Konstantin
12 °C
25 °C

Az ORFK-hoz került a jelöltállítási ívek ügye

2014.03.18. 13:25
Mesterházy levelet írt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének, hogy miért nem lehet megvizsgálni a gyanús aláírásgyűjtő íveket. Péterfalvi Attila válaszából kiderül, hogy a NAIH a rendőrséghez utalta az ügyet. Kezdődhet a nyomozás az elveszett aláírások után.

Mesterházy Attila, az MSZP elnöke hétfőn levélben kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, vizsgálja ki, hány jelölt és jelölő szervezet csalhatott az ajánlások begyűjtése során. A választásokon való induláshoz szükséges aláírásokat ugyanis a gyanú szerint nagyon sokan egyszerűen lemásolták egy másik jelölt ajánlóíveiről. Volt például olyan eset, hogy a választási bizottság tagja a saját nevét találta meg egy olyan íven, amit ő biztosan nem írt alá, de egyes pártok egész oldalakat is átmásolhattak másoktól. Ezért Mesterházy szerint felmerül a gyanú, hogy "különleges személyes adatokkal tömeges és súlyos visszaélések történtek". A baloldali miniszterelnök-jelölt arra is utalt levelében, az aláírások útjának feltérképezése rávilágíthat arra, hogyan tudott egy csomó, szervezeti háttérrel vagy ismertséggel egyáltalán nem rendelkező párt ilyen sok jelöltet, és igen jól jövedelmező országos listát állítani. 

Péterfalvi szerint a rendszerrel nincs baj

A NAIH elődje, az adatvédelmi feladatokat is ellátó ombudsman is úgy látta, hogy a választópolgárok nem ismerhetik meg, hogy mit tesznek az aláírásukkal az aláírásgyűjtők.

A 2008-as ügyben (pdf) egy népszavazási kezdeményezés kapcsán kérdezte két ember, hogy szerepel-e az aláírásuk az íveken. Szabó Máté ombudsman (aki nem azonos Szabó Máté Dániellel, a TASZ szakmai igazgatójával) ugyanúgy látta, mint Péterfalvi: túl nagy munka lenne kikeresni minden egyes aláírást, ezért ezt nem kell megtenni.

 A megkeresés előzménye az volt, hogy a NAIH elnöke, Péterfalvi Attila pénteki állásfoglalásában  visszautasította az aláíróívek vizsgálatát, mivel "túl nagy munka lenne kikeresni minden egyes aláírást", ez végső soron a választások megtarthatóságát veszélyeztetné. A NAIH ugyanakkor nem végzett számításokat a munka nagyságára vonatkozóan.

Mesterházy kérdésére kedden Péterfalvi Attila kimerítő választ küldött. Ebben először méltatja a mostani rendszert. Felidézi, hogy ő már adatvédelmi biztosként is kijelentette, az ajánlószelvényes rendszer számos visszaélésre ad alkalmat. A mostani rendszerben viszont az ajánlások tétje csökkent, "nagyságrendekkel kevesebb" panasz érkezett a NAIH-hoz, ezért elmondható, hogy a jogalkotó "kiküszöbölte a hiányosságokat".

A kérdés szempontjából irreleváns rész után Péterfalvi a választási eljárásról szóló törvénnyel magyarázza, hogy a választási szervek nem ellenőrizhetik az aláírások valódiságát és hitelességét. Ezt kompenzálja szerinte az – számunkra nem egészen világos módon –, hogy a jelölteknek "az ívekkel is el kell számolniuk". 

A hivatal átpasszolta az ügyet a rendőrségnek

A NAIH elnöke azt is részletesen megindokolja, hogy az állampolgároknak miért is nem ismerhetik meg, hányszor és hogyan szerepelnek az aláírásgyűjtő íveken. Szerinte a választási irodák adatkezelése "jellegénél, céljánál és funkciójánál fogva" különleges esetnek számít, mivel az ívek ideiglenesek (90 nappal a választás után megsemmisítik őket), illetve kizárólag a jelölt indulásának elbírálására szolgálnak. Péterfalvi kitért a technikai nehézségekre is: az adatvédelmi szempontból veszélyes duplikált adatállományok elkerülése miatt az íveket nem lehet őket digitalizálni, manuálisan pedig lehetetlenül sok munkát igényelne a feldolgozás.

Péterfalvi felhívja a figyelmet, hogy ha bárki úgy érzi, az adatai kiszolgáltatása során jogsérelem érte őt, a NAIH-nál bejelentést tehet, az ügyben a hivatal el fog járni, de utána azt is megemlíti, hogy a NAIH-nak semmilyen nyomozati eszköze nincs arra, hogy az aláírások valódiságát (azaz a tulajdonképpeni problémát) ellenőrizhetné.

Az ívek sokszorosítása és bármilyen manipulációja azonban bűncselekménynek számít, ezért a rendőrség hatáskörébe tartozik. És mivel a NAIH-nak kötelessége, hogy a nem az ő hatáskörébe tartozó, de hozzá beérkező ügyeket egy illetékes szervnek továbbítsa, ezért Péterfalvi a levelének végén megemlíti a legfontosabb fejleményt: a hivatal az ügyet az ORFK-hoz továbbította. 

Több szálon fut a történet

Azaz az ügy sorsa most a rendőrség kezébe került. A nyomozás megkezdéséről természetesen megkérdeztük az ORFK-t is, és amint választ kapunk, azt közöljük (FRISSÍTÉS: meg is érkezett a válasz, a rendőrég eddig még nem kapott levelet a NAIH-tól). A saját aláírásunk sorsának kiderítésére – amely előfeltétele lehet egy önálló rendőrségi feljelentés megtételének –  azonban van egy másik mód is.

Az adatvédelmi kérdésben a végső szót ugyanis nem a NAIH mondja ki, hanem egy esetleges perben a bíróság. A saját aláírásuk sorsát megismerni akaró embereknek ezért a Nemzeti Választási Irodánál kell érdeklődniük, majd a borítékolható elutasító válasz esetén pert kell indítaniuk. A perindításban a választások tisztasága miatt szintén aggódó jogvédő szervezetekre is számíthat a tudatos választópolgár. A Társaság a Szabadságjogokért szakmai igazgatója, Szabó Máté Dániel azt mondta az Indexnek, hogy már több olyan választó is megkereste őket, aki rákérdezett a saját aláírásának sorsára, egy esetleges elutasító válasz után a TASZ segítségével kész a bírósághoz fordulni.