A Jobbik tényleg európai rekorder lett
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Belföld cikkek
-
Tűzveszély miatt hív vissza egy powerbanket az IKEA - A magyarok többsége nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását
- Vajon mennyi hátraarcot és botlást fogadnak még el Magyar Pétertől követői?
- Gyurcsány Ferenc: Én szerintem pokolian jól szolgálom a hazámat
- IDEA Intézet: Sulyok Tamás messze nem tekinthető népszerűnek
Míg a választási éjszakán Orbán Viktor – nem igazán megalapozottan – azzal büszkélkedett, hogy európai rekordot értek el a támogatottságban, Vona Gábor, a Jobbik elnöke kudarcnak nevezte saját eredményüket. Pedig neki lett volna oka a büszkeségre (még ha az országnak kétes is ez a dicsőség): a mostani választáson elért 20 százalékkal a Jobbik Európa vezető pártja lett a populista, radikális jobboldali és a szélsőjobboldali ligában.
Meleg és Izrael-barát szélsőjobbosok?
A kérdés az, kik tartoznak ide, mely pártokhoz lehet hasonlítani a Jobbikot, és melyekhez nem. A nyugat-európai szélsőjobb pártok vezetői már eddig is elég nagy meglepetést tudtak okozni a Magyar Gárdához szokott magyar szélsőségeseknek. A meggyilkolt Pim Fortuyn bevallottan meleg volt, de az osztrák Jörg Haiderről is tudható volt, hogy a férfiakhoz vonzódott. A halálos autóbalesete előtti éjszakát is egy melegbárban töltötte.
A 2006-os helyhatósági választásokon a Flamand Érdek antwerpeni listavezetője, Filip DeWinter a zsidókat törvénytisztelő polgárokként méltatta, és természetes szövetségesüknek nevezte őket a radikális iszlám elleni harcban. Több, a muszlim térhódítás ellen fellépő nyugat-európai szélsőjobboldali párt Izraelt hősnek tartja, amely a muszlim terroristáktól védi a hazát.
A szélsőséges körökben hősnek tartott norvég tömeggyilkos, Anders Behring Breivik is alaposan összezavarta 1500 oldalas tanulmányában a náci ideológiákhoz vonzódó kelet-európai elvbarátait. Breivik is stratégiai szövetségesnek nevezte Izraelt az iszlám világ ellen indítandó európai háborúban. Dolgozatában Jeruzsálem egyik felét a zsidók, a másik felét a keresztények ellenőrzésére akarta volna bízni.
Nem véletlen, hogy a szélsőjobbhoz sorolt nyugat-európai pártok épp Izrael- és zsidóellenessége miatt nem szívesen mutatkoznak együtt a Jobbik vezetőivel. Nemrég Kent Ekeroth, az ugyancsak szélsőségesnek tartott, bevándorlásellenes Svéd Demokraták külügyi igazgatója mondta azt a Heteknek, hogy semmi közük a Jobbikhoz, és mélyen elítélik a magyar párt antiszemitizmusát.
A közös horizont
Ezeknek a pártoknak mégis van néhány közös jegyük:
- valamilyen kisebbség kipécézésével építenek maguknak politikai tőkét,
- elutasítják az Európai Uniót.
De még az első pont tekintetében is van egy alapvető különbség a nyugat-európai szélsőjobbosok és a Jobbik között. Míg nyugaton az állampolgársággal nem rendelkező bevándorlók a fő célpont, és ritkán hozza elő bárki az ott élők származását, a Jobbik saját hazája állampolgárai, a cigányság és a zsidók ellen lázít.
A Jobbik mostani eredményét csak a Nagy-Románia Párt és a Szerb Radikális Párt szárnyalta túl a rendszerváltás óta. A Nagy-Románia Párt ma nem tagja a román parlamentnek, ahogy az idei választásokon a szerb radikálisok is kiestek a törvényhozásból. A Jan Slota-féle Szlovák Nemzeti Párt legjobb eredménye 2006-ban 11 százalék volt, de 2012-ben ők is kiszorultak a parlamentből. A Jobbik bensőséges kapcsolatokat ápol a szélsőséges, fajgyűlölő Brit Nemzeti Párttal, de az sem tagja a parlamentnek.
Igazi Finnek
Sokak szerint ma Európa legnagyobb támogatottsággal rendelkező jobboldali populista pártja a 2011-ben 26 százalékos támogatottságot elért Svájci Néppárt. Kétségtelen, hogy a párt egyik fő témája a bevándorlás korlátozása és az EU-hoz való közeledés ellenzése, de a multimilliárdos Cristoph Blocher által vezetett alakulatot semmiképpen nem lehet a Jobbikkal egy lapon emlegetni. A párt ezért inkább csak tájékoztató jelleggel került fel a szélsőséges pártokat bemutató grafikonunkra, amelyeken csak a parlamenti mandátummal rendelkező szervezetek szerepelnek.
A Jörg Haider által felfuttatott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a legnagyobb választási sikerét 1999-ben aratta. Akkor megszerezte a szavazatok 26,9 százalékát, és legyőzte az ÖVP-t. 2000-ben a párt a kormánykoalíció tagja is lett. Haider belső viták miatt 2005-be kivált az FPÖ-ből, és megalakította a Szövetség Ausztria Jövőjéértet (BZÖ). Az FPÖ-t ezután alaposan átfazonírozta utódja, Hans-Christian Strache. Ő is egyfajta cukikampányt folytatott, de a bevándorlásellenesség („Bécs nem lesz Isztambul”) és a burkolt rasszizmus nem változott. Legutóbbi kampányukban az ellenségek helyett már inkább az osztrákok védelmére helyezték a hangsúlyt.
