Elbuktuk az ország legnagyobb versenyelőnyét

• A tavalyi parlamenti választási kampányban, márciusban a miniszterelnök a Napi Gazdaságnak arról beszélt, hogy szerinte a kétharmad Magyarország legfontosabb versenyelőnye. Ezzel összefüggésben azt kérte a választóktól, tegyék lehetővé, hogy a kormány folytathassa a megkezdett munkát.
• Pár nappal később, a Hír TV-nek ezt azzal toldotta meg, hogy az államgépezet és a kormányzás hatékony működése feltételének nevezte a kétharmadot.

Április 6-án a Fidesz – az előző évben átalakított választási törvénynek köszönhetően – ismét kétharmados többséghez jutott. Mivel ekkortól azt már csak elveszíteni lehetett, ez fordulópontot jelentett a kétharmad szóbeli megítélésében: elkezdődött a bagatellizálása.

• Orbán már április 7-én, a választás másnapján azt mondta, hogy a kétharmadnak nincs jelentősége: az nem személyes ügy számára, hanem a választók miatt fontos. A kormányzás minőségét nem befolyásolja, hogy van-e kétharmad vagy nincs.

Egy dolog azonban a szó, és egy másik a tett. Kiderült, hogy a szűk kétharmados többség nincs meg, ha épp kormánypárti politikus vezeti az ülést, mert a levezető elnöknek – a szavazategyenlőséget leszámítva – nincs szavazati joga. Négy év kényelmes kétharmados többség után Rogán Antal május végén hirtelen felismerte, mennyire súlyosan antidemokratikus is ez, ezért kezdeményezése nyomán a parlament módosított a házszabályon, hogy a levezető elnök is mindig szavazhasson.

Bár Orbán szerint a kétharmadnak ekkor már nem volt jelentősége, nem kellett sokat várni, hogy a parlament éljen a lehetőséggel: júniusban megszavazták az önkormányzati választási rendszer a kormányoldalnak kedvező új szabályozását.

Októberben Navracsics Tibor az Európai Bizottság tagja lett, és a hónap végén lemondott parlamenti mandátumáról, így megint előkerült a kétharmad kérdése.

• December 5-én a Fidesz megnevezte jelöltjét a veszprémi időközi választásra. Ebből az alkalomból Orbán a közrádiónak ismét kijelentette, hogy a kétharmadnak a mostani helyzetben nincs jelentősége, nem ismer olyan problémát, amelyet 2010–2014 között ne oldottak volna meg a kétharmaddal.
• Február 5-én a kihelyezett frakcióülésen képviselőtársainak is megismételte, hogy "az előttük álló három és fél évben nem nagyon lát olyan feladatot, ahol kétharmados kormánypárti többségre van szükség". Megnevezett ugyanakkor egy olyan döntést, amihez kelleni fog a kétharmad: az Országgyűlés csak ilyen többséggel dönthet arról, hogy küld-e katonákat Kurdisztánba.