Harmadfokra mennek a romagyilkosok

A cigányok elleni, hat halálos áldozatot követelő sorozatgyilkosság ügyében kihirdette pénteken a másodfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla. A vádlottak hiába próbáltak hatályon kívül helyezést és teljesen új eljárást kiharcolni, lényeges dolgokban maradt az elsőfokú ítélet. Az elsőfokú bíróságot, a Budapest Környéki Törvényszéket egyedül a bűnügyi költségekre vonatkozó rendelkezésekben utasították új eljárásra, mert nem indokolta meg, milyen szempontok szerint osztotta el a 102 millió forint költséget a vádlottak között. 

Kisebb jelentőségű dolgokban változott az elsőfokú ítélet. Az egyik ilyen, hogy a K.-testvérek és P. Zsolt bűnösségét személyi szabadság megsértésében is kimondta a bíróság, mivel a legelső támadáskor, a fegyverbeszerző besenyszögi rabláskor megkötözve hagyták ott a vadászt és családját. A romagyilkosságok perében hat ember haláláról és ennek megfelelő büntetésről van szó, ehhez képest ez az eddigi bűnlastromhoz képest új bűncselekmény jelentéktelennek tűnik, mégis a változtatásnak komoly következménye lett.

Ez nyitotta meg a lehetőséget az első három vádlott számára, hogy fellebbezzenek a másodfokú ítélet ellen, a törvény szerint ugyanis biztosítani kell nekik a jogorvoslati lehetőséget ennek az új bűncselekménynek a megállapítása ellen is. A K.-testvérek és P. Zsolt élt is a lehetőséggel: a pénteki tárgyalás végén, délután kettőkor bejelentették: valamennyien fellebbeznek. Így a kihirdetett ítéletük nem emelkedett jogerőre, és

Ez az áldozatok hozzátartozóinak azért is rossz hír, mert a kártérítési ügyek is csúsznak emiatt. Egyedül a negyedrendű vádlott, Cs. István 13 év fegyházról szóló ítélete lett jogerős, ő nem fellebbezhetett, mert ott sem volt a besenyszögi rabláskor.

Változás még az elsőfokú ítélethez képest, hogy a gyilkosságok minősítése közé bekerült a védekezésre képtelen sérelmére elkövetettség is (az eddig is meglévő aljas indok, előre kiterveltség, különös kegyetlenséggel, több emberen, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen bűnszervezetben elkövetett emberölés bűntette mellé). Ezt az ügyész kérte, mert az elkövetők Kislétán alvó emberre lőttek, közvetlen közelről.

Kihagyták a titokzatos segítőt

A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatott egy olyan dolgot is az elsőfokú ítéletben, amelynek a vádlottak büntetése szempontjából nem igazán volt tétje, de annál nagyobb súlya van a sorozatgyilkossági ügyben magában.

A másodfokú bíróság a besenyőszögi rablásnál mellőzte a tényállásból az utalást a negyedik, máig ismeretlen támadóra, mivel a részvétele szerintük nem nyert minden kétséget kizáróan bizonyítást. Az elsőfokú ítélet még tényként kezelte, hogy a besenyszögi vadász házában volt egy titokzatos negyedik támadó is a K. testvéreken és P. Zsolton kívül, aki nem Cs. István volt, de sosem derült ki, kicsoda.

Egy ilyen ember létezése azt jelentené, hogy a gyilkosok egyik cinkosa, társa még szabadlábon lehet. Az elsőfokú ítélet után, 2013. augusztusban újra el is kezdtek nyomozni az ügyben, de most már tudjuk: azóta a nyomozás felfüggesztéséről határoztak. A másodfokú ítélet már nem is utal arra, hogy létezhetett ez az ember.

A másodfokú per kevesebb mint egy hónap alatt lezajlott. A vádlottak fő célja végig az volt, hogy hatályon kívül helyeztessék a Budapest Környéki Törvényszék 2013. augusztusi ítéletét, amely a négyből hármójukat, a K. testvéreket és P. Zsoltot tényleges életfogytiglannal sújtotta. A negyedrendű vádlott, Cs. István, aki sofőrködött a többieknek, első fokon 13 év fegyházat kapott. Az ügyészség kevesellte ezt a Cs.-re kiszabható maximumhoz, a 20 évhez képest, azzal érveltek, hogy a vádlottnak lehetősége lett volna megakasztani a támadássorozatot, legalább két ember életét megmenthette volna, ha szól a rendőrségnek.

A Fővárosi Ítélőtábla dísztermében megtartott tárgyalási napok jórészt azzal teltek, hogy a vádlottak és védőik elsorolták mindazt a panaszt, jogsérelmet, eljárási kifogást, amelyek miatt szerintük nincs más megoldás, mint az egész per elölről kezdése.

Nem volt elfogult, ilyen a stílusa

Az ítélet indoklása pénteken nagyjából négy órán át tartott. Az ítélőtábla tanácsának elnöke végigvette egyesével a kifogásokat, panaszokat. A Budapest Környéki Törvényszék bírája, Miszori László szerinte nem volt elfogult, nem kivételezett senkivel, a vádlottak által kifogásolt megnyilvánulásai a személyiségéből, stílusából fakadtak, és az ügy összes szereplőjének kijutott ilyenekből, az áldozatokhoz kötődő tanúknak és az ügyésznek is.

A nyomozás elképesztő hibáit a másodfok sem vitatta, de maradt az az álláspont, hogy ebből még nem következik, hogy az így beszerzett bizonyítékok mind törvénysértőek lennének. Ugyanakkor volt olyan bizonyíték (a titkos adatszerzéssel beszerzett telefonbeszélgetések), amelyet a másodfok végül kizárt, de a vádak ezek nélkül is megálltak.

A tanácselnök végigment az összes támadáson is egyenként, és részletesen megmagyarázta, ha kisebb részleteiben változatott az elsőfokon megállapított tényeken, például azon, hogy hol parkolt épp a vádlottak kocsija, vagy pontosan hol érték a sörétszemek az áldozatot.

Cs. István az indoklás szerint az időmúlásnak és a vallomásának köszönheti, hogy az ügyészség nem ért célt, nem szigorították másodfokon a 13 éves fegyházbüntetését.

A romák elleni támadássorozatnak hat halálos áldozata volt, köztük egy ötéves kisfiú. Az első bűncselekmény 2008 márciusában a besenyszögi rablás volt, ezután a debreceni menekülttáborokra adtak le lövéseket. A romákat célba vevő támadások közül az első a galgagyörki volt 2008. július 20-án. Ezt követte Piricse, Nyíradony-Tamásipuszta, Tarnabod, majd Nagycsécs, ahol az első gyilkosságot elkövették. Itt 2008. november 3-án Nagy Józsefet és sógornőjét, Illés Évát gyilkolták meg. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön lőtték agyon a 28 éves Csorba Róbertet és kisfiát. Tiszalökön 2009. április 22-én lelőtték az 54 éves Kóka Jenőt. Az utolsó támadás 2009. augusztus 3-ra virradóra történt Kislétán. Ekkor gyilkolták meg az ágyában alvó, 43 éves Balogh Máriát, 13 éves kislányának pedig maradandó sérüléseket okoztak.

A másodfokú perben a tiszalöki áldozat nevében beszélő ügyvédnek, Helmeczy Lászlónak jutott a szerep, hogy újra elsorolja a gyilkosságsorozat máig nyomasztó, megválaszolatlan kérdéseit, melyek közül a legfontosabb: