Ön is hallja? A Terror Házában hangosan csattog néhány nyelv

Egészen különös rendezvény zajlik a Terror Házában: Schmidt Mária és néhány, a Fidesz szellemi holdudvarába tartozó értelmiségi figura beszélget. Már az esemény leírása is bizarrul hangzik:

A második Orbán-kormány négy évét értékeljük: a mérleg pozitív.

Vajon miért kell ezt előre leszögezni? És egyáltalán miért kell a Terror Házának a kormány fényezésére ilyen erőfeszítéseket tennie? Kérdéseimmel megkerestem az intézmény sajtósát, de sajnos nem tudtam elérni. Úgyhogy marad az éberség!

A főszervező-főelőadó Schmidt Máriát nem nagyon kell bemutatni, őt Orbán Viktor kormánytanácsadójából lett az emblematikus Terror Háza Múzeum főigazgatója. 2002 óta különös szerepet játszik a jobboldalon: egyfelől többször is különutas megjegyzésekkel szekálja az egyatáboregyazászló híveit, másfelől azonban mára ő vált a kormány emlékezetpolitikai udvaroncává (mármint ebben az értelemben vett udvaroncává), ő felügyeli a Sorsok háza-projektet és évtizedekre megszerezte a Várkert Bazár kiállításait.

Szántó Miklós jogász, az Alapjogokért Központ-tól. És hogy mi is ez a Központ? Hát a kormány válasza a jogvédő szervezetekre; Nézőpontból kiszeveztek egy olyan „intézetet”, ami midnen kétes közjogi kérdésben jól megtámogatja a kormány álláspontját, amit azután a közmédiában szakmai álláspontként lehet közölni. Csak két példa:

• Nincs semmi baj Kövér László parlamenti aktivitást kiherélő házszabályával
• Az indítványozók hibája, hogy kérvényezték a fővárosi önkormányzati választási rendszer alkotmányos felülvizsgálatát (amit aztán az AB elképesztő nívótlan döntéssel visszadobott)

Megadja Gábor eszmetörténész a kétezres évek második felének ifjúkonzervatív árhullámával érkezett a jobbközép blogvilágba, ahonnan előbb a Nézőpont, majd Navracsics Tibor emelte ki – utóbbinál a KIM-ben politikai tanácsadóként dolgozott. Azaz a kormányt egy kormánypárti kormányalkalmazott értékeli majd. Vagy netán felülkerekedik Független Értelmiségi? Izgalmas.

A gazdaságpolitikában is távolságtartó elemzésre számíthatunk, Palotai Dánielt ugyanis Matolcsy György vitte magával az NGM-ből a Magyar Nemzeti Bankba, oda is egyenesen a monetáris politikáért felelős ügyvezető igazgatói székbe.

Békés Márton neokonzervatívból lett az ökoanarchizmus Oravecz Nórájává, egyébként a Terror Háza kutatási igazgatójaként dolgozik. Bár azt mondja

A Facebook nem más, mint az ördög játszótere, ahol az egód a mászóka

Azért képes leállni vitatkozni az Index facebook-kommentelőivel.

Amíg mindenki kikapcsolja a telefont, van időm elolvasni Schmidt bemelegítő írását a Látószög blogon. Most erősen kapaszkodjanak meg:

A nyugat-európai gazdaságpolitikai ortodoxia állandó megszorításokra kényszerítő politikájával szemben, amit a német kancellár, Angela Merkel személyesít meg, nagyon nagy bátorság kellett ahhoz, hogy Orbán ne a már amúgy is agyonnyomott magyar polgárokra terhelje a gazdasági válság összes következményét.

M. Kiss Sándor vezeti be az előadásokat, nagyívű történelmi vázlatában rámutat arra, hogy a magyar függetlenség megvalósulása pont egybeesik a legnagyobb nemzeti tragédiával (Trianonnal), majd a szorosabban vett tárgyra térve azt mondja:

Az Orbán-kormánynak hatalmas érdemei vannak, és ha egy korsó sör mellett leülünk, akkor el tudom mondani, mi nem tetszik.

És Schmidt Mária veszi át a szót: Szerinte a liberális demokrácia válságban van, amit jeleznek Orbán illiberális demokráciáról szóló szavaira adott pánikreakciók Washingtontól Brüsszelen át Berlinig. Pedig ezek a szavai "a világ közepén, Tusványoson egy strandpapucsban" hangzottak el, úgyhogy ha a liberális demokráciák valóban olyan magabiztosak lennének, nem irritálta volna őket. 

Talán maga az Érintett sem bánna ennél a méltatásnál egy focihasonlatot:

Mert nincs meg bennünk a politikusok számára is nélkülözhetetlen bátorság, és ha találkoznak valakivel, akiben van, az ellen azonnal támadásba lendülnek. 

Orbánt már a Nagy Imre-beszéd idején is felelőtlennek tartották a megmondóemberek, aztán tessék, összeomlott a kommunizmus.

Ez kellett Schmidt szerint többek között a következetes antikommunizmushoz is, a kétharmados többség "józan és felelősségteljes" kezelése, a középosztály lecsúszásának megállítása és a társadalom kettészakadásának felismerése. 

