Elítélték Biszku Bélát

A volt belügyminisztert felbújtóként elkövetett szándékos emberöléssel megvalósított háborús bűntett és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett miatt, lőszerrel visszaélés és kommunista bűnök tagadása miatt is bűnösnek mondta ki a Fővárosi Törvényszék. Biszku első fokon öt és fél év börtönbüntetést és 10 év közügyektől eltiltást kapott. Előzetes letartóztatásba nem került, így szabadlábon várhatja a másodfokú tárgyalást.

Tóth Szabolcs tanácsvezető bíró szerint Biszku a forradalom előtt is a Magyar Dolgozók Pártjának egyik vezetője, '56 november elejétől a központi hatalom részese volt. Köztudomású ténynek nevezte a bíróság a forradalom során történtek, például a november negyedikei beavatkozást.

Biszku ekkor az Ideiglenes Intéző Bizottságnak tagja volt. A bíróság szerint a vádlott a társaival együtt elhatározta, hogy leverik és vérbe fojtják a tüntetéseket, ezután „válogatás nélkül” lövéseket adtak le a civilekre. A bíró idézett Biszkutól, aki az archiv dokumentumok szerint a forradalom idején keményebb fellépést sürgetett.

A bíróság a salgótarjáni sortűz esetén megalapozottnak találta, hogy közvetve Biszku adott utasítást a tömegbe lövetésre. A döntés ellen az ügyész súlyosításért, Biszku felmentésért fellebbezett. Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést szeretne elérni, Biszku ügyvédje ezzel szemben esődlegesen felmentést, másodlagosan enyhítést kért. A per tehát másodfokon folytatódik.

11

További képeinkért kattintson! Galéria: Elítélték Biszku Bélát (11 kép)Galéria: Elítélték Biszku BélátFotó: Bődey János

Biszku nagyon elfáradt

A tárgyalás elején Biszkut megkérdezte a bíró, hogy mennyi ideig tartsanak a perbeszédek, milyen gyakran tartsanak szünetet. Biszku erre csak annyit válaszolt, hogy

minél tovább.

Embertpróbálóan hosszú volt a keddi tárgyalás, a 92 éves Biszku négy és fél óra után egy külön széket kért, amire feltehette a lábát – a vele lévő egyik nő szerint a volt belügyminiszter arra panaszkodott, hogy már eléggé fárad.

A perben az ügyész dolgát nehezítette, hogy közvetlen tanúk már nem élnek, és egyébként is nehéz bármit bebizonyítani ilyen sok idő után. Biszku mozdulatlanul hallgatta az ítélethirdetést, az őt elkísérő két nőn sem látszott semmilyen különösebb megrendültség az ítélet hallatán.

Csak a Fidesz-kormány akarja újraírni a történelmet

Biszku Bélát három bűncselekménnyel vádolta az ügyészség:

• a genfi egyezmény alapján háborús bűncselekménnyel, többek között az 1956 utáni megtorlások részeként a polgári lakosságra leadott sortüzek elrendeléséért;
• lőszerrel való visszaéléssel, mert 2012-ben tizenegy darab sörétes lőszert találtak a lakásán a rendőrök;
• a kommunista rendszer bűneinek tagadásával, a 2010-ben a Duna Tv Közbeszéd című műsorában elmondottak miatt.

A három vádpontból értelemszerűen az első, a háborús bűncselekmény a legsúlyosabb, az ügyész, Végh Tamás túlnyomórészt ennek elemzésével foglalkozott kedden. Az ügyész életfogytig tartó szabadságvesztést kért Biszkura, emellett a közügyektől való eltiltását is kezdeményezte.

Biszku ügyvédje, Magyar Gábor azzal kezdte beszédét, hogy kifejtette: a Biszku elleni eljárás csak a Fidesz 2010-es kormányváltása után indult el, hiszen semmi sem indokolta, hogy az elmúlt 25 évben vádat emeljenek Biszku ellen. Felemlegette a „mindenféle” történelemkutató intézetek létrehozását, a tankönyvek lecserélését, és idézett az Alaptörvény preambulumából is, hogy bebizonyítsa: a kormány újra akarja írni a történelmet, ennek része a Biszku elleni per.

A védő szerint megalapozatlanok a vádpontok: a leginkább a lőszerrel való visszaélés áll meg, bár a mostani eljárás visszásságaira utalva azon ironizált, hogy a Biszkunál talált lőszerekkel kapcsolatban, hogy

még senki sem fedezte fel újabb sortűz elkövetésének előkészületét.

