A választók egyszerre mondtak nemet és igent az EP-választáson. Nemet mondtak a szélsőségesekre, és igent a magyar nemzeti érdekek egységes és határozott képviseletére. Az egyik szélsőség az Európai Egyesült Államok gondolata, amiben megszűnnek a nemzeti érdekek. Rogán szerint a választók az EU-ból való kilépésre is nemet mondtak.
Nem szavazta meg Józsa István mentelmi jogának felfüggesztését a parlament. Az MSZP politikusának mentelmi jogát a Pesti Központi Kerületi Bíróság kérelmezte, Futó Barnabás a Közgép sértett jogi képviselőjének feljelentése alapján, amely szerint Józsa rágalmazás vétségét követte el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában nyilatkozva.
– közölte a házzal Latorcai János. Bajnai Gordon lemondásával a parlament megválasztott képviselőinek száma ezzel 198-ra csökkent. Az Országgyűlés alelnökének bejelentését a kis parlament nagy tapsa fogadta a kormányoldal felől.
Lazítsanak addig.
Kiss László szerint rossz közigazgatási gyakorlatot folytat a Fidesz. Az MSZP-s politikus elismeri, hogy nem az ellenzék alakít kormány, de fontosnak tartja, hogy az ellenzékiek hallassák a hangjukat, jelezve, hogy a minisztériumi struktúra nem az élethez alkalmazkodik, így közigazgatást hatákonyan nem lehet vezetni. "Gondoljanak vissza az 1848-as minisztériumokra, hogy miként álltak fel. Pörgessük végig a fejünkben, hogy jelen pillanatban megfelelünk-e ennek a hagyománynak." Kiss szerint fájóan hiányzik például a közoktatási minisztérium.
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvény egyfajta salátatörvény, állítja az MSZP-s Gúr Nándor. Mert szerepelnek benne például a tartós külszolgálatra küldött kormánytisztviselőkre vonatkozó foglalkoztatási szabályok is. Őket például könnyebben lehet majd elbocsátani.
Tiszteletben tartandó a kormány joga, hogy saját elgondolása szerint alakítsa ki a struktúráját – mondta Schiffer András. De az LMP szerint a javaslat a mostani formájában alkotmányellenes. Mégpedig azért, mert az alaptörvény 17-es cikkelye kimondja, hogy a minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, majd ennek a törvénycikkelynek a második bekezdés azt is kimondja, hogy tárca nélküli minisztereket ki lehet nevezni, ám az ő hatáskörüket rendeletben kell rendezni. Ebből következik Schiffer szerint, hogy a nem tárca nélküli miniszterek esetén a hatáskörökről törvény kell, hogy rendelkezzen.
"Élünk a gyanúperrel, hogy Orbán Viktor nem véletlenül vállalja be az alaptörvényellenességet" – mondta Schiffer, aki szerint ha Orbán "hagyja, hogy a levegőben lógjon, hogy kinek mi a hatásköre, akkor lobbiérdekeknek megfelelően lehet majd a hatásköröket terelgetni a Fideszen belüli széljárásoknak megfelelően." Schiffer szerint ez ellen ad garanciát, ha törvény határozza meg a minisztériumok hatáskörét.
Előterjesztő felszólalhat a házszabály előírása szerint – erre az előterjesztők nem vállalkoznak. Répássy Róbert viszont igen. "Tájékoztatom az elnök urat, hogy az általános vita során jeleztem, hogy a kormány támogatja az előterjesztést" – mondta röviden az államtitkár.
Nem derül ki a miniszterek hatásköre és illetékessége. Igaz, az alaptörvény csak a minisztériumok felsorolásáról rendelkezik, de a képviselők így nem tudnak vitázni a parlamentben a lényegi kérdésekről. A hatásköröket majd rendeleti formában rögzítik, ami június 6-án, a törvény hatályba lépése után jelenik meg. Ez is egy újabb példája annak, hogy az Országgyűléstől elvonnak jogköröket. A köztársasági elnök is úgy fogja kinevezni a minisztereket, hogy nem tudja, mit fognak csinálni.
A törvényalkotási bizottság jelentését vitatják meg a minisztériumok felsorolásáról. Tuzson Bence vezeti fel a jelentést. Szavai szerint a bizottság elfogadásra javasolta a törvényjavaslatot.
Egy perc technikai szünetet tartanak, hogy halaszthatatlan teendőik miatt elmehessenek a képviselők. Ezek szerint a többség a napirend megszavazására ugrott be.
Már 179 képviselő van jelen a 199-ből. A napirendet meg is szavazták, 71 százalékos támogatottsággal.
