Kétszer kigyulladt, és egyre csak nő az illegális szeméttelep a város közepén

A tüzétől félnek, a bűzétől tartanak a környékben élők, a polgármesteri hivatal feljelentést tett a szabálytalanságok miatt, a telkek vagyonkezelőjeként a MÁV nemfizetésért kipaterolná a bérlőt. Mindezek ellenére kimozdíthatatlannak látszik Zuglóban a Rákospatak utca 123. alatt lévő szeméttelep, pedig az egyébként nem is lehetne ott.

Raktárból szeméthalom

Nem az áprilisi tűz volt az első, ami a zuglóiak figyelmét felhívta arra, hogy a város nem is annyira eldugott részén egy szemétlerakó működik. Amikor a legutóbbi, 500 négyzetméteren tomboló 3-4 méter magas lángokat eloltotta a csaknem harminc tűzoltó, és még három gázpalack is felrobbant, szerencsére még senki nem sérült meg. 

Csaknem egy éve történt az áprilisihoz hasonló nagy tűz, a 25-30 méter magas nyárfák fekete ágai ma is őrzik a nyomokat.

„Többmilliós kár ért, de még így is szerencsénk volt. Ha a szél az ellenkező irányba fújt volna, még nagyobb lett volna a veszteség” – meséli a telek szomszédságában lévő vállalkozás tulajdonosa a tavalyi esetről. Az akkori tűz egészen közel volt a kerítés túloldalán lévő üzemanyagkúthoz is, a tűzoltók külön hűtötték, nehogy felrobbanjon. „Már nem is viszünk oda üzemanyagot, ki tudja, mikor csapnak fel újra a lángok” – mondja a férfi, érezhető nehezteléssel a hangjában.

Gondolkodunk, hogy mi is elmegyünk innen. De ha nem lennénk itt, már biztosan itt is állna a szemét!

– teszi hozzá. Mások arról beszéltek, hogy a tavalyi tűz után kijött Papcsák Ferenc is a helyszínre, de az akkori polgármester is csak kívülről tudta megnézni a szeméttelepet, a kapu zárva volt. Egy szomszéd telekről nézett be ő is, meg a környezetvédelmi hatóság emberei is.

A terület ismerői szerint a mostani szemétlerakó helyén az 1990-es években, sőt, még az előző évtized nagyobb részében is szép, rendezett terep volt, itt működött az országos készletraktározási telep, amit őrök felügyeltek.

Később egy illegális autóbontó kezdte meg a működését, majd ezután jelent meg a szemétlerakó.

Több környékbeli szerint is már bő öt éve állandóak a gondok a teleppel: ahogy leszáll az est, megjelenik a kénes szag a levegőben. A kábelekről ilyenkor égetik le a vezetéket, hogy utána a fém könnyen értékesíthető legyen. Jól ég a hűtők szigetelőanyaga is. Máskor egyszerűen a már kiguberált szeméthalom kap lángra, így már az elszállításával sem kell bajlódni, ha túl nagyra nőtt a kupac.

Bár nagy autóval csak a Rákospatak utca felől közelíthető meg a telep, a vágányok irányába nyitott. „Ki tudja, hányan laknak ott, mint valami nomádok. Befészkelték magukat, ki tudja hány éve” – adott képet a telepről egy környékbeli, megjegyezve, hogy az égetések és a telepen lakók tevékenysége minden bizonnyal a bérlő tudtával zajlik.

Kérem, ez magánterület!

Az akkor még Papcsák Ferenc vezette önkormányzat a tavalyi tűz után tett feljelentést a hulladékkezelés rendjének megsértéséért, majd ugyanezt tette az áprilisi tüzet követően az októberben nyertes polgármester, Karácsony Gergely is, megtoldva a közveszélyokozásra való hivatkozással.

Az önkormányzatnál nem tudták megmondani, hol tart az első feljelentés. Azt azonban a zuglói önkormányzat visszautasította, hogy tétlenkedtek volna. Szerintük egyszerűen arról van szó, hogy valójában nem is léphetnek fel a teleppel szemben, hiszen a MÁV területéről és az állami cég bérlőjéről van szó. Csupán a feljelentés az egyetlen eszköz az önkormányzat kezében, ezzel pedig már többször is élt. Igaz, tökéletesen hasztalan.

A telek a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő tulajdona, de a MÁV vagyonkezelésében áll. A vasúttársaságtól a telket 2009 júliusa óta bérli egy gazdasági társaság.

A bérlő már nem is bérlő

A MÁV-nak több vitája támadt az elmúlt években a bérlővel, mivel az egészen egyszerűen

• nem fizette a bérleti díjat, 
• „szabálytalanul vételezett áramot”
• és illegálisan rakta le a területen a hulladékot,

noha azt a MÁV nem erre a célra adta bérbe. „A MÁV Zrt. az ügy mielőbbi rendezése érdekében megtette a szükséges jogi lépéseket. Fenti körülményekre tekintettel a MÁV Zrt. a bérleti szerződést felmondta, a volt bérlővel szemben az elmaradt bérleti díj megfizetése és – mivel a volt bérlő felszólításra a területet nem hagyta el – a telek kiürítése iránt pert indított. A vonatkozó eljárások a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntett gyanúja miatt indult büntetőeljárással együtt folyamatban vannak” – írta az Indexnek a MÁV Kommunikációs Igazgatósága.

