Pál
-4 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Mit mutatsz, mutató?

2013.03.28. 00:39
A Medián ősszel a frissen megalakuló Együtt 2014-et 14 százalékon mérte, a Nézőpont pedig rendszeresen tíz százalékkal tartja magasabbra a Fidesz támogatottságát, mint a többi intézet. Többek között ezek miatt az esetek miatt is ismertették egymással módszertanukat a hazai közvélemény-kutató intézetek kutatói egy konferencián.

Az állampolgárok választási hajlandóságát és pártpreferenciáit rendszeresen vizsgáló négy közvélemény-kutató intézet vezető szakemberei ültek össze szerda délelőtt, hogy megvitassák az általuk használt módszertanokat. A rendezvényt moderáló Török Gábor politológus szerint erre azért is szükség volt, mert a közvélemény-kutató intézetek csak akkor kerülhetik el a hiteltelenné válást és a presztízsveszteséget, ha sürgősen beszélni kezdenek a felmerülő kételyekről, és mindent megtesznek, hogy működésük átláthatóvá váljon.

Hogy milyen kételyekről is lehet szó, az éppen Török egy februári Facebook-bejegyzéséből derülhet ki. A politológus akkor arról írt, hogy bár örvendetes, hogy elindult egy vita a közvélemény-kutatók adatairól, de az nem a lényegi kérdésekről szól. Török szerint ugyanis elsőnek arról kéne beszélni, hogy – különös tekintettel a Fidesz támogatottságára – miért van akkora eltérés az adatok között, valamint, hogy nem árt-e a szakma hitelének, ha az adatok interpretációjában politikailag értelmezhető mondatok, pártos kiszólások bukkannak fel.

kvk rendezveny
Fotó: Nézőpont Intézet

Bár hasonló kritikai felhangok vezették fel a beszélgetést is, a rendezvény első felében a módszertan dominált, és a négy intézet, a Tárki, a Medián, az Ipsos és a Nézőpont kutatói ismertették röviden saját eljárásaikat.

Otthon, a négy fal között

A módszertani összefoglalóból kiderült, hogy míg a négy intézetből három, a Medián, az Ipsos és a Tárki személyes megkereséssel, otthonukban kérdezi meg a véletlenszerűen kiválasztott választópolgárokat, a Nézőpont a telefonos megkeresés híve. Telefonnal dolgozik a Századvég is, de a milliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő intézetet a meghívás ellenére végül senki nem képviselte a konferencián.

Apróbb különbségek azért adódnak a házhoz menő intézetek módszertanában is. Az Ipsos például egy címadatbázisból válogatja ki a felkeresendő választókat, míg a Tárki és a Medián a “véletlen séta” módszerét követi, azaz a felmérést végzők csak a kiindulópontot kapják meg, illetve azt, hogy onnan hányadik lakásba/házba kell majd becsengetniük. Arra pedig külön kulcs van, hogy a lakásban majd kit kérdezzenek meg, ennek a célja az, hogy minél pontosabban reprezentálják a magyar lakosságot életkor, nem és végzettség tekintetében.

A Mediánnál emellett külön figyelnek arra, hogy ne ijesszék el már az elején a megkérdezetteket. Például kerülik a politika szó használatát, és bemelegítő kérdésekkel indítanak a médiafogyasztási szokásokról, mondta el Hann Endre, az intézet ügyvezető igazgatója. Az Ipsos a felvezető kérdések után egy számítógépet tart a válaszadó elé, amin bejelölheti, hogy melyik pártra szavazna, ha ez lenne most a választás, míg a Mediánnál a hagyományos borítékos módszerben bíznak. Mint kiderült, sikerrel: a beszámolók szerint náluk kisebb a választ elkerülők aránya.

Ha felhív a Nézőpont

Molnár Csaba Gábor
Molnár Csaba Gábor
Fotó: Nézőpont Intézet

A társadalomtudományokban nincs értelme jó vagy rossz kutatásról beszélni, mondta el Molnár Csaba Gábor, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője. Ugyanígy nincs értelme jó és rossz módszertan között különbséget tenni, ami számít, az a mérés megbízhatósága. Az pedig világosan látszik, hogy a tendenciák minden intézet méréseiben egy irányba mutatnak. A Nézőpont amúgy régióra lebontva vásárolja a telefonszámadatbázisát, ebben hatvan százalék a vezetékes számok aránya. Az adatbázist aztán nem és kor szerint kvótázzák, majd ez alapján kezdenek el ezer embert felhívni. Molnár szerint a telefonos megkérdezés előnye, hogy a kérdező öltözködése, kinézete, haja nem befolyásolja a válaszadót.

A Nézőpont újítása, hogy megpróbálják mérni a pártszimpátiát is. Ez azok esetében hasznos, akik nem akarják elárulni, hogy melyik pártra szavaznának. Ugyanis a pártválasztásra rákérdező konkrét kérdés előtt tíz olyan általánosabb kérdés is elhangzik, ami alkalmas az attitűdök felmérésére. Molnár elmondása szerint ilyen lehet például a cigánysággal kapcsolatos attitűd, vagy például annak firtatása, hogy a válaszadó szerint egy országnak a saját érdekeit kell-e követnie, vagy inkább a nyugat ítéletével foglalkoznia. A felmérésben csak e felvezető kérdések után térnek át arra, hogy ha most vasárnap lennének a választások, a válaszadó melyik pártra szavazna. Ennél a pontnál a válaszadónak nem egy listáról kell választania, hanem “nyitott kérdésként” bármelyik pártot megnevezheti.

