Családon belüli erőszak a parlamentben: két lépés előre, egy hátra

Nyolc hónap után, négy hónap késéssel, összesen nyolc sorban intézte el a családon belüli erőszak ügyét a kormány – szóltak ellenzéki hangok a héten, a múlt heti vita folytatásán. Állításuk szerint ráadásul csak azért léptek végre előre, 15 év után, kapkodva, mert kirobbant a vakkomondor-balhé. Szabó Tímea PM-es, és Ertsey Katalin LMP-s képviselők továbbra is azt állították, hogy az indítványról nem folyt társadalmi vita, az csak a meglévő tényállásokat szigorította, ráadásul kimaradtak belőle fontos pontok. Ilyenek például a lelki és a gazdasági erőszak, és az intézményekben folyó bántalmazás is. Ertsey ezzel kapcsolatban már korábban is adott be módosító javaslatot.

Ertsey Katalin

Fotó: Bődey János

A kormány a kritikára reagálva azt közölte: a Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) valamennyi civil javaslatot és a nemzetközi egyezmények ajánlásait is megvizsgálta. A civilek álláspontját is képviselő Ertsey Katalin a héten Balog Zoltán miniszterrel és Répássy Róbert államtitkárral is egyeztetett. A fideszes Czunyiné Bertalan Judit és Talabér Márta ezt követően adott be módosító javaslatot a július 1-jén életbe lépő Btk.-hoz. Ők hozzátartozó bántalmazása helyett háztartáson belüli erőszaknak neveznék a tényállást. Ertsey Facebook-oldalán a dokumentumot úgy kommentálta: „kicsit jobb, de még mindig nem az igazi”.

Kettőt előre, egyet hátra, de gyorsan

A tárca korábban azt akarta, hogy a testi sértést, a becsületsértést, a személyi szabadság megsértését és a kényszerítést súlyosabban büntessék, ha az elkövető és áldozata együtt élnek vagy éltek. Czunyiné és Talabér módosítójukban azt is büntetnék, ha az elkövető megalázza vagy súlyos nélkülözésnek teszi ki hozzátartozóját. Ha például a családapa elzárja a pénzt az asszonytól, akinek emiatt nélkülöznie kell, akár két év börtönt is kaphat. Eljárást viszont csak sértett fél indíthatna.

A második körben, utólag benyújtott módosító múzsája Ertsey volt, a független politikust viszont csak részben hallották meg. Hiába került a szövegbe a korábban hiányolt gazdasági és lelki erőszak, az intézményi kimaradt. Az Index az államtitkártól és a két politikusnőtől is megkérdezte, mi ennek az oka, de nem kaptunk választ.

Ertsey szerint ráadásul „sajátosan fogalmazták meg” a két új pontot. Az LMP-s képviselőnő szerint az ellenzék által megfogalmazott a pontosabb és jobb jogi szöveg. Amíg ők a gazdasági erőszak kapcsán azt kifogásolják, ha egy férfi „függésben tart, ellehetetlenít”, a Fidesz a Btk.-ban már szereplő, átfogóbb frázisokat veszi elő, és az emberi méltóság sérelmére hivatkozik.

Ertsey arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak úgy lehet valakit anyagi függésben tartani, ha elveszik a pénzét, hanem úgy is, ha nem adnak neki eleget. Tehát például Balogh József felesége sem azért szenved a fizikai mellett gazdasági erőszaktól, mert a politikus kihúzza neje farzsebéből az ötszázast, hanem mert nincs önálló keresete, nincs lehetősége külön költözni. Az ilyen helyzeteket „csak a maga módján” kezeli a jogi anyag.

Ertsey szerint a KIM nem tudta jogi nyelvre fordítani a valóságos élethelyzeteket, vagy az is lehet, hogy az egész problémakört nem értik pontosan. Szerinte az is nagy baj, hogy az emberi méltóság fogalma alá szoruló esetekben csak a sértett panaszára indulhat majd eljárás. Sok kiszolgáltatott nő nem meri majd ezt a lépést megtenni. A korábbi verzióban orvosok vagy családgondozók hivatalból is indíthattak volna eljárást. Czunyiné és Talabér a visszalépést úgy magyarázták: ilyen esetekben kizárólag a sértett tudja megítélni, szükséges-e a hatóságok beavatkozása.

Vadászat

Gyurkó Szilvia, az UNICEF Magyarország gyerekjogi igazgatója szerint illúzió, hogy egy jogszabály megszünteti a családon belüli erőszakot, de ha külön törvényt kapna a téma – ahogy például „a vadászatnak is külön törvénye van” –, az egy szimbólum lenne. Szerinte ezzel a parlament azt is egyértelművé tenné, hogy elítéli a négy fal közötti brutalitást. Az igazgatónő az ATV-ben azt is elmondta: „Ausztriában, amikor erről törvényt hoztak, nem volt vita, mindenki egyetértett abban, hogy ez nem politikai kérdés”. Egyébként Gyurkó a gyereknapot is ilyen nemes célokra szánná a lufi, a tombola, meg a virsli helyett. 

A NANE múlt héten egy strandkorlátkék telefonfülkét állított a Nyugati térre, így próbálta felhívni a figyelmet a családon belüli erőszakra, és támogatást szerezni munkájához – több-kevesebb sikerrel.

Az Európai Parlament szerdán döntött arról: 2015-től jogszabály garantálja, hogy a zaklatások vagy nemi erőszak áldozatai, akik egy országban már polgári eljárásban védelmet kaptak, ugyanezt a védelmet élvezhetik más tagállamokban is. A védelem kérelmezése is leegyszerűsödött, és a módosítás csak Dánia területére nem érvényes.

A Btk. módosításáról a parlament hétfőn szavaz, Ertsey és a civilek addig a háttérben lobbiznak. A zárószavazás két hét múlva jön, az új Btk. pedig július 1-jén lép hatályba.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!