Lesz erkölcstan és lesz bringaóra is
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi - A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Délután négyig tart
Ettől a tanévtől az iskola nem az utolsó óráig, hanem délután négyig tart. Ez nemcsak az elsősökre, hanem minden évfolyamra vonatkozik. A gyerekeknek alapesetben eddig bent kell maradniuk az iskolában – a törvény megfogalmazása szerint ugyanis a délutáni foglalkozások kötelezőek. Az Emmi szerint az iskolák délután „vonzó, színes programokat szerveznek”, ilyenkor jut idő a felzárkóztatásra, tehetséggondozásra, sportolásra, szakkörökre, múzeumlátogatásra. Azt majd a gyakorlat dönti el, hogy mindez miben fog különbözni az unalmas napközitől, amikor a gyerekek kimennek egy kicsit focizni, aztán csendben bent kell ülni a teremben házit írni, hogy közben a tanár tudjon keresztrejtvényt fejteni vagy a folyosón beszélgetni, délután pedig kapnak egy kefírt meg egy száraz kenyeret. A délután négyig tartó iskola nem keverendő össze az egész napos iskolával. Az külön tanterv alapján működik, ahol délelőtt több idő van hosszabb szünetekre, mozgásra, cserébe délután is lehet magyarórát tartani. Ezt egyébként a délután négyig tartó iskolában is megtehetik, a törvény ugyanis nem tiltja.
A délutánig tartó iskola azoknak jó, akik amúgy nem tudják elhozni a gyereküket a suliból, mert például dolgoznak (a törvény szerint az iskolának délután ötig kell vigyázni a gyerekekre). Azoknak a hátrányos helyzetűeknek is jó, akik otthon nem kapnának enni, nincs hol tanulniuk, vagy eleve rossz körülmények között élnek. Annak a gyereknek biztos nem jó, aki ilyen körülmények között nem tud tanulni vagy különórákra szeretne járni. A legjobb persze az lenne, ha az edzés, a nyelvóra vagy az úszás délután mind az iskolában lenne. Ez a szülőknek is könnyebb lenne logisztikailag, ez azonban a legtöbb helyen nem reális. Feltehetjük a kérdést, hogy a diákok mozgásszabadságának korlátozásáról vagy nagyon is praktikus dologról van szó. Bár a délutáni foglalkozások kötelezőek, ez alól viszonylag könnyen kaphat felmentést a szülő teljes időre vagy alkalmanként, ha az igazgatóhoz fordul. Megfelelő indok lehet például, ha valahol a szülő vagy nagyszülő otthon van és el tudja látni a gyereket, vagy a gyerek edzésre, fizetett különórára jár. Van, aki szerint az egész csak azért van, hogy a tanárokat többet dolgoztathassák a szeptembertől emelkedő bérért cserébe: ugyan a pedagógus kötelező óraszáma nem emelkedik, de előírják nekik, hogy hetente 32 órát bent kell tölteniük az iskolában.
Test és nevelés – mindennap
A felmenő rendszer második évében már az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. osztályban mindennap kellene a diákoknak mozogniuk. Azért csak kellene, mert a „mindennapos testnevelést” szlogenszinten sulykoló kormánypárt saját maga módosította úgy a törvényt, hogy a heti öt órából kettő akár össze is vonható például néptáncoktatásra, lovaglásra vagy úszásra. A mindennapos testnevelés alól felmentést kaphat heti két óra erejéig az, aki valamelyik iskolai sportkörbe jár edzésre vagy egyesület igazolt sportolója. A testnevelésórákon nemcsak meghajtják a gyerekeket, de megtanítják őket relaxálni, ellazulni is, és ahogy Hoffmann Rózsa korábban mondta: ennek az egésznek nemcsak egészségmegőrzés a célja, hanem az akaraterő fejlesztése és a csapatsportok révén az együttműködés élményének megismertetése is.
Hit, remény, szeretet, meg a jó, a rossz és a csúf
Sok félreértés és emiatt óriási felzúdulás kísérte az erkölcstan és a hit- és erkölcstan kötelezővé tételét az első, az ötödik, a kilencedik osztályban és a hatosztályos gimnáziumok első évfolyamán. Nem, a gyerekeknek nem kötelező hittanra járni, csak annak, aki ezt választja, és az erkölcstan órákon sem fognak az ateistáknak keresztény, zsidó vagy buddhista agymosást tartani. A népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának 76 százaléka vallja magát valamilyen vallási felekezethez tartozónak. Ehhez képest a mostani elsősök szülei közül csak 52 százalék szeretné hittanra járatni a gyerekét, a többiek inkább a világi erkölcstant választották.
Az erkölcstanoktatásra a mézesmadzag egy júniusban tartott bemutató óra volt egy kiváló tanárral és hét válogatottan okos és cuki gyerekkel, így az esemény még az Index erkölcsfilozófiából doktoráló riporterét is elkápráztatta. Az órán a gyerekek életkorához igazodó történetek kapcsán beszélgetnek jóról, rosszról, a férfi-női szerepekről, igazról és hamisról. Riporterünk kérdése is csak az volt, hogy vajon milyenek lesznek ezek az órák a többi iskolában egy nem profi tanárral és sok nem cuki gyerekkel, főleg úgy, hogy az új tantárgyra gyorstalpalón képezték ki a tanárok többségét.