• Közmunka bevezetése
• Nemzeti függetlenséget célzó külpolitika
• Nemzeti Konzultációkon az emberek véleményének megkérdezése

Schmidt gyakorlatilag egy hűségesküt mond fel, amit Orbán-szövegpanelekből ollózott össze - az ideológiák halála, a neoliberalizmus bukása, az Orbanomics dicsérete, eddig egyetlen kritikus megjegyzés sem zavarta meg a dicshimnuszt.

Minden lépése a status quo-t őrző hazai és nyugati elit (benne a médiaelit, ami felmondta a szolidaritást saját nemzeti közösségével) érdekeit sértette, jöttek tehát a támadások. Ezek során azonban a Magyar Ember megismerték az orbáni intézkedéseket, azok bátor mivoltát.

helyezi civilizációs összefüggésekbe az offshore-cégeken keresztül letelepedési államkötvényekkel házaló Orbán-kormány teljesítményét.

Úgy emlékszem, a de Gaulle-ról szóló megemlékezése igen érdekes volt, és nem csak azért, mert a francia elnök 11 év alatt

olyan elnöki típusú rendszert alakított ki, ami anélkül biztosította a rendszer stabilitását, hogy diktatúra lett volna.

Megadja Gábor Platóntól kezdve vezeti le, hogy az értelmiség mindig is az Egy Igazságot erőltette, és saját "racionális" tanai alapján erőlteti saját ideológiáit. Ezért áll szemben az értelmiség Magyarországon is a populizmus-sal. Pedig 2010-ben az értelmiségiek által meghatározott politika is megbukott, vége van annak a korszaknak, amikor

a politikusok értelmiségiek nappaliaiba jártak tanácsért, és az értelmiségieknek ettől hízott a májuk

és nem az értelmiségiek lázálmaival. Épp ezért álltak elő 2010 óta azzal, hogy a Fidesz felszámolja a demokráciát és a jogállamot. Pedig - jön a leleplezés! - az értelmiségiek nem is demokráciát akarnak, hanem a saját liberális ideológiájukat erőltetik akkor, amikor például "erőszakosabb" alkotmánybíráskodást követelnek.

voltaképpen ez és ennyi Megadja szerint a kormányzást illető racionális kritika. Azért érdekes egy történész/szociolóus részéről az ilyen fokú öngyűlölet, de máris jön az Alaptörvény méltatása, úgyhogy ezen tovább is lépnék. 

Lényegében ezt az érvmenetet adja elő Szántó Miklós, a kormány házi alapjogi intézetének (az Átlátszó itt kapirgálta meg) elemzője. És bár "el lehetett volna evickélni az 1989-es alkotmánnyal", de azért a Fidesz megváltoztatta azt. 

Nem volt rá szükség, de volt rá lehetőség

- magyarázza meg az alkotmányozást. Az, hogy ez a mondat valóban bír-e magyarázó erővel, vagy csak a szavak inflációjának egyik döbbenetes példájával van dolgunk, döntse el mindenki saját maga.

Az MNB-től érkezett Palotai Dániel a kormány gazdaságpolitikáját ismerteti, meglehetősen ortodox kategóriákban magyarázza a kormány szigorú költségvetési politikáját, az adóváltozásokat és a többi fontos gazdaságpolitikai lépést. Mindezeken azonban igencsak címszavakban lohol át, így hiányzik az a bizonyos gondolati ív. Egyre több a köhögés, fészkelődés és pusmogás.

Többek között:

• Radikálisan vágta a kamatot
• Önfinanszírozási programmal noszogatott az állampapírok vásárlására
• Összeolvadt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével

És csak az államadósság válság előtt magas szintje miatt nem vagyunk még mindig régiós versenytársainkkal egy szinten. Ennyi.

kezdi előadását Békés Márton, és ezzel a kijelentéssel már kihívás vitába szállni.

• Semmitmondás nyelvezete helyett világos beszéd
• Bátor politikai cselekvés
• A politika stílus és ízlés dolga lett
• Spekuláció helyett munkaalapú társadalom

ismétel meg Békés mindenféle emésztés nélkül néhány olyan kormányzati szlogent, amit talán a Főigazgató Asszony nem hangsúlyozott kellőképpen.

Február elején végre kitüntették Pozsgay Imre  egykori államminisztert "a közép-európai népek szabadságáért meghozott áldozatok és teljesítmények elismerésére” alapított Petőfi-emléklappal. A Főigazgató Asszony két éve még azt mondta  - nyilván akkor még nem derült ki Tasnádi et. szakértelme -, hogy 

az egykori kommunista vezetőknek ki kell vonulniuk a közéletből, a szellemi életből a kommunista ideológia maradékának is el kell tűnnie.

Fotó: Mohai Balázs

és ez undorító megoldás. Pedig a közmunka fontos, hasznos intézmény, visszaadja a munka becsületét - mondja Békés Márton.

Nyelvi szempontból a kormány nagyobb beleszólást biztosít az embereknek a politikába, ugyanis érthetőbb nyelven magyarázta el a döntéseket.

És az elitista exkluzív madárnyelv helyett az állampolgári jogok felelősségét hangúlyozó beszéd vált uralkodóvá. 

búcsúzom Schmidt Mária szavaival. Megdöbbentő és egyben nagyon gyanús volt ez a rendezvény; t udományos helyett csak politikai tettként lehetett értelmezni, hogy a Főigazgató Asszony és köre Orbán Viktor frázisait Orbán Viktor frázisaival magyarázva deklarálták lojalitásukat Orbán Viktor iránt. de mindegy, hallhattuk, hogy