Így mentették meg a Dunaferrt

Ezerötszáz dolgozóját teszi lapátra a Dunaferr, jelentették be hétfőn, ez az elmúlt másfél év legnagyobb csoportos elbocsátása.

A vállalatcsoport teljes vesztesége 113 milliárd forint körül van, így a döntés nem meglepő. Dorkota Lajos kormánymegbízott tavaszi nyilatkozata fényében viszont mindenképpen az. (Vigyázat! A cikk hemzsegni fog a szövegösszefüggésből kiragadott részletektől.)

A cégnél már a múlt év végén volt létszámleépítés, akkor nyolcszáz embert küldtek el a meleghengerműből. Dorkota Lajos akkor azt mondta, hogy a kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy egyetlen munkahely se szűnjön meg a Dunaferrnél, igaz, megjegyezte, hogy megvenni nem fogják a céget.

A helyzet azonban igazán csak idén tavaszra vált forróvá. Dorkota: A kormány mindenképpen megmenti a Dunaferrt címmel közölt cikket az infodunaujvaros.hu idén március 4-én. A sajtóreggelin Dorkota elmondta, hogy „a kormány határozott lépéseket tesz azért, hogy a Dunaferr helyzete megnyugtató módon rendeződjön.”

És itt szó szerint közöljük az elhangzottakat:

– Mit ért ez alatt?

– Orbán Viktor miniszterelnök úr a közelmúltban Putyin elnökkel találkozott. A tárgyaláson a Dunaferr orosz tulajdonlása is szóba került. A fő tulajdonosnál, a Vnyesekonombanknál két alternatíva valamelyikét szeretné a kormány elérni. Vagy vállaljanak garanciát arra, hogy a folyékony fázist megtartják, és a szükséges fejlesztéseket megtegyék, vagy adjanak rendelkezési jogot arra, hogy a magyar állam hozzon befektetőket.

– Azt is említette, hogy egyre jobbak a dél-koreai kapcsolatok, s koreai befektetők érdeklődnek a város iránt. Van összefüggés a két hír között?

– Természetesen. Egy olyan koreai tőkeerős befektetési csoport jelentkezett, amely vállalná a továbbfoglalkoztatást.

– Pénzügyi befektető?

– Nem, mi mindenképpen szakmai befektetőben gondolkozunk. Kizárólag olyan befektető jelenthet megoldást, amely nem csupán pénzügyi befektetésnek tekinti a Dunaferrt, hanem termelni szeretne hosszútávon. Mindenképpen szeretnénk, ha valamelyik megoldás a közeljövőben megvalósulhatna. Ez jelenthet tartósan biztonságot a gyárnak, s persze az egész városnak.

Tavaly nyáron egyébként még meleghengerművet avattak az ISD Dunaferr Zrt.-nél (értelemszerűen nem azt, ahonnan év végén elküldték a nyolcszáz dolgozót). Az ünnepségen Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára örömét fejezte ki, hogy a vállalatcsoport „élen jár a munkahelyteremtésben, egyike a legnagyobb exportáló vállalatoknak, orosz és ukrán befektetői háttere révén pedig mintapéldája a keleti nyitásnak.”

Dorkota is ott volt, aki a miniszterelnök üdvözletét tolmácsolta, és elmondta: „a kormányfő még ebben a hónapban találkozik az ISD Dunaferr Zrt. vezetőivel. Úgy fogalmazott, hogy ezzel a találkozással, új kapcsolat kezdődik el a cégcsoport vezetése, a kormány és az önkormányzat között.”

Áprilisban, ahogy Dorkota megígérte, volt is orosz-magyar kormányzati találkozó, Szijjártó Péter moszkvai útján téma is volt a Dunaferr. A külgazdasági államtitkárt a tulajdonos VEB bank illetékesei arról biztosították: „nekik mint a Dunaferr főrészvényesének az a legfontosabb, hogy garantálják a biztonságos, folyamatos termelést a dunaújvárosi vasműben”, de már céloztak arra, hogy „javítani akarnak a termelésük hatékonyságán”.

A Dunaferr-ügyi egyeztetésnek egyébként végig pikáns légkört adhatott az, hogy a VEB még a Malév-csőd és a légitársaságba beragadt eurótízmilliói miatt orrolhat Budapestre.

Dorkota Lajos kormánymegbízotti megbizatása idén június 30-i hatállyal aztán lejárt, mivel Orbán Viktor az újjászervezett és átnevezett energiahatóság, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökévé nevezte ki.

Azért azt se feledjük, hogy a szocialisták voltak hatalmon, amikor a már említett keleti nyitás megtörtént, és magánkézbe került a Dunaferr. Pokorni Zoltán a parlament 2004. október 4-i ülésén a Dunaferr privatizációja kapcsán felvetette: eddig azt hitték, Magyarországon a magánosítás beteljesítette történelmi küldetését. Draskovics Tibor pénzügyminiszter erre azt felelte: Dunaújvárosban 8000 embernek biztosít a magántőke megélhetést.

Draskovics kicsit korábban azt mondta: „Kifejezetten büszkék lehetünk a Medgyessy-kormány privatizációs tevékenységére (...) Elrendeztük jó néhány magyar cég helyzetét és a foglalkoztatottak jövőjét”. Igaz, ekkor még nem tudhatta, hogy nagyjából két év múlva már enyhíteni fogják a privatizációs feltételeket.