Béla
8 °C
15 °C

Súlyosan elhallgatják a gyerekkínzási botrányt

D  YT20120111001
2014.04.29. 18:25 Módosítva: 2014.04.29. 20:05
Elkészült a kötelező éves jelentés a szigetszentmiklósi gyermekvédelem tavalyi teljesítményéről. Tavaly novemberben Szigetszentmiklóson robbant ki az utóbbi évek legsúlyosabb gyermekbántalmazási botránya: kiderült, hogy három kisgyereket éveken át kínoztak brutálisan a szüleik, és a rendszer képtelen volt időben megvédeni őket. A jelentés egyáltalán nem foglalkozik ezzel.

Április 30-án, szerdán ülésezik Szigetszentmiklós képviselő-testülete. Az ülés 25. napirendi pontja: Átfogó értékelés Szigetszentmiklós Város 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról.

Szigetszentmiklós az a város, ahol 2013. november 26-án kirobbant a gyermekvédelmi rendszer hatékonyságát súlyosan megkérdőjelező, az egész országot megrázó botrány. Az ügyet a Blikk robbantotta ki, mikor megírta, hogy egy szigetszentmiklósi házaspár éveken át kínozta, rendszeresen megerőszakolta és verte három kiskorú gyerekét, a vád szerint fekáliát és patkányt etettek velük. A bántalmazás a vádirat szerint azóta tartott, „mióta csak az eszüket tudták" a ma már tíz évesnél idősebb gyerekek, ami azt jelenti, hogy a gyermekvédelmi rendszer hosszú éveken keresztül képtelen volt őket megvédeni.

Az ügyben a kezdeti hárítás után végül több vizsgálat is indult. Az először befejeződött két vizsgálat fegyelmi felelősségre vonás nélkül végződött. Ezeknek az anyagaiért pert indított az Index, mert tudni szeretnénk, hogyan zajlottak, és mennyire voltak alaposak. Január 17-én Navracsics Tibor közbeszólt, a közigazgatási és igazságügyi miniszter rendkívüli fegyelmi eljárás lefolytatását kérte. Ennek az lett az eredménye, hogy egy családgondozót azonnali hatállyal kirúgtak, és közölték, hogy fegyelmi eljárást indítanak a Szigetszentmiklós-Tököl Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményvezetőjével szemben.

Ez az intézményvezető, Kerekes László készítette a szerdai képviselő-testületi ülésen tárgyalandó átfogó értékelés egy részét. A napirendhez két dokumentumot csatoltak.



Az egyik egy, a polgármester, Szabó József által jegyzett határozati javaslat arról, hogy a képviselő-testület fogadja el az átfogó értékelést. A másik dokumentum maga az értékelés. Ilyet a gyermekvédelmi törvény szerint minden év május 31-ig kötelező készíteni.

Az összesen 67 oldalas dokumentum 15. oldalán kezdődik, és a 29. oldalon ér véget a gyermekjóléti szolgálatról szóló rész, amelyet Kerekes írt. Egyetlen utalást sem találtunk a szövegben arra, hogy bármiféle botrány lett volna tavaly.

A megkínzott gyerekekkel közvetlenül 2013-ban már nem sok dolga volt a gyermekjóléti szolgálatnak, mert őket végül 2012. január 23-án emelte ki a gyámhivatal a brutális családból, és a szülők elleni feljelentést is 2012 szeptemberében tették meg. Ugyanakkor a gyermekvédelem működését érintő vizsgálatok 2013-ban, az ügy nyilvánosságra kerülése után indultak, és az ombudsman is ekkor állt neki feltérképezni, mi és miért (nem) történt éveken át a három kisgyerekkel.

Erről azonban nincs szó a beszámolóban. Kerekes idézi a rájuk vonatkozó jogszabályokat, megismerteti az olvasót a gyermekjóléti szolgáltatás fogalmával („Olyan, a gyermekek érdekeit védő speciális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családból kiemelt gyermekek mielőbbi hazagondozását.″), létszámadatokat közöl, sorolja a gondozási esetek számát és megoszlását (2013-ban 444 gyerekkel foglalkoztak a gyermekjóléti szolgálat családgondozói),  ír arról, hány jelzőrendszeri értekezletet tartottak, és hány jelzést kaptak a rendszer különféle tagjaitól (2013-ban összesen 634-et).

