Kész a Rezesova reform terve

Tizenhat hónappal az igazságügyi szakértői rendszer problémáit látványossá tevő Rezesova-ügy ítélete után megjelent a régóta készülő új törvény tervezete. Szerdán tette ki az igazságügyi minisztérium a kormány honlapjára az indoklással együtt 144 oldalas dokumentumot.

Az új törvényre azért van szükség a tárca szerint, mert helyre kell állítani a meggyengült közbizalmat az igazságügyi szakértés iránt. A bizalom megrendülésében nagy szerepe volt a négy ember halálát okozó szlovák milliomosnő 2014 őszén befejeződő büntetőperének, melyből másodfokon két műszaki szakértőt is kizártak, ellenük etikai eljárások indultak.

Az igazságügyi minisztérium már ekkoriban készített egy problématérképet szakértőügyben. A terület Patyi Gergely államtitkárhoz tartozott, aki azóta, tavaly márciusban váratlanul lemondott a végrehajtókkal folytatott háborúja következményeként.

Egyetértünk abban, hogy a helyzet kritikus és kormányzati beavatkozást igényel

- írta Patyi még 2014 decemberében válaszul arra a nyílt levélre, amellyel az Eva Rezesova által okozott baleset áldozatainak egyik hozzátartozója fordult hozzá, M. Gy., aki a szüleit és a keresztszüleit veszítette el.

Hiányzott a "kellő szakmai szigor"

Az államtitkár azt ígérte, "különös figyelmet" fognak fordítani többek között "a fegyelmezett szakértői munka feletti felügyeleti jogosítványok következetes gyakorlásának" és a "komoly visszatartó erőt jelentő szankciórendszer kialakításának".

A most megjelent tervezet indoklásában összeszedték, milyen problémákat sikerült azonosítani a jelenlegi rendszerben. Például:

• a kirendeléseknél nincs szakmai visszajelzés a szakértők működéséről
• "a kompetens és hibátlan szakvéleményekhez szükséges minőségbiztosítási rendszer nem megfelelő"
• az etikai eljárások nem működnek jól, azokat lassan és "nem kellő szakmai szigorral végzik", a következményeknek nincs elegendő visszatartó ereje

A törvénytervezet, azon túl, hogy például a kamarai rendszert is alaposan átalakítja, ezeket a problémákat megpróbálja orvosolni.

Rendszeres értékelés jöhet

Először is bevezetne minőségbiztosítást: az igazságügyi szakértők munkáját rendszeresen, 3 évenként értékelne egy, a kamara által felállított szakmai testület. Az alkalmatlan, alkalmas vagy kiválóan alkalmas minősítés bekerülne a névjegyzékbe, és mindenki számára elérhető információként segítené a döntést szakértő kirendelésekor. Az értékelést a jogerősen befejezett ügyekben adott szakvéleményekre alapoznák, megnéznék, mennyire felelt meg a szakértő munkája a területe elméleti tételeinek, a módszertani leveleknek.

Ha valakit alkalmatlannak találnának, akkor kezdeményeznék a kizárását a kamarából, de ebben a végső szót a kamara elnöksége mondaná ki. Soron kívüli értékelés is lehetne, ha ezt az igazságügyi szakértő maga kérné, vagy ha az őt kirendelő hatóság riaszt, mert a szakértő véleménye "homályos, hiányos, önmagával ellentmondó vagy egyébként helyességéhez nyomatékos kétség fér", ha mentség nélkül vagy túl soká késik a munkával, de akkor is, ha a szakértő magánszakértőként nem a megbízója érdekeitől függetlenül, pártatlanul jár el.

A megbízó érdekeitől függetlenség, a pártatlanság eddig is elvárás volt a megbízásra dolgozó magánszakértők felé is, benne volt az igazságügyi szakértők etikai kódexében, de ezt most törvényi szinten is nyomatékosítanák, az indoklás szerint "a közelmúltban zajló, nagy sajtóvisszhangot kapott ügyekben előforduló történéseket elkerülendő".

Fegyelmi és etikai eljárások is

Az új törvény magasabb szintre emelné a szakértők felelősségre vonását. Most a kamarán belül etikai eljárások tudnak indulni ellenük, melyek elvben akár a kamarából való kizárással is végződhetnének, ugyanakkor a szigorúság egyáltalán nem jellemző. Korábbi cikkünkhöz kikértünk adatokat a kamarától, akkor kiderült, hogy a 2013-as évben például 125 beérkezett panasz és 39 lefolytatott etikai eljárás után 9 szakértőt marasztaltak el első fokon, senkivel szemben nem alkalmaztak kizárást, de még ideiglenes felfüggesztést vagy pénzbírságot sem, a 9-ből 2-en írásbeli megrovást, 7-en figyelmeztetést kaptak.

A törvénytervezet szerint továbbra is lehetősége lenne a kamarának arra, hogy etikai eljárásokat folytasson le a saját szabályai szerint, de lesznek emellett fegyelmi eljárások is, amelynek a szigorú szabályait a törvény írná elő. A kamarának lenne egy 15 tagú fegyelmi bizottsága, annak albizottságaként működne egy 5 tagú etikai bizottság, és lenne egy fegyelmi és etikai ügyekért felelős elnökhelyettes is.

