Trükkel járna túl a norvégok eszén a Kehi

• Lázár János (balos) politikai elfogultsággal vádolta meg a Norvég Civil Alap pénzeit kezelő Ökotárs alapítványt.
• Ezért azt javasolta a norvégoknak, hogy inkább a kormány osztaná a pénzeiket igazságosan.
• A norvégok mégis maradtak a tenderen kiválasztott Ökotárs vezette konzorciumnál.
• Lázár erre a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatával fenyegetőzött.
• A norvégok és az Ökotárs szerint a KEHI nem vizsgálhatja őket, hiszen a Norvég Civil Alapban egy forint magyar pénz nincs. Államközi szerződésük is ugyanerről szól.
• A KEHI hétfő reggel mégis bejelentette magát az Ökotárshoz.
• Aztán váratlanul a konzorcium más alapítványainál jelentek meg az ellenőrök, pedig oda nem küldtek hivatalos, pecsétes levelet, ahogy az Ökotárshoz.
• A civilszervezet vezetői ilyen trükkökkel eddig nem szembesültek állami szervezet részéről.

Bár a Kehi az Ökotárs Alapítványhoz be is jelentkezett, a norvég pénzeket osztó konzorcium két másik tagjánál, az Autonómia Alapítványnál és a Demokratikus Jogok Fejlesztésért Alapítványnál jelentek meg hétfő reggel. Őket korábban nem is keresték meg, ezért az alapítványokat és a sajtót is meglepetésként érte a fejlemény.

A norvégok civil alapjának pénzeit koordináló konzorciumnak a Kárpátok Alapítvány is a tagja, ott egyelőre nem jelentek meg a Kehi emberei. Amikor az Autonómia Alapítványhoz megérkeztek a Kehi-ellenőrök, nem akartak semmit mondani a sajtónak. Az alapítvány egy munkatársa szerint hoztak egy listát arról, hogy milyen papírokat kérnek ki.

Korábban volt vizsgálat, de nem így

A sajtó kiküldése után tárgyalás kezdődött az épületben. Az Autonómia Alapítvány korábban már kapott Kehi-vizsgálatot, de ez mindig előzetes bejelentés és időpont-egyeztetés után történt, a jelenlegi eljárás ezért szokatlan. Az Index kérdésére, hogy itt valamilyen erőfitogtatás zajlik-e a kormány részéről, az egyik munkatárs azt mondta, hogy ez teljesen egyértelmű.

Arra a kérdésre, hogy átadják-e a papírokat, azt mondták, az alapítvány csak ügyvéddel és az Ökotárs Alapítvánnyal egyeztetve tesz bármit is, a norvég alappal kapcsolatos dokumentumokat az Ökotárs kezeli. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője elmondta: a Kehi nem ellenőrizheti a Norvég Civil Alap működését egy Magyarország által aláírt kormányközi megállapodás szerint.

Ökotárs: Nem vizsgálhatnak

Móra szerint ráadásul a Kehi saját funkciója is más, mert az intézmény az államháztartási törvény szerint a magyar költségvetésen átfolyó pénzeket vizsgálja, miközben ez a támogatás egyáltalán nem folyik át a magyar költségvetésen, a támogatás Brüsszelből közvetlenül a támogatott szervezethez jut, még az Ökotárs Alapítvány számláin sem megy keresztül, ők csak a folyamat lebonyolítását végzik.

Móra elmondta: szervezetük megkérdőjelezi a vizsgálat tárgyilagosságát, szerintük a kormány most megpróbálja megfélemlíteni őket és a támogatott szervezeteket. Az Index kérdésére, hogy miért nem adják ki a kért adatokat, Móra elmondta: a kormány olyan érzékeny adatokhoz is hozzáférhetne ezáltal, amelyeket más ügyben is felhasználhatnak, például ahhoz, hogy egyes jogvédő és melegszervezetek kikkel dolgoznak.

Vélhetően senki nem támogatná, ha például a polgármestere elmenne hozzá, és a lakásán akarná ellenőrizni, hogy mire költi adózott jövedelmét. A településvezetőnek se köze, se jogalapja nem lenne a vizsgálódáshoz, hasonlóan a kormányzat által az NCTA (Norvég Civil Alap) működésével kapcsolatban indított KEHI vizsgálathoz.

– írta közleményében az alapítvány.

A kormány listázásáról (melyből a fideszes neveket gondosan kihagyták, az ügyről itt olvashat részletesen) Móra azt mondta, hogy tizenhárom szervezet neve került fel Lázár listájára, miközben ők 128 szervezetet támogattak tavaly, a listázott szervezetek mind a demokrácia és emberi jogok pályázati kategóriába tartoznak. Móra szerint feltűnő, hogy a kormány éppen a demokrácia és emberi jogok témakörrel foglalkozó alapítványokat támadja.