Ekkor egy pillanatra megfagyott a levegő a teremben, de az ügyvéd folytatta tovább a nemzetközi büntetőjog alapelveinek fejtegetésével. Magyar másfél órán keresztül elemzett különféle nemzetközi szerződéseket és alapelveket.

11

További képeinkért kattintson! Galéria: Elítélték Biszku Bélát (11 kép)Galéria: Elítélték Biszku BélátFotó: Bődey János

Közvetve irányított Biszku

A sortüzekért az ügyészség szerint közvetetten felelős a 92 éves Biszku, mivel ő is részt vett a sortüzeket végrehajtó karhatalom létrehozásában és irányításában. A volt belügyminiszter ugyanis tagja volt a(z 1956. november elején megalakult) Magyar Szocialista Munkáspárt központi, irányító és döntéshozó testületének – és ezáltal a legszűkebb pártvezetésnek –, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak. 

Ez a testület hozta létre a karhatalmat, aminek az volt a feladata, hogy a forradalom leverése után fenntartsa a rendet és fellépjen a polgári lakosság ellen. Az ügyész a karhatalom felállításáról szóló ülésen elhangzottakat a keddi tárgyaláson is részletesen elemezte.

Kádártól idézett, aki azt mondta, hogy a karhatalomba inkább hűséges pártaktivistákat, mint jó katonai szakértőket kell felvenni. Az 1956. november 21-i ülésen Kádár azt mondta, hogy a karhatalom számára példaként a kegyetlenkedésekről ismert horthysta tiszti különítményeknek kell szolgálniuk.

Az ügyész Biszkutól is idézett, aki a forradalom idején létrehozott munkástanácsokkal szembeni rendőrségi és karhatalmi fellépésről beszélt, mert csak így lehet eredményesen fellépni a „fasiszta elemek” ellen. Biszku – lévén a testület tagja – ezek alapján részt vett a karhatalom felállításában és így közvetve felelős a sortüzekért.

A jogi érveken kívül az ügyész többször mondott közhelyszámba menő igazságokat, mint például, hogy alapvető evidencia, hogy „civileket: nőket és gyermekeket nem ölünk meg.” Az ügyész a beszédét is azzal kezdte, hogy a kommunizmus alatt elkövetett bűnökért nem csak azokat kell megbüntetni, akik közvetlenül elkövették azokat, hanem a parancsot kiadókat is.

Volt-e tűzparancs?

A bizottság közvetlenül irányította a karhatalmat vezető Katonai Tanácsot. A karhatalom alakulatai más bűncselekmények mellett országszerte több helyen is sortüzeket adtak le civilekre: 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvari „vörös-zászlós” tüntetésen, ahol 3 ember halt meg, majd 1956. december 8-án Salgótarjánban, ahol összesen 46 ember – köztük nők és gyerekek – vesztették életüket.

Az ügyész szerint nincs jelentősége, hogy volt-e konkrét tűzparancs az '56-os sortüzekben, mert a karhatalom célja és a karhatalom működéséről szóló szabályzat már eleve egy általános, „ideológiai tűzparancsot” adott. Az ügyész idézett ebből a szabályzatból, ami kimondja, hogy ellenforradalmi zavargásnál, lázongásnál megengedett a fegyverhasználat. A genfi egyezmény alapján viszont mindez háborús bűncselekmény.

Magyar szerint Biszku felelősségre vonásához viszont az kellene, hogy be lehessen bizonyítani, hogy Biszku – akár több lépésen keresztül – parancsot adott a sortüzekre. Nem került elő olyan dokumentum, ami szerint Biszkuék sortüzekre, vagy bántalmazására utasították volna a karhatalmat. Magyar szerint attól még, hogy egy politikai vitában (a karhatalom létrehozásakor) „tüntetőkkel szembeni kegyetlen fellépésről” beszélnek, még nem egyértelmű, hogy tömegbelövetésről lenne szó.

11

További képeinkért kattintson! Galéria: Elítélték Biszku Bélát (11 kép)Galéria: Elítélték Biszku BélátFotó: Bődey János

A politikusok előszeretettel használnak háborús retorikát, mint például „rezsiharc”, vagy „függetlenségi háború az Európai Unióval szemben”, mégsincs szó valódi harcról.

Biszku olvasta a vérengzésekről szóló jelentéseket, ám nem tett feljelentést, irattárba küldte a papírokat – az ügyészség szerint azért, mert a sortüzekre ő és társai adtak parancsot, a védő szerint ez az érvelés nagyon ködös.

