Nem népi hős, de gyilkos-e fagyállós gazda?

Nem az a kérdés, hogy a vácszentlászlói 40 éves őstermelő, V. Pál tett-e fagyállót a meggyborába 2013 őszén, és nem is az, hogy attól halt-e meg a tolvaj. „A ténybeli alappal volt a legkevesebb a bajunk” - így kezdte az ügyész a vádbeszédet csütörtök reggel a Budapest Környéki Törvényszéken. Az ötödik emeleti tárgyalót megtöltötték az újságírók, tévések és a vádlott feketébe öltözött rokonai. Mindenki arra készült, hogy ma, fél évvel a büntetőper elindulása után megszületik az ítélet, eldől a most még szabadlábon lévő gazda sorsa.

Ehelyett végül azzal telt el a csütörtöki tárgyalás két és fél órája, hogy háromszor háromféle értelmezést hallgatott meg mindenki arról, amivel viszont igenis meggyűlik a jogászok baja is: hogy miféle bűncselekményt követett V. Pál a tolvaj megmérgezésével. Ami egy egyetemi kurzuson érdekes feladvány lenne, annak itt súlyos tétje van: ezen fog múlni, hogy börtönbe kell-e vonulnia a gazdának, és ha igen, mennyi időre.

A vácszentlászlói eset a kezdetektől fogva érdekli az embereket. A tárgyalóteremben a per szereplői sem állták meg, hogy ne foglalkozzanak ezzel, főként a gazda pártját fogó hozzászólásokkal, véleményekkel. Ahogy az ügyész mondta: az egyik olvasat szerint „szinte egy mártírral állunk szemben” ebben a történetben, ahol adott egy őstermelő, aki szélmalomharcot folytat a tolvajokkal, mígnem kétségbeesésében mérget tesz a borába.

Hol itt az igazság, hogy őt vonjuk felelősségre, a tolvajt meg futni hagyjuk? Mind hallottunk ilyen védekezést

- folytatta az ügyész. De nemcsak ő, hanem még a gazda saját ügyvédje is feladatának tartotta, hogy reagáljon erre a jelenségre. Azt mondta: ő is látott olyan oldalakat, ahol a vádlottat valamiféle „népi hőssé” próbálták tenni, de szerinte ennek az ügynek a legnagyobb tanulsága az: nincs olyan, hogy valami fekete-fehér.

Ez biztos nem jogos védelem

Bármennyire is bonyolult az ügy jogi megítélése, abban egyetértett csütörtökön minden oldal, hogy jogos védelem itt nem jöhet szóba. Ez nem az a kategória, mint az uborkáját árammal védő kesznyéteni gazdáé, Szoboszlai Barnáé. A Btk. csak annak garantál jogos védelem címén büntetlenséget, aki az élet kioltására nem alkalmas eszközzel védi a tulajdonát, és minden elvárhatót megtesz azért, hogy ne okozzon sérelmet.

Ha valaki mérget tesz a borába, és a veszélyre nem figyelmeztet, akkor ott nem lehet a törvény fogalmai szerinti jogos védelemről beszélni. V. Pál ügyvédje a maga részéről a témának csak egyetlen megjegyzést szánt. Azt, hogy nem fog erről egy szót sem beszélni, mert ez nem jogos védelmi helyzet.

De akkor micsoda?

Az ügyész szerint halált okozó testi sértésben kellene kimondani a vácszentlászlói gazda bűnösségét. Ezt 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel lehet büntetni. Az ügyész azt indítványozta, hogy V. Pál kapjon az 5 éves középmértéknél hosszabb, letöltendő börtönbüntetést.

Szerinte a kertészmérnök végzettségű vádlottnak tudnia kellett, hogy a fagyálló halált okozhat, csak könnyelműen bízott ennek az elmaradásában. A vád szerint az teszi különösen súlyossá a gazda tettét, hogy a borba öntött fagyálló több ember halálát is okozhatta volna, és ráadásul akár teljesen vétlenekét is, hiszen benne volt a pakliban, hogy a tolvaj eladja a meggybort, vagy másokat is megkínál belőle.