Öt évre nőhet az elévülési idő

A fegyelmi eljárás egyfokú lenne a kamaránál, jogorvoslatért bírósághoz lehetne majd fordulni. Az elévülési idő egészen hosszú, a mostani kettő helyett öt év lenne. A törvény hatályba lépése után ugyanakkor visszamenőleg, több éves ügyekben nem lehetne fegyelmi eljárást indítani, csak a hatálybalépés utáni fegyelmi vétségekre vonatkozna az új szabály.

A rendszer a büntetőeljárásokhoz hasonlítana abban, hogy a fegyelmi alá vont szakértő nem lenne kötelezhető arra, hogy önmagát terhelő vallomást tegyen, vagy önmaga ellen bizonyítékot szolgáltasson.

Három dobás

A kiszabható fegyelmi büntetések a figyelmeztetéstől a kamarából való kizárásig terjednének. Újdonság lenne a szóba jöhető büntetések között a tisztségviseléstől eltiltás és a megfosztás a kamarai tisztségtől. A visszaesőn vétő szakértőknek három dobása lenne: akit öt éven belül harmadszor marasztalnak el fegyelmi vétségért, azt automatikusan ki kellene zárni.

A fegyelmi tanács elnökének feljelentési kötelezettsége lenne, ha közvádra üldözendő bűncselekmény gyanúja merül fel az eljárásban (a hamis szakértői vélemény adása a hamis tanúzáshoz hasonlóan bűncselekmény). A fegyelmi büntetések is bekerülnének a névjegyzékbe, és nyolc év után lehetne csak törölni azokat onnan. A névjegyzékbe az is belekerülne, ha közvádra üldözendő bűncselekmény miatt indult eljárás a szakértő ellen.

Azonnali felfüggesztés

Megmaradna a fegyelmi eljárásokban az a mai etikai eljárásokból ismert szabály, hogy azt a szakvéleményt szakmai szempontból nem lehetne már vizsgálni, amelyre bíróság jogerős ítéletet alapozott. Az indoklás szerint ez egy garanciális szabály, ha nem így lenne, megdőlhetnének a jogerős ítélet ténybeli alapjai, és ez "összeegyeztethetetlen a jogerő jogrendszerbeli funkciójával és a jogállamiság követelményeivel".

Ha nagyon súlyos fegyelmi vétségről van szó, a szakértőt már azelőtt ki lehetne vonni a forgalomból, hogy befejeződne a fegyelmi eljárás: már az induláskor fel lehetne függeszteni a szakértői tagságát legfeljebb hat hónapra. Ez az indoklás szerint például akkor lenne jogos, ha a vád az, hogy az igazságügyi szakértő a peres felek valamelyikének anyagi befolyására készítette a szakvéleményét. „Az ilyen súlyú fegyelmi vétséggel vádolt szakértő nem folytathatja tovább szakértői tevékenységét a fegyelmi eljárás lezárásáig, ellenkező esetben sérülne az igazságszolgáltatásba vetett bizalom és a befolyásmentesen működő igazságszolgáltatásba vetett társadalmi érdek” - áll az indoklásban.

Jogokat kapna a bejelentő is

Nagyon lényeges változás lenne a mostani állapotokhoz képest, hogy ezekben a fegyelmi eljárásokban részt vehetne a bejelentő is, vagyis az az ember, akit érintett a szakértő munkája, és aki a szakértő ellen a fegyelmi eljárást kérelmezte. A törvény jogokat is garantálna neki: joga lenne ott lenni az eljárás eseményeinél, betekinteni az iratokba, indítványokat, észrevételeket tenni, jogorvoslatot kérni.

A bejelentők részvételével kapcsolatos kérdéseket a régi törvény nem rendezte.

Részben ez okozta a méltatlan helyzetet, amelybe a Rezesova által okozott baleset áldozatainak hozzátartozója, M. Gy. került, aki az államtitkárnak szóló levelében megírta, mennyire eszköztelennek, jogfosztottnak érezhetik magukat az emberek az igazságügyi szakértőkkel szemben. Az etikai ügyben szerzett tapasztalatairól részletesen is beszámolt egy blogbejegyezésben, ebből részletet mutatunk a keretesben.

A bejelentőnek járó speciális jogok nélkül, de egyébként bárki panaszt tehetne a tervezet szerint az igazságügyi szakértőre, és a panasz vizsgálata után - ha indokoltnak bizonyul - az elnökség kezdeményezhetne fegyelmi eljárást.

Tízezer forintos díj

Az etikai panaszokkal kapcsolatban visszatérő helyzetértékelés szokott lenni szakértői oldalról, hogy a vesztésre álló peres fél igaztalanul vádolja a szakértőt. A törvénytervezet indoklása szerint az ilyen megalapozatlan ügyeket szorítanák vissza azzal, hogy a fegyelmi eljárás kezdeményezésének lenne egy díja: tízezer forint. Aztán utólag, ha felelősnek találják a szakértőt, akkor ezt a díjat és az eljárás egyéb költségeit kifizettetnék vele.

A tervezetről a véleményeket január 26-ig várják a minisztériumnál, a közigazgatási egyeztetés is tart még. A törvényt szeretnék gyorsan keresztülvinni a parlamenten, a tervezet szerint még idén – két részletben, áprilisban és júliusban - hatályba lépne.

Az igazságügyi szakértői rendszer problémáiról korábban itt írtunk részletesen.