A vádlott tagad

Az egykori belügyminiszter az eljárás korábbi szakaszában tett egy rövid vallomást, ezt a keddi tárgyaláson is felolvasta a bíró a védő kérésére. Biszku ebben tagadta a bűnösségét. Azt mondta, hogy az Ideiglenes Intéző Bizottság üléseinek gépírásos jegyzőkönyveit utólag készítették Kádár János instrukcióinak megfelelően, ezek a leiratok ezért nem pontosak. Az ügyész szerint ezek a papírok hitelesek, hiszen ezeket az állampárt készítette és őrizte, utána kerültek az állami levéltárba.

Az ügyész azt is elmondta, hogy olyan szintű terror és fellépés, ami a forradalom után Magyarországon volt, a kommunista rendszerben nem történhetett a legfelsőbb pártvezetés tudta és beleegyezése nélkül, ennek a pártvezetésnek pedig Biszku is tagja volt.

Borzalmas kegyetlenségek

Az ügyészség dolgát nehezítette, hogy közvetlen tanú, aki ott lehetett a párt vezetésében vagy a sortüzeknél, már nem él. Ezért történészek véleményére, iratokra és az áldozatok leszármazóinak vallomásaira alapozták a vádiratot. A bíróságnak alapvetően azt kellett eldöntenie, bizonyítható-e, hogy a polgári lakosok elleni sortüzek az MSZMP vezetésének tudtával, jóváhagyásával, sőt kezdeményezésére történtek.

11

További képeinkért kattintson! Galéria: Elítélték Biszku Bélát (11 kép)Galéria: Elítélték Biszku BélátFotó: Bődey János

A perben csak az áldozatok leszármazóit tudták tanúként meghallgatni. Az egyik tanú elmondta, hogy a pufajkások azt kérdezték az apától: mit jelent az, hogy MUK (Márciusban Újra Kezdjük), és

először azért verték meg, mert nem tudta a választ, majd pedig azért, mert tudta, és ezt többször újra és újra megismételték.

Egy másik tanú arról számolt be, hogy apját bántalmazták, nem sokat beszélt róla, de amit mondott, megrázó volt. Először falhoz állítva, majd a priccsre fektetve gumibotozták, hogy vallomásra bírják.

Az ügyész a keddi tárgyaláson is hosszan sorolta a kegyetlenségeket, idézett a tanúk vallomásaiból. Biszku csendben ülve hallgatta ezeket.

Direkt várta meg az ügyészség Kádár halálát?

A bizonyítás nehézségét mutatja, hogy Biszku Béla ügyvédjének kérdésére a korábbi tárgyaláson több tanú is elmondta, hogy nem tudja, ki adott utasítást a bántalmazásokra. Biszku ügyvédje korában indítványt tett az 1989-ben elhunyt Kádár János tanúkénti meghallgatására is, hogy ezzel illusztrálja az eljárás abszurditását. Szerinte semmi sem indokolta, hogy az ügyészség 23 évet várjon a felelősségrevonással (az eljárás 2012-ben indult): ezzel megfosztották a vádlottat az érdemi védekezés lehetőségétől, mert azok a tanúk, akik Biszku ártatlanságát bizonyíthatnák, már meghaltak.

1968. március 29. Biszku és Kádár a Parlamentben.
Biszku ügyvédje kérte, hogy tanúként hallgassák ki az 1989-ben elhunyt Kádár Jánost, a bíróság nem adott helyt az indítványnak.

Fotó: MTI

Halálbüntetés járt volna érte

Biszku a perben nem tett vallomást, és tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azzal védekezett, hogy a sortüzeknél nem volt ott, így nem adhatott rájuk parancsot sem. Az elmúlt években többször elmondta, hogy az 1956 után történtekkel kapcsolatban nem bánt meg semmit, nincs miért bocsánatot kérnie, Nagy Imre pedig „megérdemelte a sorsát”.

Az ügyészség szerint Biszku tette a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló genfi egyezmény szerinti súlyos jogsértésnek minősülő, felbujtóként, aljas indokból és célból, több emberen elkövetett emberöléssel, valamint más bűncselekményekkel megvalósított háborús bűntettnek minősül. A genfi egyezményt egyébként 1954-től kellett alkalmazni Magyarországon.

Az ilyen cselekményekért az 50-es években halálbüntetés is kiszabható volt, ám ez a szankció ma már nem létezik. A most hatályos büntető törvénykönyv szerint kiszabható legsúlyosabb büntetés, a tényleges életfogytiglan viszont a tettek elkövetésekor még nem létezett, ezért Biszkut legfeljebb életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélhette volna a bíróság.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!