"Magyar képviseletre van szükség Brüsszelben" – jelezte Németh Zsolt, hogy mit is akarnak a magyar választók. 25 magyar lesz Brüsszelben, hiszen két felvidéki és két erdélyi is lesz az EP-ben. Az államtitkár a szlovákiai és romániai jelöltekre gondolt. Külhoni frakciót alkotnak majd ők, azzal a három határon túlival, akik a Fidesz színeiben jutottak mandátumhoz – mondta Németh, ezzel lényegében azt sugallva a szlovákiai és romániai választóknak, hogy a felvidéki és erdélyi képviselők nem annak az országnak az érdekeit fogja képviselni, amelynek színeiben az EP-be mennek. Így kell segíteni a határon túli közösségek együttélését a többségi társadalommal.
Magyar érdekeket kell egységesen képviselni – adta meg Rogán Antal a képviselők feladatát. "Függetlenül attól, hogy a 21 képviselőből kit melyik párt delegált, egységesen támogassák a rezsicsökkentést" – jelentette ki a Fidesz frakcióvezetője, akaratlanul is felelevenítve Medgyessy körberöhögött ötletét, amikor azt javasolta az egykori kormányfő, hogy a pártok egységes magyar listát indítsanak az EP-választáson.
- penget kompromisszumos hangokat a Fidesz frakcióvezetője. A magyar érdekek mellett közösen és egységesen kell kiállni Brüsszelben. A belpolitikai vitákat nem kell Európába vinni.
Ez volt a leghatározottab üzenet Rogán szerint vasárnap.
Ez is mutatja, hogy az MSZP már nem játszik. Rogán csak a DK-ra és a Jobbikra tért ki, aminek nézeteit elutasítják a választók.
A választók egyszerre mondtak nemet és igent az EP-választáson. Nemet mondtak a szélsőségesekre, és igent a magyar nemzeti érdekek egységes és határozott képviseletére. Az egyik szélsőség az Európai Egyesült Államok gondolata, amiben megszűnnek a nemzeti érdekek. Rogán szerint a választók az EU-ból való kilépésre is nemet mondtak.
– azaz az MSZP négyfős EP-küldöttsége megfeleződött – konstatálta örömmel Rétvári, aki szerint a baloldal támogatotsága nem azon múlik, hogy együtt indulnak vagy közösen, hiszen így is elmaradnak a Fidesz-KDNP fölényétől.
Szűk körben, egy parlamenti irodában tartottak megbeszélést ma a szocialisták, hivatalos frakcióülés nem is volt, nehogy utána bárkit meg lehessen szólítani. Mindenki nagyon kerüli az újságírókat, nehogy kellemetlen kérdéseket kapjon.
Rétvári Bence államtitkár Balczónak válaszolva arról szól, hogy az EP-választásokon csökken a részvétel a kontinensen, ezen belül Közép-Kelet-Európában még látványosabban csökken a részvétel, ahol az arány a 25 százalékot sem éri el. A hiba Brüsszelben van, mert kettős mércét alkalmaz a később csatlakozottakkal szemben – derült ki Rétvári szavaiból, majd azt elemzi, hogy a Jobbik mennyivel erősebben vesztett a támogatottságából. Rétvári szerint Kovács kágé Béla valóban nemzeti érdekeket képviselt a Jobbikban. "Csak nem a magyar, hanem az orosz nemzet érdekeit" – mondta Rétvári, nagy morgást kiváltva a kicsi parlamentben.
Balczó egy tanulságos adatra hívja fel a figyelmet, amire minden politikusnak figyelnie kellene. Az EU-ban a teljes részvétel emelkedett, nálunk 20,5 százalékkal kevesebben vettek részt az EP-választáson. A tanulság: nem sikerült közel hozni az uniót az emberekhez, a centrum és periféria közötti szakadék növekszik. Pedig a magyar földet is Brüsszelben kell megvédeni, és nem a keleti oligarcháktól. A Kovács Béla elleni támadás Balczó szerint mára hiteltelenné vált. Mitől az EU bomlasztása az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetsége, amit maga az EU finanszíroz?
"Az ön indulattól és formális logika buktatóival terhelt felszólalására az ügy komolyságához mérten kísérlek meg válaszolni" – osztotta ki Fónagy János a képviselőnőt, épp csak azt nem mondta afféle Illés Zoltánként, hogy ha ön szép, az még nem jelenti, hogy okos.
Fónagy a nukleáris energia előnyeiről beszél, noha Szél Bernadett felszólalása elsősorban nem az atomenergia-ellenességről szólt, hanem a kivitelezésből, és az építéshez szükséges hitelfelvétel miatti veszélyesen erősödő orosz kötödésről.
