Az MTA megmenti Május 1-et és Gagarint

Harmincöt kommunistagyanús közterületnév ügyében folytatta le eddig az eljárást a Magyar Tudományos Akadémia. A XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvény miatt január elseje óta közterület nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést vagy olyan szervezet nevét, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utal”.

Az önkormányzati törvénybe beépített tilalmi rendelkezés az MTA-t bízta meg azzal a feladattal, hogy kétes esetekben állást foglaljon. “Ha a helyi önkormányzat döntése során kétség merül fel a tekintetben”, hogy egy név megfelel-e vagy sem, akkor be kell szerezni a MTA állásfoglalását. Pálinkás József, az MTA elnöke december 17-én már meg is hozta a határozatot arról, milyen szabályok szerint fognak vizsgálódni. Az érdemi, tudományos, szakmai szempontú vizsgálatot az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja végzi 30 nap alatt.

A Békével önmagában nincs baj

Kérésünkre megkaptuk a héten az Akadémiától azoknak az elnevezéseknek a listáját, amelyekről a véleményüket kérték, és amelyekről már megszületett a tudományos állásfoglalás. A harmincöt névből tizenhármat használhatónak, huszonkettőt nem javasoltnak minősítettek. A használhatónak ítélt elnevezések többsége nem személynév, hanem fogalom volt.

A Terv, a Szabadság, a Haladás, a Fejlődés és a Béke esetében lényegében ugyanaz volt az indoklás: "Bár az elnevezés a kommunista diktatúra idején vált gyakorivá, használata a törvény értelmében nem tiltható meg, mivel ezzel a kifejezés használatát az önkényuralmi rendszerre közvetlenül utalónak tekintenénk. A kifejezés önmagában nem utal közvetlenül önkényuralmi politikai rendszerre, így továbbra is használható."

A Május 1. utcák is megmaradhatnak, mert az MTA állásfoglalása szerint ez a név sem utal közvetlenül XX. századi önkényuralmi rendszerre. Az indoklásban megjegyezték, hogy ugyan elsősorban szociáldemokrata ünnep, de 1955 óta XII. Piusz pápa rendelkezése alapján katolikus ünnep is, Munkás Szent József ünnepe. "Bár a kommunista diktatúra egyik kiemelt ünnepe volt, ennek ellenére ma is számos országban – így Magyarországon is – a munka ünnepe, munkaszüneti nap" - írták.

A Köztársaság is gyanús volt valakiknek

A Népkert elnevezéssel sincs semmi baj az MTA szerint, rámutattak, hogy ez a név még csak nem is önkényuralmi rendszer idején vált gyakorivá. Az MTA-nak állást kellett foglalnia az Alkotmány és a Köztársaság névről is. Ezek szerint akadt egy vagy több olyan önkormányzat, amelyiknek ezek is gyanúsak voltak. Az Alkotmánynál úgy érvelt az MTA, mint a Béke vagy a Haladás neveknél, de ezt is hozzátették: "Ráadásul a tiltás esetén az Alkotmánybíróság nevét is szükséges lenne megváltoztatni, szükségtelenül, hiszen a kifejezés jelentése semleges". A Köztársaságnál nem is bonyolódtak hosszabb indoklásba, egyszerűen leszögezték, hogy a kifejezés önmagában nem utal közvetlenül önkényuralmi politikai rendszerre.

A fogalmak közül az Április 4., a Felszabadulás, a Partizán, az Úttörő és a Vörös hadsereg akadt fent az MTA szűrőjén, ezeket mind nem javasoltnak minősítették. A Felszabadulás és az Április 4. esetében arra is kitért az indoklás, hogy a szovjet hadsereg által meggyilkolt emberek hozzátartozói számára a felszabadulás kifejezés használata kegyeletsértő lehet.

A tudósi kvalitásokról nincs szó

A személynevek közül az MTA állásfoglalásai a következőket tették a nem javasoltak listájára: Asztalos János, Dimitrov, Fürst Sándor, Hámán Kató, Kun Béla, Lenin, Lukács György, Máté János, Mező Imre, Rajk László, Rózsa Ferenc, Ságvári Endre, Sallai Imre (a rövidebb, Sallai alakjában is), Tolbuhin, Zalka Máté, Zója. Az indoklás szerint "az állítólagos szovjet partizánlány", Zója neve például a kommunista rendszer fenntartásához kapcsolódott azzal, hogy az ifjú kommunisták példaképe volt a második világháború éveiben és 1945 után.

Az egyik leghosszabb indoklás a Lukács György név nem ajánlottá minősítéséhez tartozik. Az MTA arra jutott: "Lukács György kétségtelenül részt vett a kommunista rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában, a törvény erejénél fogva Lukács Györgyről közterület nem nevezhető el". Ugyanakkor szükségesnek látták leírni ezt is: "Ez a szakvélemény nem arra vonatkozik, hogy tudósi kvalitásai alapján nevezhető-e el utca Lukács Györgyről. Így pusztán a törvényi tényállásból és a Lukács György élettörténetéből adódó konklúziót fogalmaztuk meg, mindenféle további tudományos mérlegelés nélkül."

Gagarin nem tehetett róla

Az MTA négy ember nevéről döntött úgy, hogy azok továbbra is használhatók közterületnévként. A Népszava egykori munkatársai, Somogyi Béla és Bacsó Béla egyaránt annak köszönheti a kedvező döntést, hogy a Tanácsköztársaságban nem vállaltak politikai szerepet, és az tette őket „kommunista mártírrá”, ahogy felhasználták később a nevüket a kommunista propagandában.

Jurij Gagarin, az első ember a világűrben sem tehet arról, mire használta fel nevét, teljesítményét a kommunista politikai rendszer, nevét ezért továbbra is lehet használni. Az MTA indoklásának lényege, hogy neki magának közvetlen politikai hatalom gyakorlását lehetővé tevő szerepe soha nem volt, és személy szerint nem vett részt az önkényuralmi politikai rendszer fenntartásában.

Az utolsó, használhatónak minősített név Nikosz Beloianniszé. AZ MTA szerint mára az elnevezés inkább a görög–magyar barátságra, mint a kommunista politikusra emlékeztet.

Frankel még hátra van

Az MTA-nak sok dolga lesz még, számos egyéb névről lehet már tudni, hogy önkormányzatok kikérték róla az akadémiai állásfoglalást. Tarlós István főpolgármesteről például azt kérték az átnevezés ellen tiltakozók, hogy a Frankel Leó utcáról kérje ki az MTA véleményét.

Az akadémiai döntések nem kötik meg teljesen az önkormányzatok kezét. A nem javasoltnak minősített neveket a törvény értelmében muszáj kicserélni, viszont annak nincs akadálya, hogy egy megtarthatónak mondott utcanevet mindennek ellenére megváltoztassanak. Az önkormányzatoknak eddig is, most is joguk van megváltoztatni közterületeik nevét. Ebből indultak ki például Kunhegyesen, ahol a Bajcsy-Zsilinszky utca nevének lecseréléséről anélkül döntöttek, hogy kikérték volna az MTA véleményét. Erről a névről egyébként lesz akadémiai döntés, mert például Balatonfűzfő írt beadványt az MTA-nak miatta.