Közben pedig ilyen megállapításokat tesz:

A jelzés nagyon fontos, hisz a családgondozó így szerez tudomást arról, hogy veszélyeztetett gyermek van a környezetünkben. Az időben megtett jelzés és az ezt követően végzett családgondozás egy gyermek sorsát nagyban meghatározhatja.

Vagy arról ír, milyen nehéz a kamaszokkal:

A legveszélyeztetettebb gyermekeknek a 14-17 évesek tekinthetők. Ennek oka lehet, hogy ez az időszak a serdülés szakasza. Ilyenkor a gyermekek nehezebben kezelhetők. Keresik identitásukat, hova tartozásukat. Már nem a szülő lesz számukra a partner. Fontosabbak a barátok.

A beszámolóban szó van még többek között pszichológiai szolgáltatásról, fejlesztő pedagógiai ellátásról, nyári napközis táborról, Mikulás-ünnepségről. Kerekes szövege a dokumentum 29. oldalán ér véget ezzel a két mondattal:

Továbbra is fontos célnak tartjuk a jelzőrendszer tagjai közötti szoros és jó együttműködést, ennek fenntartását. Ezzel összefüggésben fontosnak tartjuk Szigetszentmiklós lakosságának folyamatos tájékoztatását is.

A 67 oldalas átfogó értékelés része még Szigetszentmiklós mint település általános bemutatása (történelem, közlekedés, lakásállomány, stb.), a dokumentum foglalkozik például különféle gyermekjóléti támogatási formákkal, a helyi bölcsődékkel, a közbiztonsági és bűnmegelőzési koncepcióval.

Van még egy fejezet, amelyben szóba kerülhetne a gyerekkínzási botrány. Ennek az a címe, hogy a Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai. Ez a rész mindössze fél oldalt foglal el, két bekezdésből áll.

Felszámolták a kisebb hiányosságokat

De a botrány kirobbanása után kezdődött vizsgálatokat ez a fejezet sem említi. Annyit ír csak, hogy „a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2013-ban Szigetszentmiklós-Tököl Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata Gyermekjóléti részlegénél végzett vizsgálatot a működési engedély tekintetében. A vizsgálat során feltárt kisebb hiányosságok felszámolásra kerültek."

Az ombudsman által februárban publikált részletes vizsgálati jelentésből derül ki, hogy a 2013 júliusi, tehát a botrány előtt lefolytatott vizsgálat adminisztratív hiányosságokat állapított meg a gyermekjóléti szolgálatnál.

Az ombudsmani jelentésben egyébként az is szerepel, hogy a gyermekjóléti szolgálat működése a szakmai létszám irányszámai, a létszámminimum normái, valamint a szakképzettség tekintetében csak 2013 végétől felel meg a vonatkozó rendeletnek.

Mi lett a fegyelmivel?

A Navracsics közbeavatkozása után megígért fegyelmi vizsgálat a gyermekjóléti szolgálat intézményvezetőjével, Kerekes Lászlóval szemben, úgy tűnik, még nem zárult le. Január 22-én, öt nappal a miniszter lépése után zárt ülésen foglalkozott a kérdéssel a szigetszentmiklósi képviselő-testület.

Akkor úgy határoztak, felhatalmazzák a polgármestert, hogy Kerekes László ügyében, „a vezető szakmai felelőssége megállapítása tárgyában" elvégezze „a szükséges előkészítő feladatokat" „a szükséges szakértők bevonásával". A polgármester, Szabó József a március 26-i képviselő-testületi ülésen tájékoztatta legutóbb a képviselőket arról, hol tart az ügy.

Azt közölte:

Szakértőt kértem fel abból a célból, hogy tegyen javaslatot a szakmai felelősség megállapításának módjára vonatkozóan. A szakértői javaslat alapján a vizsgálat végleges elkészítéséhez 1 fő közszolgálati tisztviselőt szakmai segítség nyújtására kértem fel.

A polgármester megígérte, a vizsgálat lezárásól a képviselő-testületet a későbbiekben tájékoztatja. A szerdai ülés napirendjén egyelőre nem láttuk, hogy szóba kerülne Kerekes fegyelmije.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!