Ez volt az első olyan módszertani elem, ami kritikát kapott a többi intézet szakembereitől. Hann Endre szerint például ha a választási kérdéseket konkrét aktuálpolitikai kérdések előzik meg, akkor azok befolyásolhatják a pártválasztást is. Ráadásul szerinte a telefonos nyitott kérdés sem alkalmas arra, hogy pontos választ kapjunk. Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója szerint is problematikusak a telefonos nyitott kérdések, mert ezeknél a megkérdezettek hajlamosabbak olyan pártot megnevezni, melyek sokat szerepeltek a közelmúltban a médiában.

Molnár elmondta, hogy korábban próbálkoztak a zárt kérdezéssel is, de nem tapasztaltak jelentős eltérést a két módszer között. A telefonos kérdőív felvezető részére pedig azért van szükség, mert annak során kialakulhat az a bizalmi kapcsolat, aminek a végén megszülethet az őszinte válasz.

Létezik-e az Együtt 2014?

Abban minden intézet munkatársa egyetértett, hogy valóban vannak jól látható tendenciák. Például az, hogy hosszas visszaesés után az utóbbi hónapokban ismét magára talált a Fidesz, vagy hogy az utóbbi időben többen kezdték úgy érezni, hogy jó irányba mennek a dolgok az országban.

Bár a közelmúltban sok vitát kiváltó konkrét eseteket próbálták megúszni a résztvevők, a konferencia végén a kérdések során ezek persze előkerültek. Török Gábor például Hann Endrénél kérdezett rá a Medián sok vitát kiváltó mérésére, melyben 2012 októberében 14 százalékra mérték a frissen felbukkanó Együtt 2014-et. Hann szerint ez ugyanolyan jó mérés volt, mint a Medián többi mérése. Amire amúgy a Bajnai visszatérést jelentő október 23-a utáni hétvégén került sor, és az intézet pedig bevetett egy felvezető kérdést is. Elsőnek megkérdezték a választókat, hogy kire szavaznának, majd pedig külön rákérdeztek arra, hogy hallottak-e az Együtt 2014-ről, illetve tudják-e, hogy ki a vezetője. Ezek után pedig ismét megkérdezték, hogy ha most lennének a választások, kire szavaznának.

Zavecz Tibor Hann Endre
Fotó: Nézőpont Intézet

Bár a felvezető kérdés miatt sok szakmai kritikát kaptak, Hann szerint az eredmény valós volt. De a Medián vezetője szerint az ő eredményüket igazolta az is, hogy Bajnaiék formációja öt százalékon jelent meg a Nézőpont októberi mérésben is, pedig ott nyitott kérdésre válaszoltak a megkérdezettek. Závecz Tibor pedig elmondta, hogy az Ipsos éppen azért kapott kritikát, mert sokáig nem mérték az Együtt 2014-et: ők szokásukhoz híven megvárták a hivatalos párttá alakulást.

Telefonban népszerűbb a Fidesz

A közönség soraiban helyet foglaló Tóth Csaba az eredeti problémafelvetéshez tért vissza, amikor azt kérdezte, hogy elég-e, ha a tendenciák egy irányba mutatnak, ha közben a számok között rendszeresen jelentős eltérek vannak. A Republikon Intézet munkatársa a megfogalmazott kérdéseik kapcsán is felvetette a közvélemény-kutató intézetek felelősségét. Példakánt a Nézőpont egyik kutatását említette, amiben az intézet azt hozta ki eredményként, hogy népszerűek Orbán Viktor üzenetei. Ehhez pedig olyan kérdéseket fogalmaztak meg, hogy “Egyetért-e azzal, hogy egy ország csak akkor szabad, ha pénzügyileg független?”

Molnár szerint a különbségek abból fakadnak, hogy a telefonos megkeresések során kevesebben tagadják meg a válaszadást, hiszen ilyenkor csak tíz percet kell telefonon beszélni, nem pedig ötven percre beengedni valakit az otthonunkba. Sík Endre, a Tárki vezető kutatója viszont erre elmondta, hogy ez a válasz nem kielégítő, hiszen mindig tíz százalékkal mérik felül a Fideszt a többiekhez képest, és mindig csak a Fideszt. Sík nem gondolja azt, hogy a Nézőpont csalna, hiszen akkor le se ült volna velük ezen a rendezvényen, de szerinte szükség lenne egy alapos szakmai vitára a módszereikről.

(A hazai közvélemény-kutatók 2010 óta mért eredményeiről Török Gábor vezet egy nyilvánosan elérhető összehasonlító táblázatot, ezt itt találhatja meg.)

Közös adatbázis jön

Az interpretációk kapcsán is különbségek mutatkoznak az intézetek között. Az Ipsos például mindig egy cikkbe foglalja a kutatás eredményeit, de csak akkor magyarázzák az eredményeket, ha teljesen bizonyosak abban, hogy mi okozta a változásokat. Azt például Závecz magabiztosan merte kijelenteni, hogy a Fidesz erősödése mögött most a rezsicsökkentő kampány áll. Molnár is elmondta, hogy a Nézőpont mindig kontextust rendel a megkapott adatok mellé, de lévén, hogy ők politikai-elemző intézet, melynek vezetői rendszeresen publikálnak aktuálpolitikai kérdésekről a Magyar Nemzetben is, ez nem annyira meglepő.

A meglepetést a konferencia végén szintén a Nézőpont szállította. Molnár némileg váratlanul, a közvélemény-kutatókat majomnak és korruptnak nevező Facebook-kommenteket kezdett el projektorral a falra vetíteni, közben pedig arról beszélt, hogy hamarosan elindulhat egy közös honlap az intézetek számára. A már készülő oldalon majd bármely intézet felteheti saját módszertanát és rendszeresen publikálhatná eredményeit is, megkönnyítve ezzel a kutatók és az újságírók munkáját.