Devizahitel és bringaakadémia
A hittan és az erkölcstan mellett az új Nemzeti alaptanterv több új választható tantárgyat is bevezet. Az ötödikeseknél heti egy óra dráma és tánc vagy hon- és népismeret, a kilencedikeseknél pedig vagy dráma és tánc, vagy mozgókép és médiaismeret óra lesz. Az iskolák emellett más tantárgyakat is indíthatnak, miután az órák 10 százalékáról (azaz heti 2-4 óráról) maguk rendelkeznek. Ha van megfelelő tanár, akkor az órarendbe illeszthetnek például pénzügyi, gazdasági kultúra órát, családi életre nevelést, jelenismeretet, katonai alapismereteket, sakkot, kajak-kenut, lovaskultúrát, de van egy bringaakadémia nevű tantárgy is.
Utóbbin a 3–6. osztályos diákok „a kerékpár és a kerékpározás sportban, közlekedésben és turisztikában betöltött jelentőségén túl megismerkednek a kerékpározás történetével, alapvető szerelési kerékpár-javítási ismereteket szereznek, és megtanulják a legalapvetőbb, illetve a kifejezetten a kerékpárosokra vonatkozó KRESZ-szabályokat”. A pénzügyi kultúra órákat nem titkoltan a devizahiteles családok gyermekeinek szánják, hogy megismerjék a családi gazdálkodás alapjait, a piacgazdaság legfontosabb folyamatait és a felelős hitelfelvétel fogalmát. Jó kezdeményezésnek tűnik a jelenismeret-óra (ez már korábban is volt a Nat-ban társadalomismeret néven), amin leginkább beszélgetős formában lesz szó a média, a közösségi oldalak vagy éppen a drogfüggőség kérdéséről, de témája ezeknek az óráknak a magyarság, a nemzeti öntudat vagy a demokratikus vita fogalma is.
Egységben az erő?
A mostani tanév az egységesítés jegyében kezdődik: az iskolák januártól egységesen állami irányítás alá kerültek, a tanárok az állam alkalmazásában állnak, az 1., az 5. és a 9. osztályokban pedig az új Nemzeti alaptanterv szerint tanulnak már. Évtizedes pedagógiai vita, hogy az iskolának és a benne tanulóknak a sokszínűség vagy az egységesítés jobb. A nemzetközi PISA-vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy Magyarországon óriási különbségek alakultak ki az iskolák színvonala között, ami már alapvető esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel. A mostani változást sokan a Kádár-korszak szigorú központosításához hasonlítják, amikor minden iskolában egy időben ugyanazt és ugyanúgy tanítottak ugyanabból a tankönyvből ugyanazzal a módszerrel – a tanár szabadsága minimális volt. Az Emmi szerint a közös műveltség alapjait minden iskolában meg kell tanítani, de a pedagógusok teljes módszertani szabadságot élveznek, az iskolák pedig szabadon rendelkeznek az órák tíz százalékával.
Nagy különbségek alakultak ki az iskolák állapota között is az önkormányzatok eltérő anyagi helyzete miatt. Az állam nemcsak az iskolák központi szakmai irányítását vette át, de a nehéz helyzetben lévő településeken az épületek fenntartását, felújítását (vagy éppen összevonását, megszüntetését) is magára vállalta. Szeptembertől egységesítették a tanárok fizetését is. A tavasszal végzett országos összesítés szerint hatalmas különbség volt önkormányzatonként az ugyanolyan munkát végző, azonos korú és végzettségű tanárok fizetése között: ez akár évi 200 ezer forintot is jelenthetett a cafetériával és egyéb juttatásokkal bőkezű települések vagy kerületek javára. Bár szeptembertől átlagosan 34 százalékkal emelik a fizetéseket, lesz, aki rosszul jár, mert korábbi kiemelt pótlékait elveszíti, az emelés pedig ezt nem kompenzálja.
Egységesítették a tankönyvterjesztést is: a központosítás itt egyértelműen nem tett jót az ügynek. A feladatot a tapasztalattal nem rendelkező állami cégre, a Könyvtárellátóra (Kello) bízták, amely csak akadozva tudott megküzdeni ezzel a bonyolult logisztikai feladattal. Az i-re a pontot a tankönyvkiadás központosítása/államosítása tenné fel. Mint írtuk, vannak olyan hangok a kormányzatban, amelyek szerint bőven elég lenne egy jó tankönyvből tanítani az egész országban. Ezzel letarolnák a 14 milliárdos piacon működő cégeket, főleg a piac legnagyobb szereplőjét, egy multinacionális vállalatot, amelynek egyes kormányzati hangok szerint semmi keresnivalója a nemzeti köznevelés új rendszerében.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
