Gyöngyi
6 °C
14 °C
Index - In English In English Eng

Eszméletlen sok pénzt költöttek azokra a dolgokra, amik felidegesítették a tanárokat

2016.02.03. 14:23
Az oktatás centralizálása, és az elburjánzó bürokrácia miatt országos tiltakozásba kezdtek a tanárok. A Miskolcról indult mozgalom szerdán tüntetésekkel folytatódik, hogy nyomatékosítsák a kormány előtt a már korábban nyílt levelekbe foglalt kifogásaikat. A kormányzat az elmúlt években tízmilliárdokat ölt olyan programokba, amelyek most a listákra kerültek.

A tanárok szerint a közoktatási rendszer megfelelő működését akadályozó hibák többsége az Orbán-kormány által bevezetett államosításból és központosításból fakad. A szakmai munkát és az intézmények önálló működését leginkább a tehetetlen mamut, a Klik felállítása zavarja, de a 25 pontból álló követeléslistából kiderült, sok egyéb probléma is felgyülemlett az egyelőre nagyon sikertelennek tűnő oktatási reform bevezetése után.

Óriási szálka a tanárok szemében például a megnövekedett adminisztráció, a sok időt elemésztő minősítési rendszer.

Bár a 2013-ban 411 milliárdos tervezett költségvetéssel indított intézményfenntartó Klik 2016-ra 561 milliárdos büdzsét kapott, a fizetési elmaradásokból az látszik, hogy még ez a közel másfélszeresre növelt összeg sem tudja fedezni az ország összes közoktatási intézményének hiányait. A tanártüntetés miatt egyre több helyről adnak jelzést az iskolák mindennapi működését nehezítő elmaradt úszásoktatási,  közüzemi számlákról, bérek, juttatások tartós csúszásáról. 

Ezzel párhuzamosan uniós forrásokból viszont még a Klik teljes költségvetéséhez mérten sem jelentéktelen összegek mentek el olyan programokra, amelyeket a tanárok által kritizált reformok örve alatt költöttek el a kormányzati intézmények.

A kormánynak küldött nyílt levelükben a tanárok arról írtak, hogy szeretnék, ha visszatérhetnének a szabad tankönyvválasztáshoz.

A tankönyvkiadás központosítására és az új államilag jóváhagyott tankönyvek elkészítésének mindenre kiterjedő kimutatása nem került eddig nyilvánosságra, de az biztosra vehető, hogy a költségek messze meghaladták a 20 milliárdot forintot.

Csak a tananyagok fejlesztéshez 4,6 milliárd forintnyi EU-s pénzt használtak fel, és közel 9 milliárdot költöttek el a két nagy tankönyvkiadó kiadó megvásárlására, hogy állami kézbe kerülhessen az Apáczai és a Sanomától megszerzett Nemzedékek Tudása Kiadó.

A pedagógusok legnagyobb problémája most is a bérezéssel van, pedig a kormány elvileg komoly tudásháttérrel kell, hogy rendelkezzen: EU-s keretből ugyanis 11,3 milliárd forintot nyert az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet konzorciuma, hogy programot dolgozzon ki az életpályamodellhez kapcsolódó továbbképzések fejlesztésére, valamint a pedagógusok szakmai előmenetelét támogató szaktanácsadói szolgáltatások megújítására.

3,5 milliárdot kapott az Oktatási Hivatal az Átfogó minőségfejlesztés a közoktatásban hangzatos címmel meghirdetett pályázat, amelynek főbb vállalásai voltak, hogy a tanulói teljesítménymérés rendszerének továbbfejlesztése a közoktatásban, az intézményi önértékelés és külső értékelés rendszerének fejlesztése a közoktatásban és az információmenedzsment, visszacsatolás.

Szintén az Oktatási Hivatal vitte azt a 4 milliárdos keretet, amely rögtön „két meghatározó jelentőségű minőségirányítási struktúra, a pedagógiai-szakmai ellenőrzési (tanfelügyelet) és a pedagógusminősítési rendszer bevezetésének szakmai támogatását” kellett megoldani. A projekt további célja az volt, hogy „intézményi, fenntartói és ágazatirányítási szinten” is továbbfejlesszék a köznevelési intézmények adminisztrációját.

(Hadházy Ákos, az LMP szóvivője csütörtökön tartja 2. korrupcióinfós sajtótájékoztatóját, ahol a téma éppen az oktatási reformra elkönyvelt pénz és a néha 80 ezer forintos napidíjért alkalmazott "végfelhasználók" kifizetése lesz. )