Az Igazi Finnek is inkább jobboldali populista, mint szélsőjobboldali pártnak tekinthető. Bár az országban a bevándorlók aránya más jóléti államokhoz képest jóval alacsonyabb, azért ők is kiaknázták a bevándorlásellenességben rejlő politikai tőkét, a hangsúlyt mégis inkább az euroszkeptikus vonalra fektették. Vezetőjük, Timo Soini azzal szerzett népszerűséget, hogy szerinte a nehéz helyzetbe került uniós államokat nem kell megsegíteni: vagy ők lépjenek ki az eurozónából, vagy adják meg a lehetőséget erre Finnországnak és Hollandiának.
A liberalizmust védik az iszlám ellen
A holland Szabadságpártnál az euroszkepticizmusnál sokkal meghatározóbb az iszlám- és a bevándorlóellenesség. A párt vezéralakja, Gert Wilders filippínó és zsidó felmenőkkel is rendelkezik. Korábban a Korán betiltását követelte, Mohamed prófétát pedig az ördöghöz hasonlította. Wilders szerint Hollandia akár fizetne is azért, hogy a bevándorlók hagyják el az országot (hasonló lépést a nyolcvanas években Németország is tett).
A Szabadságpárt azonban – Pim Fortuyn nyomdokán – radikalizmusával végső soron a holland liberalizmust védi az iszlám fundamentalizmussal szemben. Mint ahogy Franciaországban a zsidók elleni támadásoknak ma már nagyobb részét bevándorlók követik el, Hollandiában is több félnivalója van a melegeknek a muszlim fiataloktól mint az európai szélsőségesektől. Wilders pártjára ezért gyakran ők is szavaznak.
A jobboldali populista Dán Néppárt a Mohamed-karikatúrák miatt kitört nemzetközi botrány idején szerezte népszerűségét iszlámellenes és szólásszabadság-párti szólamaival, miközben a holland Szabadságpárthoz hasonlóan Izrael barátai közé tartozik. 2011-ig fontos szerepet játszott, mert kívülről támogatta a kisebbségben kormányzó liberális-konzervatív koalíciót. Az ő nyomásukra állította vissza akkor a dán kormány a vám- és határellenőrzést, ami éles kritikát váltott ki Brüsszelben. A párt a 2011-es választásokon 1 százalékot veszített támogatottságából, az új szociáldemokrata vezetésű kormány pedig azonnal eltörölte a határellenőrzést.
Cigánygyűlölők, ököllel tárgyalók
Ezekhez a pártokhoz képest egész más vonalat képviselnek a kelet-európai radikálisok. A bolgár Ataka éles török- és cigányellenes, illetve homofób propagandájával hódított. Ők is létrehoztak egyenruhás félkatonai szervezeteket, amelyek a tüntetéseiken masíroztak. 2011-ben a párt a szófiai Bánja Basi dzsámi elé szervezett tüntetést, ahol véres etnikai zavargások törtek ki a muzulmán hívők és a szélsőjobbos tüntetők között. Korábban vezetőjük, Volen Sziderov volt Bulgária második legkedveltebb politikusa, de a párt mostanra sokat veszített népszerűségéből. A 2013-as választásokon már nem annyira az idegenellenes szólamokra helyezte a hangsúlyt, inkább a külföldi tőkét, a multinacionális vállalatokat és a globalizmust támadták.
A görög válság idején került reflektorfénybe az Arany Hajnal, amelyet horogkeresztre emlékeztető pártlogója és náci karlendítésre emlékeztető üdvözlése miatt talán nem véletlenül sorolnak a neonáci pártok közé. A 2012-es választáson 18 parlamenti helyet szereztek. Az Arany Hajnal különböző szociális jótéteményekkel igyekezett híveket szerezni magának. Például ingyenes élelmiszerosztásokat rendezett, de „csak igazi görögöknek”. Mindez nem fedi el a nyíltan rasszista és antiszemita ideológiát. A pártnak ráadásul több kapcsolódása van a görög alvilághoz. Már három parlamenti képviselőjét helyezték előzetes letartóztatásba egy antifasiszta rapper meggyilkolásával összefüggésben, sőt, felmerült a párt betiltásának lehetősége is.
Az ukrán tüntetések idején ismerte meg mindenki az ottani nacionalista párt, a Szvoboda nevét. A Szvoboda 2006-ban még csak 0,36 százalékot ért el a választásokon, hat ével később viszont már 10 százalékot szerezve parlamenti párt lett, idén februárban pedig a Janukovics elüldözése után hatalomra jutott kormánykoalíció tagjává vált. A Nyugat-Ukrajnában erős párt oroszellenes, rasszista, antiszemita, homofób nézeteket vall. A Majdanon saját félkatonai szervezetük járőrözött vörös karszalaggal. A párt parlamenti képviselői sajátos tárgyalástechnikát alkalmaznak. Nemrég felkeresték az ukrán tévé elnökét az irodájában, lökdösték, ütlegelték, majd erőszakkal aláíratták vele lemondását. A Jobbik már csak egy dolog miatt sem nagy barátja a Szvobodának a nemzetközi színtéren: nemrég ugyanis az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt betiltását kezdeményezték az ukrán főügyészségnél. A kárpátaljai magyarok elleni támadások miatt a jobbikos EP-képviselő Kovács Béla kezdeményezésére a Szvobodát már tavaly kizárták a radikális pártokat tömörítő Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségéből.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
