a tagállamokkal, így Magyarországgal is – mondta Barroso, aki szerint ha szükséges, akkor Magyarország kaphat hitelt, de nem olyat, amilyet most kértek.

„Tudja, hogy az európai szabadságharcosok nemzete vagyunk” – fordult Orbán Barrosóhoz. És Európa része vagyunk, és nem is kérünk mást, mint tisztességes elbánást.

Fotó: Georges Gobet

Barroso emlékeztet, hogy a bizottság joga és kötelezettsége a szerződések betartatása, így nem az politikai fellépés a magyar kormánnyal szemben, ha eljárásokat indítanak. A bizottság mindig objektív és pártatlan, sok állam ellen vannak kötelezettségszegési eljárások, Németországgal, Franciaországgal szemben is. Nem igaz, hogy a kis országokkal kekeckednek. "Nagy tisztelettel viseltetek az önök országa iránt, ismerem a történelmüket" – kedveskedett, és még arra is kitért, hogy Orbánnal osztozik a futball iránti rajongásában.

„Beszéltünk a jövőről is” – mondta Orbán. Magyarország a bankuniót pozitívan fogadja (annak ellenére, hogy nem tagja az eurózónának) – mondta Orbán, aki támogatja az együttműködést és koordinációt. „A bankuniót pozitívan fogadjuk” – mondta Orbán, aki szeretné, hogy Magyarország minél hamarabb bevezethesse az intézkedéseket, amik közelíthetnek a bankunióhoz. Ennek a módját a kormány március végén fogja kijelölni.

"Magyarország nem egyszerűen kezelni akarja a válságot, hanem fel kívánja készíteni magát a válság utáni időkre." Orbán emlékeztetett, hogy Magyarország nem a megszorítások, hanem a reformok útján kezelte a válságot. A válság utáni Európa teljesen más lesz, vélekedett végül a magyar miniszterelnök. Jönnek a kérdések.

Mióta beléptünk, túlzottdeficit-eljárás alat vagyunk, ez szégyen – mondta Orbán. Azt szeretné, hogy meggyőző bizonyítékok esetén 2013-ra kikerüljünk alóla. Magyarország vissza akar térni a respektált, megbízható országok körébe, a költségvetés szempontjából is – mondta.

A gazdasági növekedéshez erőfeszítés kell, ezért Orbán szoros együttműködést kért a magyar kormány és több biztos között, hogy minél gyorsabban átültethessünk a bizottsági javaslatok közül.

A bírák nyugdíjazása ügyében a bíróság előtt Magyarország nem tudta megvédeni álláspontját, így betartjuk az ítéletet. Minden tekintetben a viták megoldódtak, vagy bíróságon, vagy megegyezéssel vagy a magyar gazdaság teljesítményének köszönhetően.

Barroso elmondta, hogy néhány ügyben sikeresen együttműködtek Magyarországgal. A bírók korai nyugdíjazásával kapcsolatban közölte, hogy örül arra, hogy a kormány együttműködésre törekedett, és hogy lépéseket tett az ügyben. A gazdaságról, a munkahelyteremtésről, a makroökonómiai stabilitásról azt mondta, hogy a fiskális politikával elégedett, és azzal is elégedett, hogy Magyarország 3 százalék alatt tartotta a költségvetési hiányt. Mint mondta, február 22-én nehéz döntések fognak születni, és tudja, hogy ezt az állampolgárok is megérzik. De ha nincs bizalom, nincs beruházás, és nincs növekedés, ezért kritikus meghozni a döntéseket – mondta.

Fotó: Georges Gobet

Tavaly megállapodtunk, hogy orvosoljuk a nehézségeket, emlékeztetett. A jegybank függetlensége ügyében például gyors megoldás született, más esetben bíróságra mentünk. Orbán szerint ez nem botrány, hanem az európai út.

Barroso örül a nyílt és barátságos együttműködésnek.

"Orbánnal a bizalom helyreállításáról is tárgyaltunk, ez nagyon fontos egész Európának." Barroso azt szeretné, ha minél több ország belépne a bankunióba, az eurózónán kívüliek közül is. (Ezzel arra utalt, hogy győzködte Orbánt, lépjünk bele.)

Sok minden történt a tavaly áprilisi utolsó találkozó óta, kezdte. A jövő heti, költségvetésről szóló csúcs volt most az első téma. A szolidaritási oldal is fontos, mondta Barroso, amivel arra utalt, hogy tudja, pénzt szeretnénk.

Az Orbán - Barroso sajtótájékoztató.

Magyarország most éppen húzódozik attól, hogy csatlakozzon a bankunióhoz. Orbán nyilván erről is tárgyalt ma. Mivel nem vagyunk az eurózóna tagja, ez nem is kötelező. Mérete alapján csak az OTP-re vonatkozna egyébként, hogy Frankfurtból felügyeljék, ha mégis csatlakoznánk.

"Az IMF - EU történet a végéhez közeledik. Magyarország a kiszámíthatatlan körülmények miatt kért segítséget. A pénzügyi környezet mára nyugodtabb. Magyarország úgynevezett rugalmas hitelkeretet kért a Nemzetközi Valutaalaptól, de az IMF mindenképpen kölcsönt akart adni, amiből Magyarország nem kért. A rugalmas hitelkeretre pedig nemet mondott az IMF." Mindezeket a Népszabadság tudósítójának kérdésére magyarázta el.

