Valér
2 °C
8 °C

Felmentették a gyerekhalál miatt vádolt orvosokat

DSC 6394
2015.11.10. 18:02
Nem követett el szakmai szabályszegést a három megvádolt gyermekorvos egyike sem: erre jutott az egy éves Aliz halála ügyében a Pesti Központi Kerületi Bíróság kedden. A szülők szerint túl sok volt a gyanús furcsaság az ügyben, és nem adják fel, fellebbezéssel viszik tovább az ügyet.

Kedden meghozta a Pesti Központi Kerületi Bíróság az ítéletet annak a három orvosnak az ügyében, akiket egy egy éves kislány, Aliz halála miatt vádoltak halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel a szülők. A vádlottak padján ült két ismert és vezető beosztású gyermekorvos, K. Gergely és Sz. Attila. A harmadik vádlott az a háziorvos volt, aki épp akkor helyettesített a rendelőben, amikor a halála előtt nem sokkal elvitték oda a kislányt.

A bíróság mindhármukat felmentette, bűncselekmény hiányában. Az öt éve húzódó ügyben a perköltséget, közel egymillió forintot a szülőknek kell megfizetnie. Az ítélet nem jogerős, mert a szülők fellebbeztek hatályon kívül helyezésért.

Az ügyben, amely - az első rendőrségi feljelentések kudarcba fúlása után - pótmagánvádas eljárás volt, ügyész helyett a kislány szülei képviselték a vádat. Aliz szerintük szinte teljesen egészségesen született, és a halálához az vezetett, hogy "bekerült az egészségügy fogaskerekeibe”. Először csak annyi volt a baj, hogy a füléből gennyes váladék folyt, az antibiotikum nem igazán használt. Kiderült, hogy gyenge az immunrendszere, mire az a döntés született, hogy immunerősítő készítményt kap infúzióval.

A szülők szerint ennek a kezelésnek a mellékhatása volt a súlyos veseelégtelenség, amit nem élhetett túl a kislány. Azt szerették volna a bíróságon bebizonyítani, hogy az elsőrendű vádlott nem a szakmai szabályoknak megfelelően adta be az immunerősítő infúziót, ezért károsodott Aliz veséje, a másik két vádlott pedig később gyakorlatilag "hagyta meghalni" őt, amikor egyikük nem tartotta bent a kórházban, másikuk pedig nem küldte azonnal kórházba.

Az orvosok valamennyien ártatlannak vallották magukat. Szerintük a kislány betegsége veleszületett, genetikai hátterű volt, amelyre a tudomány jelen állása szerint nincsen gyógymód. A vádlottak ügyvédjei és az utolsó szó jogán az elsőrendű vádlott is részvétet nyilvánított a tárgyaláson. A háziorvost védő ügyvéd  kétszer is elismételte: meggyőződése, hogy a védence nem bűnös Aliz halálában, ha nem így lenne, akkor most nem ő állna itt a bíróságon, szülőként nem vállalta volna el az ügyet.

A tárgyaláson a szülőkkel végig ott volt egy kis fotóalbum, a gerincén Aliz 2010 felirattal. Az anya, amikor szót kapott, az orvosokat hazugsággal vádolta és azzal, hogy hülyének nézik őket, de a bíróságot is keményen bírálta, mondván "segít a hazudozásban". A szülők azt mondják: azt remélték a pertől, hogy kiderül, miért halt meg Aliz, de hiába. Úgy érzik: indokolatlanul utasították el sorra a különféle bizonyítási indítványaikat, nem hallgatták meg a tanúikat.

Az anya beszédében sorra idézte fel a nem büntetőjogi természetű sérelmeket is, amelyek a kórházakban érték őket, úgy emlékszik, soha nem kaptak őszinte válaszokat, "sumákolás, hazudozás és nemtörődömség" kísérte őket, volt, amikor nem engedték, hogy bent maradjon a kislányával, vagy órákon át fölöslegesen hagyták koplalni Alizt. Szerinte a kislányának végül "fájdalommal kellett meghalnia".

Így törik el egy cédé

A szülők szerint az ügy tele van furcsaságokkal, ilyennek tartják például, hogy a boncolást annak a kórháznak a szakértői végezték, ahol az egyik vádlott dolgozik. Ezt az ítélethirdetésben a bíró is megerősítette,hogy nem így kellett volna lennie, de szerinte ettől még a boncolás eredményét okirati bizonyítékként figyelembe kellett vennie.

A szülők által legtöbbször felhozott furcsaság az volt, hogy eltört egy cédé, ami egy korábbi (még másik, azóta elfogultsági kifogás miatt lecserélt bíró alatt zajló) tárgyalás hanganyagát rögzítette. A szülők szerint ez bizonyíthatta volna, hogy elhangzott valami, ami az írásos jegyzőkönyvből kimaradt. Szerintük ezen a tárgyaláson az egyik orvosszakértő kimondta, hogy a harmadrendű vádlott, a háziorvos hibázott. A cédé meghallgatását azonban hiába indítványozták: kiderült, hogy eltörött.

A keddi tárgyaláson az apa látványos bemutatót rendezett: hozott egy cédét, és erővel ripityára törte. Azt akarta ezzel megmutatni, hogy egy cédé csak úgy magától nem törik össze. A szülők hiába indítványozták, hogy hívják vissza, kérdezzék meg újra a szakértőket, a bíróság ezt is elutasította. A bíró az ítélethirdetéskor kitért a cédéügyre. Azt mondta: szerinte a jegyzőkönyvből kiderül, hogy a szakértő egy többszörös feltételezésből építkező kérdésre adott csak igenlő választ, ezért szükségtelennek tartotta újra behívni.

Pokoli tragédia

Romwalter Péter, a PKKB bírája az ítélethirdetést egyébként azzal kezdte, hogy a bíróság nevében részvétet nyilvánított azért, amit ő "pokoli tragédiának" nevezett. Megígérte, hogy az indoklásában a jogi nyelvet félretéve megpróbálja nem sértettnek nevezni a kislányt, hanem Aliznak, és azt mondta a szülőknek: együtt érez velük, bármilyen következtetést is vonnak le ők az ítéletből.

A bíró szerint amiről a per szólt, az orvosi szakkérdés, és ilyenekben a bíróság nem tehet mást, minthogy a szakértőkre hagyatkozik. Az ítéletet szakértői véleményekre alapozta, amikor kimondta: az orvosok egyike sem követett el szakmai szabályszegést, így nem történt bűncselekmény sem. Szerinte hiába idézte volna be mind a szülők által kért tanúkat, ők, az orvosok, védőnők, mentők ilyen hosszú idő távlatából már nem emlékeztek volna úgysem Aliz ügyére, legfeljebb az írásos dokumentációra hagyatkozhattak volna, az pedig már (500 oldalnyi irat)a bíróság rendelkezésére állt.

Az ítélethirdetés után Aliz édesanyja az újságíróknak azt mondta: nem lepte meg őket az ítélet, erre számítottak. Ugyanakkor az ügynek ezzel nincs vége, nem adják fel. Azt tervezik, hogy külföldi orvosszakértők bevonásával próbálják bebizonyítani az igazukat.