Lett volna ideje meggondolni magát

Az ügyészénél keményebb beszédet tartott az az ügyvéd, akit a mérgezésben meghalt tolvaj, Sz. Sándor családja bízott meg. Szerinte egyenesen szándékos emberölés történt, mert a kertészmérnöknek tisztában kellett lennie a fagyálló hatásaival. Az ügyvéd a fagyálló mennyiségét is árulkodónak tartja: 10-11 liter borba 2 liter került, a keverékből 7,5 deci, vagyis nagyjából 3 pohár volt a halálos dózis, ami nem kirívóan sok, nem szokatlan, hogy valaki egyszerre ennyit megiszik.

Az áldozat családjának ügyvédje azt is felhozta, hogy sok-sok óra telt el a fagyálló megvásárlásától kezdve addig, amíg a mérgezett bort elvitték: a gazdának bőven lett volna ideje meggondolni magát. Így hát szerinte nem hirtelen hozott rossz döntésről, hanem tervről van szó. A gazda ellen szól az is, hogy a bizonyítékoktól „hidegvérűen és tervszerűen” igyekezett megszabadulni az ügyvéd szerint, és nem próbált segíteni, nem szólt senkinek még akkor sem, amikor már kórházban feküdt Sz. kómában. Az ügyvéd szerint a bíróságon az is kiderült: a gazda nem azután fordult a fagyállóhoz, hogy hiába kért segítséget a rendőröktől a meggyborát dézsmáló tolvajok ellen, valójában nemhogy feljelentést nem tett, hanem még csak meg sem kereste a rendőrséget.

Sz. tíz éves kislánya elárvult, az édesapja többször is pszichiátriára került fia halála után. A család ügyvédje szerint igaz ugyan, hogy kisebb vétségeket követett el az áldozat, de

pár ezer forint értékű meggybor ellopásának nem lehet halál a büntetése.

A védőbeszéd központi állítása ugyanakkor az volt, hogy V. Pálnak esze ágában sem volt senkit megölni. A gazda ügyvédje szerint ő csak azt akarta, hogy kiderüljön, ki a tolvaj, legfeljebb kis rosszullétre, hányásra, hasmenésre készült.

A terv az volt, hogy belerakom, és majd jól összefossák magukat

- idézte védence szavait. Szerinte igenis alappal feltételezte a gazda, hogy a  fagyállót majd megérzi a tolvaj a borban, és nem iszik annyit, hogy belehaljon. Volt is több olyan ember, akit Sz. megkínált a borból, de ők nem ittak belőle annyit, hogy nagy baj legyen belőle. Sőt, Sz.-t a testvére és a barátja is figyelmeztette, hogy valami baj lehet a borral, mert „undorító”, zavaros, ő ennek ellenére ivott utána még belőle.

Ha nem megy lopni, nem hal meg

Az ügyvéd beszélt arról, hogy Sz. halálában a saját családjának is felelőssége van, ahogy mondta, ebben az ügyben "lappanghat egy segítségnyújtás elmulasztása is", mert nagyon sok idő telt addig, amíg kórházba került. A család egyszerű részegségnek hitte Sz. tüneteit, de az ügyvéd szerint hamarabb gyanút kellett volna fogniuk, 48 órán keresztül nincs rosszul az, aki csak szimplán részeg.

A gazda ügyvédjének egyik legfontosabb ütőkártyája az úgynevezett sértetti közrehatás, vagyis az, hogy ez a bűncselekmény nem követekezett volna be, ha Sz. nem megy be a gazda telkére, és nem lopja el onnan a meggybort. Az ügyvéd szerint a gazda részéről legfeljebb gondatlan bűncselekmény jöhet szóba, amiért nem érdemel tényleges szabadvesztést, csak felfüggesztett büntetést.

A védőbeszéd végeztével a Budapest Környéki Törvényszék bírája, Szegedi Gyöngyvér azt mondta: a bíróságnak hosszabb tanácskozásra van szüksége ahhoz, hogy érdemben értékelni tudja az elhangzottakat, ezért ítéletet csak a következő alkalommal fog hirdetni. Ez a következő tárgyalás november 11-én lesz, ekkor már csak a gazda fog beszélni az utolsó szó jogán az ítélet előtt.