Szél a szerződés hiteles magyar fordítását követelte a kormánytól, Fónagy mindeddig erről nem beszél. "Naiv gondolat, hogy az alternatív energia megoldja a magyar társadalom nagy problémáját" – mondja helyette Fónagy. "Műszakilag megalapozott döntést kell hozni, tudom, hogy ez önöktől távol áll." – mondta, Szél után már az egész LMP-t leszólva.
Fónagy végül megígérte, hogy lesz alkalom a parlamentben az orosz-magyar megállapodás megvitatására és az államközi szerződés elfogadására,beleértve a hitelszerződést is.
Az LMP-s Szél Bernadett érdeklődve hallgatta a KDNP frakcióvezetőjének öntömjénezését, aztán felteszi kedvenc lemezét, a Paks címűt. Az orosz hitelből tervezett bővítés Vlagyimir Putyin prédájává teszi a magyarokat, és eladósítja őket. Nem ismertek a bővítést megalapozó dokumentumok, és ezt a Jobbikban ülő "Kovács Béla elvtárs sem kifogásolja". De az LMP-nek fontos a magyar érdek, ezért kérik a paktum összes dokumentumát.
Harrach felszólalására nem más, mint Rétvári Bence válaszol. Az államtitkár a Fidesz 1,1 millió szavazójának megköszönte a párt támogatását az EP-választáson. Az EU történetében ez a 2. legnagyobb arányú győzelem, a Fidesz 51 százaléka. kevés olyan hely van, ahol egy ilyen eredmény mögött a második párt csak 14 százalékot szerez – dicsérte meg az orosz parlamenti választások eredményére emlékeztető sikert. Igaz, a kétharmadot ott sem sikerült két cikluson keresztül tartani, és Oroszországban nincs EP-választás sem.
"Ez a közép győzelme volt" – mondta Rétvári, aki szerint az EU foglalkozzon európai kérdésekkel, ne pedig belpolitikaiakkal – például ne akácozzanak. Örömmel konstatálta, hogy az eredmény egyértelművé tette, hogy az szélsőségesen nemzetekkel szembemenő Európai Egyesült Államok létrejöttére a többség nem tart igényt.
Sikeresen szétverte a saját pártját. Amikor tehette, sikeresen padlóra küldte az országot. Most az általa küldöttek EP-képviselőként jutottak be a brüsszeli parlamentbe.
Vajon kire gondolhat?
A Harrach Péter előtt ülő Rétvári Bence elárulta magát! Amíg a KDNP-s frakcióvezető beszélt, Rétvári államtitkár pislantott, tehát mégsem viaszbábut küldött maga helyett az ülésterembe.
A tegnap esti kampánybulik és/vagy súlyos bukások után fáradt képviselőket a KDNP frakcióvezetője altatja. A nemzeti érdek hatékony képviselete azt jelenti, hogy ezt határozottan és okosan kell képviselni. A választók úgy döntöttek, hogy ezt a kormányoldal pártjai tudják megvalósítani, se a bal-, se a jobboldali szélsőségek.
„Az MSZP tegnapi EU-s parlamenti választás után furcsán hangzik, Harangozó szájából, hogy a magyar kormány kinek szánja a termőföldet. A magyar gazdáknak” – adta meg a választ Budai Gyula államtitkár, aki szerint a spekulatív tőkebefektetőket sikerült visszatartani a földforgalmi törvénnyel. Az egykori elszámoltatási biztos szerint EU-s és EU-n kívüli befektetők előtt is sikerült bezárni a kiskaput, hogy termőföldet vehessenek. A helyben lakó, élethivatásszerűen mezőgazdasági tevékenységet folytatók vehetnek földet.
Kisgazdaság fogják birtokolni a termőföld 80 százalékát – mondta Budai, aki csúnyán elvághatta bal kezének középső ujját, mert be van ragtapaszozva. Most 600 helyet 6000 bérleti szerződés "került megkötésre" – mondta Budai, ezzel igazolva, hogy most többen bérelnek termőföldet, mint a szocialisták idején.
A szocialista Harangozó Gábort a tegnap esti részvételi adatok abban erősítették meg, hogy az emberekre kell figyelni. És abban, hogy most nem az MSZP tegnapi csúfos kudarcáról beszél, hanem a magyar földről. A magyar föld könnyen kerülhet külföldi tulajdonba, hiába állítja ennek ellenkezőjét a kormány. Ha egy földet birtokló magyar gazdasági társaságban egy orosz vagy azeri cég 25 százalékos részesedést vásárol, befolyást szerezhet. Ezt a kiskaput be kell zárni, szólítja fel a kormányt.