Nun András: Nem közpénzekről van szó

Nun András, az Autonómia Alapítvány vezetője a Kehi távozása után elmondta: a hivatal munkatársai a „Közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvényre″ hivatkoztak, amely szerint a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott programok adatai közérdekből nyilvánosak. Nun András leszögezte, hogy az alapítvány továbbra is vitatja a Kehi jogosultságát a vizsgálatra, hiszen itt nem közpénzekről van szó.

Kérdésünkre, hogy milyen adatokat szeretnének megismerni a Kehisek, az alapítványvezető elmondta: gyakorlatilag minden információhoz hozzá szeretnének jutni, például hogy kiket utasítottak el, milyen indokkal, kik pályáztak, és a Norvég Civil Alap programjait bonyolító négy szervezet közt folyó teljes levelezést is át kellene adniuk.

Az alapítványnál elmondták, hogy természetesen évekre visszamenőleg megtekinthető a nyertesek, támogatások és döntési szempontok listája, de azt nem tartják igazoltnak, hogy elutasított pályázók neve kerüljön ki, hiszen ők nem járultak hozzá ehhez, ráadásul így megismerhető lenne a bírálók névsora is, ami titkos (bár Lázár Jánosék meglepő módon ennek egy részét mégis nyilvánosságra hozták).

Az Ökotárs-saga: ez történt eddig

A Magyar Kormánynak nemcsak joga, de kötelessége is vizsgálni azt, hogy a Norvég Alapból hazánkba érkező pénzek felhasználása körül minden a legnagyobb rendben zajlott-e az elmúlt években

– mondta Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkár arra reagálva, hogy az Ökotárs kijelentette, az EGT/Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda igazgatója szerint a magyar kormány szerveinek nincs ellenőrzési joguk a Norvég Civil Támogatási Alap felett.

Lázár János áprilisban indított támadást a Norvég Alap ellen. Kormányellenes, burkolt LMP-szervezetnek állította be a független civil szervezetek pályázatát bonyolító Ökotárs Alapítványt. Norvégia fejlesztésekért felelős tagjának írt levelében tiltakozott a „külföldi beavatkozás ellen”.

Az alap két csatornán folyósít támogatást Magyarországnak. A 40 milliárdos csomag az EU újabban csatlakozott országainak fejlesztését szolgálja. További 4 milliárd forintot a Norvég Alap brüsszeli szervezete oszt közvetlenül civil szervezetek támogatására, az Ökotárs alapítványon keresztül. Ezt támadta meg Lázár János. Norvégia időközben elzárta a nagyobb összeget csorgató pénzcsapot, mivel a kormány átláthatatlan módon szervezte át a pénzek elosztását. Röviden, leegyszerűsítve: minden pénz elosztásáért Lázár János lett a felelős.

Ők osztják a civil pénzeket

A kisebbik összeget, amely közvetlenül Brüsszelen keresztül érkezik, azonban továbbra is utalják. Lázár ezt a pénzt is szerette volna az irányítása alatt tudni, de azzal is megelégedett volna, ha a norvégok beszüntetik a folyósítását. A kormánytól független civil társadalom számára fontos pénzeket Lázár kérése ellenére sem fagyasztotta be az alap.

A kormány május 21-én jelentette be, hogy felkéri a Kehit a Norvég Alap felhasználásának teljes körű vizsgálatára, az Ökotárs Alapítvány adószámának felfüggesztését helyezték kilátásba, ha nem teljesíti a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) által indított vizsgálatban adatszolgáltatási kötelezettségeit. Az Ökotárssal szerződésben lévő brüsszeli iroda arra utasította az alapítványt, hogy ne adjon ki nem nyilvános dokumentumokat a Kehinek.

Az alapítványt azért érintheti különösen hátrányosan az adószámának a felfüggesztése, mert az idei első körös pályázati beadási határidő pont jövő hétfő, és idén meg nem történtek kifizetések, mert ezek lesznek az első támogatási döntések.

Az állam érdeke segíteni a civil szektort

A civil szektor feladata a mindenkori kormányzat feletti kontrol, a különböző társadalmi csoportok érdekképviselete, a hiányzó állami szolgáltatások biztosítása, és mindez költséghatékony módon. Az államnak egy demokráciában tehát érdeke segíteni a civil szektort. Mi bízunk benne, hogy a magyar kormány továbbra is elfogadja ezeket az alapvetéseket, és támogatja a munkáját segítő szervezeteket, ellehetetlenítésükre még akkor sem törekszik, ha részükről esetenként kritika éri.

– írta hétfői közleményében az Ökotárs Alapítvány. „Bízunk abban is, hogy a köztisztviselők a magyar emberek érdekében dolgoznak, és nem kényszerülnek feketelisták készítésére, a magyar embereknek nyújtott szolgáltatások és fejlesztések megakadályozására. Reményeink szerint uniós tagként a kormányzat tiszteletben tartja a hazánkban jogszerűen működő államközi, civil és vállalati támogatási alapok független működését″ írták.