A levél szerint a volt bérlőre időközben tűzvédelmi bírságot is kiszabtak, és „a MÁV kezdeményezésére már elektromos áramot sem szolgáltatnak részére”. Tervben van az is, hogy a MÁV lezáratja és őrizteti a telepre vezető magánút utolsó szakaszát, hogy elejét vegye a további szemétlerakásnak.

„A tavalyi tűz utáni bejáráson is ott ült az egyik az út közepén valami vajszínű fotelben, és kiröhögte a katasztrófavédelmiseket” – idézte fel egy férfi, aki képet is küldött a jelenetről. Igaz, szemtanúk szerint az elmúlt hetekben mintha valóban leállt volna a mozgás, a füstszagot sem érezni a területen.

A lakókocsi azonban még ott állt, és a szeméthalom sem lett kisebb.

Májusban a MÁV és az érintett hatóságok bejárást kezdeményeztek a területen annak érdekében, hogy felmérjék az aktuális helyzetet, a szemét mennyiségét a mielőbbi rendezés érdekében. A bejáráson a zuglói önkörmányzat képviselőjeként Pécsi Diána is részt vett. Elmondása szerint a bejárás után a MÁV a területet lezárta és őrizteti az újabb szemétlerakások megakadályozása érdekében. Emellett és kidolgozták a szemét elszállításának ütemtervét is.

Titi a telepen

A Rákospatak utca 123. alatt egy cég van bejegyezve a Céginfo.hu szerint. A MÁV megerősítette: valóban a Titi 2001 Kereskedelmi Betéti Társasággal kötött 2009-ben bérleti szerződést.

Eszerint az állami cég 700 négyzetméteres területet és 34 négyzetméteres irodarészt adott bérbe nettó 74 ezer forintért havonta, 2009 nyarától, „használtcikkek tárolására.” Kétségtelenül vannak használtcikkek a telepen – ezekből nyerik ki az értékesebb fémeket –, de a terület láthatóan inkább egy szeméttelepre hasonlít.

A szerződésből nem világos az sem, miért olyan nagy ez a terület: abban csupán egy 700 négyzetméteres területről van szó, míg a szeméttelepnek látszó terület ennél jóval nagyobb. A vállakozás pénzügyi szempontból mikrovállalkozásnak sem nevezhető: üzemi tevékenységének eredménye 2011-ben és 2012-ben is ezer forintos mínuszt mutatott, egy évvel később pedig semmilyen pénzügyi mozgása nem volt – ami a MÁV területének bérlőjeként már csak a bérleti díj kifizetése miatt sem életszerű. Már, ha fizetett.

A mozdulatlanság után 2014-ben felfüggesztették, idén januárban pedig törölték is a cég adószámát.

Írásban érdeklődtünk a Titi 2001 Bt-nél, de nem túl meglepő módon nem reagáltak megkeresésünkre. Ugyanígy tett a Pest Megyei Kormányhivatal is – április 1-jétől, a környezetvédelmi hatóságok átszervezése után budapesti környezetvédelmi ügyekben ez a hivatal az illetékes –, így nem derült ki, eljártak-e valaha az illegálisan működő szeméttelep ügyében.

Százmilliókat fizethet a végén a MÁV

Másodfokra, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez azonban biztosan nem jutott a telep ügye, ami azt jelentheti, hogy ha volt is első fokú vizsgálat, akkor az komolyabb bírságolás nélkül zárult. Ami igencsak meglepő, ugyanis a MÁV által kötött szerződés alapján ott egészen biztosan nem állhatna szeméttelep. 

Ez ugyan a bérlőt terheli, de a MÁV sem lehet nyugodt. Ha ugyanis végül mégis bírságot szabnak ki, amit a bérlő nem fizet ki, akkor a költségek a terület tulajdonosát, illetve a tulajdonosi jogokat kezelőként gyakorló MÁV-ot terhelik.

Ráadásul nem csak a Rákospatak utca 123. alatti szeméttelep az egyetlen terület, ahol a környékbeliek szemét eléggé szúrja a szemét. A MÁV területe az a csaknem 100 hektáros rész is, ami a Vasútmúzeumtól a BVSC stadionjáig terjed – ez a Városligettől már csupán alig egy kilométer. 

A sínek mentén húzódó bokros, füves terület is illegális szemétlerakóvá változott. A helyiek szerint különösen az elmúlt 2-3 évben szaporodtak meg a főként építési törmelékekből, háztartási hulladékokból álló halmok. A képet többfelé a MÁV beton talpfái, és zúzottkőből álló kupacai színesítik, ami szintén veszélyes hulladéknak minősül, amikor használaton kívülre kerül.