Orbán amint végez Brüsszelben, Moszkvába utazik, hogy tárgyaljon Putyinnal főleg energetikai kérdésekről. Oroszország a közép-kelet-európai régió államaként tekint Magyarországra, ami ugyanakkor nem meghatározó országa a térségnek, Moszkvának ezért inkább Lengyelország a fontos partnere – mondta Deák András, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa, aki szerint emiatt nem sok sikert ígér Orbán moszkvai útja.

Amikor tavaly tavasszal Brüsszelben találkozott Barroso és Orbán, akkor utána gyors erősödésbe kezdett a forint. Akkor állapodtak meg abban, hogy Magyarország elkezdhet érdemben tárgyalni az EU-val és az IMF-fel a hitelről. Amelyről ma úgy beszélt Orbán, hogy nem jött össze.

Az Orbán - Barroso viszony tavaly március közepén volt a legrosszabb. Akkor Orbán a március 15-i beszédében azt üzente Brüsszelnek, hogy nem leszünk gyarmat, és a szovjet diktátumokkal vont párhuzamot Brüsszel és Moszkva között. Barroso másnap meg ezt üzente neki Olaszországból: "Azok, akik az Európai Uniót a Szovjetunióhoz hasonlítják, egyáltalán nem értik, mi az a demokrácia. Ugyanígy nem értik azoknak az embereknek a fontos szerepét sem, akik megvédték a demokráciát, és harcoltak érte."

Arról is kérdezték, mi a véleménye David Cameron beszédéről, amiben a brit miniszterelnök kilátásba helyezte a népszavazást a brit EU-tagság fenntartásáról, ha bizonyos jogkörök nem kerülnek vissza az EU kezéből a tagállamokéba. Orbán azt mondta: a britek véleményalkotásába nincs joga beleszólni. De ami az EU alapszerződésének esetleges módosítására vonatkozó brit felvetést illeti, azt nagyon veszélyes elképzelésnek tartja, mert ha egyszer egy alapszerződés-módosító vitát megnyitnak, azt nagyon nehéz lenne lezárni. (MTI)

Orbán és Barroso voltak már nyájasak egymással, és volt hogy keményen üzengettek. Amikor Magyarország átvette az EU-elnökséget 2011 elején, akkor például kedvesek voltak egymással, amikor pedig jöttek a mindenféle eljárások Magyarországgal szemben akkor hűvösebb lett a viszony.

Az előadást követő vitában, amit Jean-Claude Trichet az Európai Központi Bank volt elnöke és Bruegel Intézet vezetője vezetett, többször szóba került a jegybanki függetlenség kérdése. Orbán azt mondta: Magyarország is tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, de „valakinek jelölnie kell jegybankelnököt”. Ezt ő a határidő (Simor András jelenlegi elnök mandátumának lejárta) előtt egy nappal fogja megtenni, ezzel védve a jelöltet a vitáktól.

Orbán Viktor és José Manuel Barroso bizottsági elnök sajtótájékoztatójának fél négykor kellett volna elkezdődnie, de még nem kezdődött el.

Orbán Viktor és José Manuel Barroso a sajtótájékoztató előtti közös fotózáson

Fotó: Julien Warnand / MTI

A túlzott deficiteljárás felfüggesztéséről végleges döntés csak nyár elején várható, de Orbán Viktor már most azt magyarázza, hogy nem érdemelné meg Magyarország, ha az eljárás alatt maradna. Ha ott marad, abból EU-s pénzek megvonása lehet könnyen. Orbán egyik fő érve, hogy egy csomó állam sokkal nagyobb hiányt halmoz. Szerinte a bizottságra is ráfér egy sikertörténet, és ez lehetne éppen a jó útra tért Magyarország.

Orbán Viktor az előadás utáni sajtótájékoztatón elismerte, hogy az ország rugalmas, úgynevezett FCL-típusú hitelkeretet kért az IMF-től, de a Valutaalap erre nemet mondott. „Nincs szükségünk kölcsönre, a piacokról akarjuk finanszírozni magunkat” – közölte, emlékeztetve, hogy a magyar állampolgároknak eladott kötvények is jól fogytak. (Nol.hu)

Orbán Viktor azért is küzd, hogy a bizottság szedje ki Magyarországot a túlzott deficiteljárás alól. Ez alatt olyan országok vannak, ahol a hiány meghaladja a GDP 3 százalékát. Magyarországon ez most nem haladja meg, de az Európai Bizottság attól tart, hogy fenntarthatatlan a magyar gazdaságpolitika, és majd meghaladja jövőre. Vagy 2014-ben.

Orbán úgy vélte, ma még nagyon nagyok a különbségek az eurózónabeli országok államkötvényeinek kamatszintje között. Szerinte az európai monetáris unió elmélyítése nem vezethet rugalmatlanabb gazdaságpolitikákhoz. „Elképzelhetetlen, hogy például Svédországnak, Magyarországnak és Bulgáriának ugyanolyan fajta gazdaságpolitikára lenne szüksége” – mondta. Szerinte azok az országok se adják fel fegyelmezett pénzügyi politikájukat a növekedés könnyebb útját keresve, amik már kordában tudták tartani államadósságukat. (MTI)